Oltár, ​Kard, Legenda 92% 24 csillagozás

Hihetetlenül összeszedett kis könyv ez. Szépen felépített történetekkel. Az az egy baj van, hogy nekem ez valahogy nem az én stílusom, ezért nem tetszett meg annyira összességében.
A novellákkal nekem semmi bajom nincs, örültem, hogy több történetet is olvashattam különböző korokból. Mindegyik olvastatta magát. De a kedvencem a második novella lett Az oltár titka, aki ismer tudja, hogy a romantikus sztorik levesznek a lábamról, ezért lett ez a kedvencem. Aranyos kis történet.
Igazából egy szerző miatt vettem a kezembe ezt a könyvet és miatta olvastam tovább is. Azért valahogy mégis csak örülök, hogy nem hagytam abba. Egy élmény volt.

14 novella színes és tartalmas, szórakoztató válogatás. Arányaira lebontva: 8 remek, öt csillagos, 4 négyes, 2 … ott van, bizonyára lesz, akiknek az is fog tetszeni. Ajánlom, hiszen olyan klassz névsor állt össze ismét, mint Trux Béla, Csikász Lajos, Urbánszki László vagy Rozsnyai János. A kötet két női szerzője is méltán érdemel figyelmet!
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/01/oltar-kard-legenda.html

Nagyon színes gyűjtemény. Mindegyik novellában találtam valamit, amitől jó, ami az erőssége. Több írótól is szívesen olvasnék még: Kapa Mátyás, Marcellus Mihály, T. R. Salty (először megrémültem az írás hosszúságától, de az egyik kedvencem lett végül :) ), Trux Béla (remélem, hamarosan találkozhatunk a boltok polcain az Eretnekkel), Pete László Miklós, Csikász Lajos, Urbánszki László, Rozsnyai János, Izolde Johannsen, Tapodi Brigitta. Csak így tovább! :)

A hazai történelmi regények terén az elmúlt évek nagy fellendülést hoztak el, igencsak bőséges a kínálat. Viszont nem mindig van az embernek ideje hosszabb regényekre vagy akár sorozatokra, ráadásul ott a bőség zavara is, melyik szerzővel próbálkozzon. Ezért is jöhetnek kapóra a jelen antológiához hasonló gyűjtemények. A történetek többnyire rövidek, viszont kellően változatosak, jól megismerhető belőlük az egyes írók stílusa. Ami engem egy picit zavart, hogy az ókor és a középkor után hirtelen jött a váltás a II. világháború időszakára, legalább egy-két 48-49-es történet jól jött volna közéjük, no de ha nem írnak ilyet, akkor nehezen kerülhet a kötetbe, szóval ezt semmiképp sem rónám fel hibaként. Kíváncsian várom az idei válogatást!

Igényes és remek válogatás egy kézbesímuló kiadásban, melyet valóban élvezet forgatni, a különböző korokban elveszni.
Azon leszek, hogy mindegyik jeles írónk munkásságát közelebbről is megismerhessem.
Köszönöm szépen a kötetet a TRT csapatának!

Változatos, sokszínű antológia, amely okoz vidám, de szomorú perceket is. Hiába, a háborús történetek le tudnak törni…

A szerkesztési elv egyszerű: lineárisan haladunk előre az időben. Az ókorban játszódó történetekkel kezdünk és elérkezünk a világháborúkig.
Cselekményben is nagy a változatosság: kapunk szerelmi szállal játszó, keményen háborús, mulatságos és tanulságos történeteket is. Én szerettem is, hogy nem lehetett tudni, melyik történet mit fog tartalmazni. Talán, az tűnt fel a témaválasztással kapcsolatban, hogy több szerző egy regényéhez vagy sorozatához kapcsolódó novellát hozott, és benne is van a szövegben, hogy melyik regényhez kapcsolódik. Saját fájdalmam, hogy egyiket sem olvastam még, bár így jó volt figyelemfelhívónak, milyen történelmi regényekbe lenne érdemes belekezdenem.

