Mítoszok ​és legendák 32 csillagozás

Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

„A történelem nem dátumok, helynevek, háborúk halmaza. Az emberekről szól, akik kitöltik közöttük a tereket” – írja Jodi Lynn Picoult egyik regényében. Ez a gondolat akár hitvallása is lehetne azon szerzőknek, akik novelláikban igyekeznek elmesélni, milyen lehetett egy-egy életsors a ma már történelmi események idején.
Tizenöt szerző novellája található az antológiában, melyben az ókortól egészen a közelmúltig olvashatunk elbeszéléseket. Az írók sajátos eszközeikkel, szórakoztatva mutatják be az egyes történelmi események okát, célját, azt, hogy hogyan befolyásolja az emberek életét a nagypolitika, és milyen hatással van ez a jelenünkre és jövőnkre.

Bán Mór ajánlójával.

Eredeti megjelenés éve: 2016

A művek szerzői: Izolde Johannsen, Andy Baron, Várkonyi Tibor, Urbánszki László, Bányai D. Ilona, Benkő László, Bónizs Róbert, Cselenyák Imre, Csikász Lajos, Gál Vilmos, Gáspár Ferenc, Kapa Mátyás, Pete László, Soós Tibor, Trux Béla

Tartalomjegyzék

>!
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631271348

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Adelhaid · Frangepán Ferenc · I. László magyar király · Zrínyi Péter (1621-1671, hadvezér, költő, horvát bán)

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország


Kedvencelte 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

A hazai történelmi regények terén az elmúlt évek nagy fellendülést hoztak, igencsak bőséges a kínálat. Aki ismerkedni szeretne az írók stílusával, annak remek alkalom ez a színvonalas, tartalmas novellás kötet.

http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/01/mitoszok-es-legendak.html

Lyanna>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

A novellákat nem sorrendben olvastam, csak kíváncsi voltam egy-egy történetre és a különleges történelmi személyek ábrázolására. Nagyon elszomorodtam, mert elég borús, komor, nyomasztó hangulatba kerültem olvasás közben. Aztán újabb lendületet vettem és jött Csikász Lajos novellája, amely kapcsán az egyik ismerősömmel (kivel közben kiveséztem a tartalmakat) hosszan elvitatkoztunk a predesztinációról. Szeretem amikor egy elbeszélés kapcsán kitekinthetünk, és mellékvágányokra léphetünk. Mindig marad benne valami misztikus, megfoghatatlan. Cselenyák Imre nagy örömet szerzett azzal, hogy betekintést nyerhettem a következő évben megjelenő A halál megtűrt fia című regényéből. Nekem nagyon tetszett és várom a történet folytatását. Nem okozott csalódást Trux Béla írása, hiszen róla köztudott hogy elkötelezett híve a templomos lovagok korának. Ismerete a korról remekül tükröződik műveiben.
Összességében kiváló történeteket olvashattam és külön köszönet Trisnek a könyvért.

