Mítoszok ​és legendák 22 csillagozás

Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

„A történelem nem dátumok, helynevek, háborúk halmaza. Az emberekről szól, akik kitöltik közöttük a tereket” – írja Jodi Lynn Picoult egyik regényében. Ez a gondolat akár hitvallása is lehetne azon szerzőknek, akik novelláikban igyekeznek elmesélni, milyen lehetett egy-egy életsors a ma már történelmi események idején.
Tizenöt szerző novellája található az antológiában, melyben az ókortól egészen a közelmúltig olvashatunk elbeszéléseket. Az írók sajátos eszközeikkel, szórakoztatva mutatják be az egyes történelmi események okát, célját, azt, hogy hogyan befolyásolja az emberek életét a nagypolitika, és milyen hatással van ez a jelenünkre és jövőnkre.

Bán Mór ajánlójával.

Eredeti megjelenés éve: 2016

A művek szerzői: Izolde Johannsen, Andy Baron, Várkonyi Tibor, Urbánszki László, Bányai D. Ilona, Benkő László, Bónizs Róbert, Cselenyák Imre, Csikász Lajos, Gál Vilmos, Gáspár Ferenc, Kapa Mátyás, Pete László, Soós Tibor, Trux Béla

Tartalomjegyzék

>!
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631271348

Enciklopédia 1

Helyszínek népszerűség szerint

Magyarország


Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

A hazai történelmi regények terén az elmúlt évek nagy fellendülést hoztak, igencsak bőséges a kínálat. Aki ismerkedni szeretne az írók stílusával, annak remek alkalom ez a színvonalas, tartalmas novellás kötet.

http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/01/mitoszok-es-legendak.html

>!
Lyanna P
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

A novellákat nem sorrendben olvastam, csak kíváncsi voltam egy-egy történetre és a különleges történelmi személyek ábrázolására. Nagyon elszomorodtam, mert elég borús, komor, nyomasztó hangulatba kerültem olvasás közben. Aztán újabb lendületet vettem és jött Csikász Lajos novellája, amely kapcsán az egyik ismerősömmel (kivel közben kiveséztem a tartalmakat) hosszan elvitatkoztunk a predesztinációról. Szeretem amikor egy elbeszélés kapcsán kitekinthetünk, és mellékvágányokra léphetünk. Mindig marad benne valami misztikus, megfoghatatlan. Cselenyák Imre nagy örömet szerzett azzal, hogy betekintést nyerhettem a következő évben megjelenő A halál megtűrt fia című regényéből. Nekem nagyon tetszett és várom a történet folytatását. Nem okozott csalódást Trux Béla írása, hiszen róla köztudott hogy elkötelezett híve a templomos lovagok korának. Ismerete a korról remekül tükröződik műveiben.
Összességében kiváló történeteket olvashattam és külön köszönet Trisnek a könyvért.

>!
Vác_nembéli_István_fia_istván
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Sokáig azt mondtam hogy én nem olvasok novellát ,azt az elmúlt egy évben többet olvastam mint előtte összesen. Szóval itt a következő karácsony alkalmából. Az első két novella a Romai birodalomba kalauzol el minket, erről a korszakról keveset tudok nem is igazán sokat olvasok, Kapa Mátyás és T.R. Salty írása jó volt, sikeres Romaiak és ami kőrül veszi őket, árulás, csalás, egy kis furfang. Pete László: A szent király Róma és Pécs két különböző hely személy és indok egyik Magyarországot szeretné hűbéresé a másik legendát írni István királynak, a későbbi ugyan csak szent László kérésére. László királyról idén olvastam jó volt megint őt követni egy kicsit.. Trux Béla: A becstelen lovag Ugye ismeritek a Mennyei királyság című filmet? Reynald de Chatillon igazi rabló lovag izgalmasabb karakter, ellent mondásos személyiség. 16 év rabság hogy került oda és hogy szabadult meg. Lánya magyar királyné nekem ez kimaradt, igy lehet tanulni egy novellából is. Urbánszki László: Az angyalarcú igen ezt vártam Lászlótól elején természet, és az állat világ kapcsolata, anya lánya kapcsolat élete, középkor durvasága, és soha ne feled ne húz újat egy anyával olvasás közben mindent megértesz. Andy Baron: Ugrin mester bolondos vetélkedője amikor először olvastam Ugrin mesterről valamiért nem tetszett nem tudom meg mondani miért, most végig élveztem remek szórakozás volt, ezek után még,még,még. Bónizs Róbert: Az átíratott historium. Vlad Tepes és a Hunyadiak mi kell ennél több , árulás, cselszövés . és egy újabb lecke hogy milyen keveset tudok nálam a Szibinyáni megnevezés a Hunyadiakra teljesen kimaradt. Gyorsan utána olvastam hogy a délszláv és román folklórban ismert, plusz van egy Arany János – SZIBINYÁNI JANK vers is ezek szerint van mit tanulnom még bőven. Talán kicsit szégyellem magam ilyenkor néha . Dr. Várkonyi Tibor: Egy zsoldos emlékei Mohács, Dózsa és sok tanulság meg kell emészteni minden sorát. Csikász Lajos: Hajnalfény mit várhat egy Zrínyi és egy Frangepán egy Habsburgtól az ítélet előtti pár perc vagy óra utolsó igazi beszélgetés mit hogyan kellett volna csinálni egyáltalán helyes volt amit tettek, remek novella volt. Bányai D. Ilona: Pro libertate a boszorkánykör idei év egyik nagy meglepetése volt nekem egy gyönyörű mese három nehéz sorsú lányról, asszonyról nem is volt kérdés kíváncsi voltam most mivel lep meg, egy asszony és két gyermeke, egy leány és egy fiú története, Ilona számomra megint megmutatta nem kel harc,nem kell hatalmas csata, egyszerű emberek nehéz sorsa, úgy meg fogalmazva hogy az olvasó lélegzet vissza fojtva olvassa és várja a csodát mint a mesékben. Gál Vilmos: Tekéntetes fiscalis uram hasznos élete Bánk Bán-t olvastam, láttam de ki volt Katona József soha nem gondolkodtam el , most igen. Cselenyák Imre: Hazatérés Hazatért a tékozló fiú, ez a kis novella töredék előzetes a jövőre megjelenő regényből. Benkő László: Fehér ablakok Lászlótól eddig csak középkori történelmi regényeket olvastam, amit most írt egy gyerek szemén át látjuk az eseményeket, nem tudja mi is történik, látja hogy kerítést húznak házak köré az egyik banda ahogy ő látja csúnyán bának azokkal akik bent vannak nem érti ő nem bántják, nincs senkije egy öreg emberen kívül aki befogadta , és egy kis lányon kívül akitől néha kaját kap ez a rövidke novella tele van fájdalommal, keserűséggel magánnyal. félelmetesen jó volt. Izolde Johannsen: Ez próba! nehéz mit írni az emberi nagyság mindent felül ír . Gáspár Ferenc: Maga volt a Halál Kovács maga volt a halál . Ennyi végére értem Mítoszok és legendák. köszönöm mindenkinek