A szerzők szinte kivétel nélkül nagy nevek a zsánerben, és sokaknak sikerült is megmutatni azt, ami leginkább jellemzi a munkásságukat.
Csikász Lajos egyedi hangja, ami önmagában megteremt egy miliőt. Izolde Johannsen, aki témaválasztásában maradt hű magához, és hadihajót, hajóskapitányt, más szemléletet biztosít a német katonaság ezen ágára. Andy Baron humorba ágyazott története.
Már csak azért is érdemes ezt, vagy egy másik kötetet kézbe venni a Társaságtól, mert tényleg illusztris társaság, és ha az ember magyar történelmi regényt akar olvasni, innen fel tudja mérni, kinek a hangneme, témaválasztása áll közel hozzá.

Minden történetet nem emelnék ki, csak a kedvenceket:
Kapa: Fátum – leginkább a végére betett csavar miatt. Ahogy az egykori katona, római nemes szembesül vele, hogy milyen emberré lett. Az egy jó, tükörbe nézős pillanat és érzek benne tanulságot is, miközben az is benne van, mi minden vezetett a Birodalom bukásához.
Dr. Várkonyi Tibor Koppány-novellája. Szerettem benne, ahogy újraértelmezi Koppány alakját és a magyar trónért folyó harcot. Példája annak, hogy egy szemléletváltás végbement Koppány megítélésében. Plusz ízt ad neki, hogy a neveket régies alakjában használja, így nyelvtörténeti szempontból is érdekes.
Csikász Lajos: A futár – regényes történet, jó kaland novella, nekem simán elvitte a cselekménye. Még humort is éreztem benne, pl. amikor kitalálják, hogy a spoiler
Andy Baron történetét azért emelném ki, mert én nagyon tudtam benne szeretni, hogy sokban emlékeztet egy Mátyás király anekdotára, de teljesen más korba lett helyezve. Nagy Lajos király alakját látjuk benne, és szerintem ő volt talán az egyik legnagyobb magyar király, és a Magyar Királyság az ő korában volt a topon.
Végül, Cselenyák Imre és a Gondűző történelem. Ebben a történetben volt egy olyan kép, amitől nem tudok szabadulni. Tündér végzete. Az állatok szenvedése, amit rosszul viselek. Az ember magának okozza a bajt, de az állatok ártatlanok és mégis szenvedniük kell. Ami Tündérrel, a háborúból hazatérő lóval történik… az annyira igazságtalan, és az is benne van, hogy a kisember mennyire kiszolgáltatott.

Változatos, sokszínű, zsánerében nagyon korrekt antológia. Aki szereti a történelmi regényeket, ezzel nyugodtan tehet egy próbát.

Szeretek novellákat olvasni. Két megálló között, várva a villamosra, sorban álláskor a pénztárnál… Időnként azt érzem, kezdek antiszociális lenni, mert inkább belemenekülök egy könyvbe, mintsem a körülöttem lévőkre figyeljek.
Jó menekülés volt ez az antológia is. Tavaly elolvastam a Sorsok és évszázadokat, egyértelmű volt, hogy az idén az Oltár, Kard, Legendát is elolvasom. Nem csalódtam. Színes, vegyes, izgalmas és érdekes.
A kedvenceim:
Kapa Mátyás nemese az emberi gyarlóság mintaegyede. A rövid novella tökéletesen adja vissza a gőgöt, az önteltséget. Szívesen olvastam volna, ha sokszor ennyi.
Várkonyi Tibor imák közé szorított névtelenjének története arra ösztönzött, hogy kicsit utánaolvassak a kornak.
Trux Béla Tamatájának története az előítéletek története. Mika és Tamata barátsága megindító volt.
Csikász Lajos Futárja remekre sikeredett. Ő az a szerző, akitől bármikor bármit nyugodtan el lehet olvasni, nem csalódik az ember lánya.
Urbánszki László most is hozta a megszokott formáját. Egy kis ízes beszéd, egy kis huncutság, egy kis verekedés, egy kis izgalom. Mindezt jól összegyúrva és ötvözve.
Rozsnyai Jánost nem kell dicsérni. Dicsérik őt az írásai. Most is zseniálisat írt. A tájleírásai annyira egyediek, az emberábrázolásai oly tökéletesek!
Jó volt olvasni a novellákat. Jó volt különböző korokban cikázni. Jó a könyv tematikája.
Várom a következő évi antológiát.
Köszönet a szerzőknek!