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Sokáig azt mondtam hogy én nem olvasok novellát ,azt az elmúlt egy évben többet olvastam mint előtte összesen. Szóval itt a következő karácsony alkalmából. Az első két novella a Romai birodalomba kalauzol el minket, erről a korszakról keveset tudok nem is igazán sokat olvasok, Kapa Mátyás és T.R. Salty írása jó volt, sikeres Romaiak és ami kőrül veszi őket, árulás, csalás, egy kis furfang. Pete László: A szent király Róma és Pécs két különböző hely személy és indok egyik Magyarországot szeretné hűbéresé a másik legendát írni István királynak, a későbbi ugyan csak szent László kérésére. László királyról idén olvastam jó volt megint őt követni egy kicsit.. Trux Béla: A becstelen lovag Ugye ismeritek a Mennyei királyság című filmet? Reynald de Chatillon igazi rabló lovag izgalmasabb karakter, ellent mondásos személyiség. 16 év rabság hogy került oda és hogy szabadult meg. Lánya magyar királyné nekem ez kimaradt, igy lehet tanulni egy novellából is. Urbánszki László: Az angyalarcú igen ezt vártam Lászlótól elején természet, és az állat világ kapcsolata, anya lánya kapcsolat élete, középkor durvasága, és soha ne feled ne húz újat egy anyával olvasás közben mindent megértesz. Andy Baron: Ugrin mester bolondos vetélkedője amikor először olvastam Ugrin mesterről valamiért nem tetszett nem tudom meg mondani miért, most végig élveztem remek szórakozás volt, ezek után még,még,még. Bónizs Róbert: Az átíratott historium. Vlad Tepes és a Hunyadiak mi kell ennél több , árulás, cselszövés . és egy újabb lecke hogy milyen keveset tudok nálam a Szibinyáni megnevezés a Hunyadiakra teljesen kimaradt. Gyorsan utána olvastam hogy a délszláv és román folklórban ismert, plusz van egy Arany János – SZIBINYÁNI JANK vers is ezek szerint van mit tanulnom még bőven. Talán kicsit szégyellem magam ilyenkor néha . Dr. Várkonyi Tibor: Egy zsoldos emlékei Mohács, Dózsa és sok tanulság meg kell emészteni minden sorát. Csikász Lajos: Hajnalfény mit várhat egy Zrínyi és egy Frangepán egy Habsburgtól az ítélet előtti pár perc vagy óra utolsó igazi beszélgetés mit hogyan kellett volna csinálni egyáltalán helyes volt amit tettek, remek novella volt. Bányai D. Ilona: Pro libertate a boszorkánykör idei év egyik nagy meglepetése volt nekem egy gyönyörű mese három nehéz sorsú lányról, asszonyról nem is volt kérdés kíváncsi voltam most mivel lep meg, egy asszony és két gyermeke, egy leány és egy fiú története, Ilona számomra megint megmutatta nem kel harc,nem kell hatalmas csata, egyszerű emberek nehéz sorsa, úgy meg fogalmazva hogy az olvasó lélegzet vissza fojtva olvassa és várja a csodát mint a mesékben. Gál Vilmos: Tekéntetes fiscalis uram hasznos élete Bánk Bán-t olvastam, láttam de ki volt Katona József soha nem gondolkodtam el , most igen. Cselenyák Imre: Hazatérés Hazatért a tékozló fiú, ez a kis novella töredék előzetes a jövőre megjelenő regényből. Benkő László: Fehér ablakok Lászlótól eddig csak középkori történelmi regényeket olvastam, amit most írt egy gyerek szemén át látjuk az eseményeket, nem tudja mi is történik, látja hogy kerítést húznak házak köré az egyik banda ahogy ő látja csúnyán bának azokkal akik bent vannak nem érti ő nem bántják, nincs senkije egy öreg emberen kívül aki befogadta , és egy kis lányon kívül akitől néha kaját kap ez a rövidke novella tele van fájdalommal, keserűséggel magánnyal. félelmetesen jó volt. Izolde Johannsen: Ez próba! nehéz mit írni az emberi nagyság mindent felül ír . Gáspár Ferenc: Maga volt a Halál Kovács maga volt a halál . Ennyi végére értem Mítoszok és legendák. köszönöm mindenkinek