>!
Nagy_Atilla_Tas
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Korok körök kerek meghökkentő meséi!Immáron harmadízben jelenik meg a TRT különleges kiadványa ami bizony semmivel sem marad el mondjuk egy G.R.R.M-es szedte vette és maga is beleteremtette angolszász nagytesójától.Itt azonban van egy apró ízesebb különbség.Mégpedig a történelmi korhűségre való törekvés,ami sok esetben magában hordozza a történetben rejlő üzenetet ami az olvasóban felébresztő mi lett volna hák kérdéslavináinak elsöprő erejét hozhatja és hozza is maga után.És ez a közös nyomozásra hívás a kötet legnagyobb erénye.Ez az erény azonban mind semmivé is foszlana, ha nem jeles és nagyon is ötletekben gazdag tollforgatók írásait gyűjtötte volna csokorba a könyvecske összeállítója Aki maga is képviselteti magát egy írásával ebben a kiemelkedő csattanókban gazdag gyöngysorban.Ahol nemegy esetben a cím maga még külön is mosolygásra vagy nevetésre fakaszt…és ott vannak még az esetenkint előforduló jegyzetek is amik nem pusztán az eligazodást segítik,hanem még külön színt is visznek a történet élvezetes hitelességébe,hogy mindenki megkaphassa ami jár…és amit tán nem is várna…
Hitem szerint egyszer ideje jő majd mikor az ember a korokban utazni fog,és elegendő lesz hozzá csak képzeletének ráhangolása egy adott időszakra hogy megpendítse az adott időhurok megfelelő gravohárfájának húrját.olyan „Hipp-hopp ott legyek, ahol akarok” módon!Erre a látásmódra léptékre senki se emberi mércével tekintsen.Mert aszerint az idő eljár, Másban meg forog…
Azonban addig míg erre a halandón túli ritka esetben transzcendens ráhangolódásra csak olykor adnak engedélyt az Égiek, különféle elragadtatott látomásszerű betekintések formájában addig maradnak nekünk az ilyen ragyogó múltidéző könyvecskék,nyúlfarknyi vagy hosszabb történetben megelevenített történelmi időgépparányok.Amiben hogyha az olvasók több kedvencre is rálelnek az nem Égi Csoda!
A Mítoszok és legendákban mindenki megkapja ami jár.Az is aki eddig nem volt hajlandó Hazai Szerzőket olvasni csak külföldi sikerregényeket,ám evvel a rövidebb gyűjteményessel épp most tesz egy kísérletet a fasza a borító miatt…az is aki nem óhajt vaskosabb kötetekkel bajmolódni gondolván majd egyszer megtekinti filmen.(ezekből bizony szinte kivétel nélkül kitűnő ütősen üdítő filmetűdök születhetnének)…és az is aki csak egyelőre emberi léptékkel, a múlt mély kútjába való tekintéssel képzeletének erejével hangolódna az álom elé.A történetek mindegyike szembesít eleinkkel, avval hogy ők is mint mi ugyanúgy,ugyanazon ég és égi tünemények felkelése kihunyása alatt álmodtak. éltek haltak boldogtalanul és boldogan pontosan ugyanolyan érzésútvesztők bölcs vagy mit sem sejtő bábjaiként és nekik is megadatott hogy pillangóvá válhassanak mint ahogy nekünk is.Pontosan ugyanúgy és pontosan másképp…