Nem vagyok egy nagy novellás ,ritkán is olvasok hasonlót ,de most nem bántam meg .
igen jól szórakoztam ,kellemes kikapcsolódás volt. Csikász Lajos,Urbánszki László akiket már ismerek hozták is a kötelező szintet ,nem is csalódtam bennük .csak rövid volt ,de hát ilyenek a novellák …
a többi írót nem ismertem , de majd utánuk nézek .mikor még nem tudom ugy is rengeteg elmaradásom van még ..Trux Béla kun kaland.tatárjárás .kis szerelem kellemes meglepetés volt ,várom is 2016 -ban megjelenő regényét …
talán egyetlen írás nem hozott lázba Andy Baron bolondos szereplése .nem tudom megmondani miért ,egyszerűen nem tudtam ráhangolódni..most még a második világháborús részt is jó volt ,pedig világháborús vagy utána zajló könyveket nem szoktam olvasni nem szeretem .
sok sikert kívánok minden szerzőnek aki itt megörvendeztetett jeles tudományával .

Igaz nem mostani kiadás, de csak most jutottam hozzá. 14 történet, amely korokon átívelő, remekül szerkesztett kötetben. Jelentős, több írásukkal nevet szerzett szerzők történeteit olvashatjuk különböző szempontokból az ókortól egészen a 20. század feléig. Jó volt olvasni azon szerzőktől, akiktől egyébként is olvas az ember, de mégis valami új történet. Persze a többi szerzőtől is olvasva ismerjük meg és leszünk kíváncsiak a korszakra, az adott alkotóra. Itt jegyezném meg, hogy jó volt ismét Csikász Lajostól olvasni, aki már sajnos nem lehet itt velünk, a humorral is megfűszerezett alkotásainak sajátosságai, ami miatt szerethetőek a művei, jó érzés volt olvasni. S természetesen a szintén sajátos látásmóddal rendelkező Urbánszki László történetét is. Ajánlom mindenkinek jó szívvel!

Az úgy vala, hogyha egy novelláskötetben akad két jó, az elviszi a kötetet. Nos eddig én három novellát olvastam el, s azok mind kiválóak voltak. Kapa Mátyás Fatum-a egészen meglepett. A történelemnek egy olyan kiragadott ritka pillanatát csípte el, amikor az előkelőket a söpredék – esetünkben fellázadt rabszolgák – móreste tanítja. Decimust, aki valaha dicső legionárius volt, élet-halál küzdelemre kényszerítik a szomszéd földbirtokossal, Lucius Valeriussal. A viadal előtti pillanatok, emberi benyomások teszik érdekessé és elgondolkodtatóvá ezt a történetet.
T. R. Salty elbeszélése egy kisregény terjedelmével és tanulságával vetekszik. A fába döfött kard cselekménye a késői Római Birodalom egy eddig fel nem dolgozott csatája körül szövődik döbbenetesen hiteles és katartikus megjelenítő erővel. Milyen egységek, sorakoznak fel a birodalom oldalán, beválik-e a haditerv, kik azok a „barbár” gótok akiket elvileg le kellene tudni győzniük? A regény kerete növeli a feszültséget, miáltal az írás még kap egy plusz töltetet, hogy végképp feledhetetlenné váljon.
Izolde Johannsen novellája, hogy úgy mondjam egy korrekt, elegáns, de mégis megrázó párbeszédet örökít meg. Hans Langsdorff német, és Patrick Dove ír hadihajó kapitányok tragédia előtti találkozásának lehetünk tanúi. A novella olyan kifogástalan ízléssel van megírva, mintha írója egy angol lord lenne. Gratulálok, hogy egy nő ilyen férfias empátiával rendelkezik, s képes ennyire hitelgyanúsan megalkotni a jellemes katonák disputáját.