Citadella>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Az Oltár, Kard, Legenda című antológiát is elolvastam, és egy-két kivételtől eltekintve, azt mondhatom, igencsak jó novellagyűjtemény volt. Ez még jobb. Egy novellát kivéve mindegyik tetszett.
Néhányat kiemelnék, vagy azért, mert nagyon megfogott, vagy azért, mert másabb hatást váltott ki belőlem.
Az Oltár, Kard, Legendában Kapa Mátyás novellája volt az egyik kedvencem. Ez is jó volt, de nem fogott meg annyira, mintha ez nem lett volna olyan kiforrott, mint az előző. De a novellában voltak nagyon jól kidolgozott részek, ami így is a jók közé emeli.
Pete László előző novellája is „ütött”, de ez a novella még remekebb lett. Ügyesen ötvözte a lehetséges valóságot a legendával. Kár, hogy regényét még nem olvashattam. Kíváncsi lennék, ugyanolyan remekül ír-e hosszabb lélegzetű művet is, mint novellát.
Trux Béla nagy kedvencem. A regényei zseniálisak, a novellái remekek. Várom az új regényét. Ha az is olyan nagyszerű lesz, mint templomos, én leszek a legnagyobb rajongója 
Urbánszki László regényei néha nekem már sok. Kicsit fárasztanak a kemény jelenetek, az állandó hadakozás. Ez a novellája zseniális, bár nem könnyű olvasmány egy nőnek. De minden bosszúvágyamat kielégítette. Hála ezért a szerzőnek.
Bónizs Róbert novellájáról nem is tudom, mit írhatnék. A „vámpíros” története annyira hihető volt, hogy magam előtt láttam az összeesküvőket, és még azt is elhittem, hogy akár így is történhetett volna.
Várkonyi Tibor novellája szakít az eszménykép állítással. Mert ez a nagy valóság! Nem véletlen a közmondásunk: „Minden szentnek maga felé hajlik a keze.”
Csikász Lajos is zseniálisat írt. Végy egy komor szobát, két főszereplőt, írj róluk egy rövid novellát, és több hazafiság van benne, mint egy agyonajnározott regényben.
Bányai D. Ilona regényét még nem olvastam. Ezek után megteszem.
Gál Vilmos tekéntetese alaposan kidolgozott, aprólékos és részletes. Nagyszerűen mesél a szerző, és még a jogi részt sem untam. Meghallgattam a Holló című novelláját. Imádtam.
Bevallom, Cselenyák Imre tavalyi novellája nem tetszett. Ez annál inkább.
Benkő László novelláján meglepődtem. Szokatlan főszereplőt választott. Remekül megírt, fájdalmas történet. Ha valaki szeretne egy nagyot sírni, feltétlenül olvassa el.
Ha muszáj választani, akkor azt mondanám, Várkonyi Tibor novellája tetszett a legjobban.

rheinfuss>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Novellát írni (a hozzáértő írók, kritikusok, irodalomtörténészek szerint is) nagyon nehéz, történelmi novellát pedig különösen. Nem elég, hogy megfelelően kell tömöríteni az eseményeket, bemutatva a szereplőket, viszonyrendszerűket, adott esetben szimbólumok segítségével tenni átélhetővé, érthetővé motivációikat, de emellett még mindezt történelmi környezetbe is kell helyezni, be kell mutatni az adott kor különlegességeit, egyedi látásmódját, átadni a másképp gondolkodás mai ember számára furcsa aspektusait, az írók által megszerzett, „kikutatott” tudást pedig mégiscsak át kell adni, hogy nem pusztán öncélú információközléssé silányuljon az elkészült mű. Erre regény terjedelemben nagyon sok eszköz állhat rendelkezésre, a rövidebb műfaj viszont alapvetően behatárolja a lehetőségeket. spoiler

Kicsit úgy érzem, hogy a kötet nem mindig képes a fenti kritériumoknak megfelelni, összességben úgy éreztem olvasás közben, hogy nagyon kis szórakoztatóak ezek a novellák, de maradandó hatást nem érnek el. Természetesen tiszteletreméltó a Történelmiregény-írók Társaságának törekvése az igényes történelmi regények, novellák megjelentetése iránt, valamint az a szándék, hogy a novellásköteteikkel amellett, hogy szórakoztatva tanítsanak, megismertessék szerzőiket a szélesebb közönséggel, felületet biztosítsanak nekik rövidebb írásaik közzétételre, ami után esetleg az olvasó a már regénnyel is rendelkező szerzőket felír, megjegyez, és esetleg vásárolni fog köteteikből.

A kötet írásai közül kiemelkedett Pete László, Trux Béla, Urbánszki László, Dr. Várkonyi Tibor (az a rengeteg kutatás, amit a novella végén közölt szemelvények sugallnak, atyaég!), Csikász Lajos, Gál Vilmos írásai voltak, melyek érzésem szerint egy érdekes történelmi korszak valamely eseményét mutatták be hitelesen, és a benne szereplők jelleme, motivációja is világos volt, ugyanakkor mindez szórakoztató formában történt. Plusz izgalmas volt felfedezni a szöveg során elszórt kis utalások alapján, hogy épp melyik valós történelmi személy az, aki épp a novellában szerepel, megszólal. (Kicsit hatásvadász megoldásnak tartom egyébként ezt, de az esetek többségében nálam működtek.) Az utolsó három novella pedig szinte nem is történelmi írás, hiszen egyrészt nagyon közel játszódik napjainkhoz, másrészt a történet eseményei, mondanivalója, feldolgozásának módja okán akármelyik szépirodalmi válogatásban is megállnák a helyüket.

hadak_utja>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Immár a 3. TRT-s novellakötet ("Oltár, kard, legenda" és az „Évszázadok ösvényein” után), amit teljes egészében végigolvastam – nem válogatva. Egy-két éve már „belecsipegettem” (a számomra ismert és szeretett szerzők novelláit kiválogatva), így a korábban olvasottakról halványabb az emlékem. Nagyon érdekes, hogy volt olyan, amit (tudtomon kívül) újraolvastam és ez csak a végén realizálódott benne ("hm… ez olyan ismerős volt" :D ). Sebaj, ha majd egyszer utólérem a történelmiregény-írókat és mindent befejeztem, az újraolvasások is hoznak majd meglepetéseket :) .
A másik két antológiával összehasonlítva azt le kell szögeznem, hogy ebben szinte az összes írás jó, vagy nagyon jó volt. Mindössze egy (vagy ha szigorú vagyok, akkor is max. 2) olyan novella volt, amivel megszenvedtem. Mondjuk az az egy nagyon… De hát ízlések és pofonok.
Kezdjük a végével: utoljára olvastam Benkő László írását. Nagyon erősre sikeredett: mind témájában, mind stílusában. A holokausztról amúgy sem könnyű, de ezt a történetet a szerző nagyon eltalálta, elképesztő, milyen mély érzéseket tudott kiváltani.
Kiemelném még Csikász Lajos novelláját is, aminek az olvasása közben az az érzésem támadt, hogy „megszólal” Madarász Viktor: „Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben” című festménye. Tömör, velős, tanúságos.
Trux Béla (az egyik olyan novella, amit már 2 éve olvastam) ismét bebizonyította, hogy kiváló novellaíró (és nagyon jól tud témát/karaktert választani).
Bónizs Róbert novelláját már 2 éve is olvastam, de most újra (ez csak a végén derült ki számomra). Otthonosan mozog a Hunyadiak korában is, nem csak a 14. században. Bízom benne, hogy lesz a történetnek folytatása (lenne benne potenciál, pláne a „szövetség” szála volt különösen izgalmas).
Gál Vilmos történetéből egy olyan oldaláról ismerhettem meg Katona Józsefet, amit valószínűleg soha nem tudtam volna meg.
Pete László is nagyon érdekes, izgalmas témát választott, aminek a kidolgozása is tetszett.
Hirtelenjében most ezek ugrottak be, amik mélyebben megmaradtak, de mint írtam, a novellák többsége tetszett.
A külsőről: az első kötethez képest ízlésesebb a borító, de nekem még mindig egy kicsit sok – valahogy az „Évszázadok ösvényein” gusztusosabb volt.
Jöhet a következő! :)

Petya15>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Ugyan csak decemberben jutottam hozzá eme kötethez (amit ezúton is köszönöm Trux Bélának), de jó volt ismét már azóta elismert szerzőktől egy-egy írásukat olvasni. Egy kis nosztalgia, vagy az egyes szerzők műveinek megidézése az egyes novellák olvasása. Összességében egy jó kis kötet, mítoszokról és legendákról, neves vagy nemtelen hősökről, akik fegyverrel avagy páratlan alkotásaikkal történelmi személyé váltak a sodró időben. Mert az ókortól a középkoron át az új korig megelevenedik a történelem. Számomra a legkedvesebb alkotások a kötet számos jó írása közül Bónizs Róbert, Trux Béla vagy éppen a számomra nem ismert Pete László novellája. Az utóbbi szerzőtől szívesen olvasnék még történelmi regényt, lendületesen ír.

Arelke>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Hogy melyik novella tetszett a legjobban? Elsőre azt mondanàm, nincs ilyen. De nyilvàn mégis van, s meglepő módon most nem a történelmileg kedvenc koromból fogott meg egy történet. A vilàgháborús, kiskutyás sztorit találtam leginkább szivhez szólónak. Pedig az én világom a középkor. Összességében nem rossz alkotásokat olvastam – de nem is elég jókat. Nekem. Pedig tetszik az ötlet: rövid, pillanatnyi képekben olvashatunk nagy emberekről, nagy történésekről. De valami mégis hiányzik. Nem is tudom megmondani mi.

markoláb>!
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Második alkalommal volt módom a Történelmiregény-írók Társasága tagjaitól novellákat olvasni. Most sem bántam meg. Frappáns, érdekes történetek – igaz, többnyire komor hangulatúak. Bár mind a 15 novellát megdicsérhetném valamiért, csak négyet emelek ki: T. R. Salty Istenítélet című írása azért lopta be magát a szívembe, mert érdekes fordulattal zárul. Pete László története, A szent király remekül szerkesztett mű, elgondolkoztató tanulságokkal. Bányai Ilona Pro Libertate című novellájában feldolgozott emberi sors érintett meg a leginkább. Gáspár Ferenc rövid írása, a Maga volt a Halál pedig mint írói teljesítmény fogott meg.


Népszerű idézetek

paoloni>!

A mosolynak különös hatása van. Nem kell hozzá szó, sem cselekvés. Csak a mosoly kell és a hozzá vezető elhatározás, aztán minden bizonytalanság, félelem, előítélet egyetlen csapásra eltűnik.

244. oldal, Benkő László: Fehér ablakok

6 hozzászólás
robinson P>!

Rabságban az ember legfőbb ellensége az unalom. A tétlenség felszínre hozza az emlékeket és elszabadítja a démonokat.

71. oldal, Trux Béla: A becstelen lovag

robinson P>!

A világ legjobb vadásza sem képes mindenre figyelni. Néha a préda is visszavág, és a ragadozók pusztulnak rakásra. Az élet majd' mindenkinek ad egy esélyt.

95. oldal, Urbánszki László: Az angyalarcú

robinson P>!

Ne cibáld türelmem palástját, karós vajda, mert ha lehull, nem jársz jól! – sziszegte fenyegetőn a király. Kampós orrának cimpái kitágultak, orcáját haragpír festette meg.

162. oldal, Bónizs Róbert: Az átíratott histórium

robinson P>!

– Mik ezek a Sibylla-könyvek?
– Ó, leányom, nem kell neked mindent tudni! – válaszolta Appius, de aztán mégis megeredt a nyelve, és mesélni kezdett.

13. oldal, Kapa Mátyás: Triumphus

robinson P>!

Ambrosius püspöknek már sokadszorra akadt el a szava, s úgy érezte, ma már semmin nem fog meglepődni.

35. oldal, T. R. Salty: Istenítélet

Kek P>!

Az élet mulalandó, mint a hajnalfény

194. oldal, Csikász Lajos: Hajnalfény

>!

Adelhaid nagyon szeretett volna fiút szülni Lászlónak, bár a férje elmondta, ebben az országban még sohasem történt meg, hogy a királyt a trónon a fia kövesse.

57. oldal, Pete László: A szent király

Kapcsolódó szócikkek: Adelhaid
Szelén>!

Senkinek sem ártok vele, de használok az országomnak.

62. oldal, Pete László: A szent király

Kapcsolódó szócikkek: I. László magyar király
Kek P>!

– Gondolj valami szépre! […]Valamire, ami erőt ad!

186. oldal, Csikász Lajos: Hajnalfény


Hasonló könyvek címkék alapján

Tamási Izabella (szerk.): Oltár, Kard, Legenda
Történelem, vadmalacokkal
Tamási Izabella (szerk.): Évszázadok ösvényein
Bíró Szabolcs (szerk.): A holló évszázada
Kötter Tamás: Férfiak fegyverben
Tamási Izabella – Marcellus Mihály (szerk.): Sorsok és évszázadok
Tamási Izabella (szerk.): Harcosok Vértanúk Boszorkányok
Életmesék a Kárpát-medencéből 2018
Darvasi László: Vándorló sírok
Tamási Izabella (szerk.): Oratores Bellatores Laboratores