>!
Citadella
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Az Oltár, Kard, Legenda című antológiát is elolvastam, és egy-két kivételtől eltekintve, azt mondhatom, igencsak jó novellagyűjtemény volt. Ez még jobb. Egy novellát kivéve mindegyik tetszett.
Néhányat kiemelnék, vagy azért, mert nagyon megfogott, vagy azért, mert másabb hatást váltott ki belőlem.
Az Oltár, Kard, Legendában Kapa Mátyás novellája volt az egyik kedvencem. Ez is jó volt, de nem fogott meg annyira, mintha ez nem lett volna olyan kiforrott, mint az előző. De a novellában voltak nagyon jól kidolgozott részek, ami így is a jók közé emeli.
Pete László előző novellája is „ütött”, de ez a novella még remekebb lett. Ügyesen ötvözte a lehetséges valóságot a legendával. Kár, hogy regényét még nem olvashattam. Kíváncsi lennék, ugyanolyan remekül ír-e hosszabb lélegzetű művet is, mint novellát.
Trux Béla nagy kedvencem. A regényei zseniálisak, a novellái remekek. Várom az új regényét. Ha az is olyan nagyszerű lesz, mint templomos, én leszek a legnagyobb rajongója 
Urbánszki László regényei néha nekem már sok. Kicsit fárasztanak a kemény jelenetek, az állandó hadakozás. Ez a novellája zseniális, bár nem könnyű olvasmány egy nőnek. De minden bosszúvágyamat kielégítette. Hála ezért a szerzőnek.
Bónizs Róbert novellájáról nem is tudom, mit írhatnék. A „vámpíros” története annyira hihető volt, hogy magam előtt láttam az összeesküvőket, és még azt is elhittem, hogy akár így is történhetett volna.
Várkonyi Tibor novellája szakít az eszménykép állítással. Mert ez a nagy valóság! Nem véletlen a közmondásunk: „Minden szentnek maga felé hajlik a keze.”
Csikász Lajos is zseniálisat írt. Végy egy komor szobát, két főszereplőt, írj róluk egy rövid novellát, és több hazafiság van benne, mint egy agyonajnározott regényben.
Bányai D. Ilona regényét még nem olvastam. Ezek után megteszem.
Gál Vilmos tekéntetese alaposan kidolgozott, aprólékos és részletes. Nagyszerűen mesél a szerző, és még a jogi részt sem untam. Meghallgattam a Holló című novelláját. Imádtam.
Bevallom, Cselenyák Imre tavalyi novellája nem tetszett. Ez annál inkább.
Benkő László novelláján meglepődtem. Szokatlan főszereplőt választott. Remekül megírt, fájdalmas történet. Ha valaki szeretne egy nagyot sírni, feltétlenül olvassa el.
Ha muszáj választani, akkor azt mondanám, Várkonyi Tibor novellája tetszett a legjobban.

>!
rheinfuss
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Novellát írni (a hozzáértő írók, kritikusok, irodalomtörténészek szerint is) nagyon nehéz, történelmi novellát pedig különösen. Nem elég, hogy megfelelően kell tömöríteni az eseményeket, bemutatva a szereplőket, viszonyrendszerűket, adott esetben szimbólumok segítségével tenni átélhetővé, érthetővé motivációikat, de emellett még mindezt történelmi környezetbe is kell helyezni, be kell mutatni az adott kor különlegességeit, egyedi látásmódját, átadni a másképp gondolkodás mai ember számára furcsa aspektusait, az írók által megszerzett, „kikutatott” tudást pedig mégiscsak át kell adni, hogy nem pusztán öncélú információközléssé silányuljon az elkészült mű. Erre regény terjedelemben nagyon sok eszköz állhat rendelkezésre, a rövidebb műfaj viszont alapvetően behatárolja a lehetőségeket. spoiler

Kicsit úgy érzem, hogy a kötet nem mindig képes a fenti kritériumoknak megfelelni, összességben úgy éreztem olvasás közben, hogy nagyon kis szórakoztatóak ezek a novellák, de maradandó hatást nem érnek el. Természetesen tiszteletreméltó a Történelmiregény-írók Társaságának törekvése az igényes történelmi regények, novellák megjelentetése iránt, valamint az a szándék, hogy a novellásköteteikkel amellett, hogy szórakoztatva tanítsanak, megismertessék szerzőiket a szélesebb közönséggel, felületet biztosítsanak nekik rövidebb írásaik közzétételre, ami után esetleg az olvasó a már regénnyel is rendelkező szerzőket felír, megjegyez, és esetleg vásárolni fog köteteikből.

A kötet írásai közül kiemelkedett Pete László, Trux Béla, Urbánszki László, Dr. Várkonyi Tibor (az a rengeteg kutatás, amit a novella végén közölt szemelvények sugallnak, atyaég!), Csikász Lajos, Gál Vilmos írásai voltak, melyek érzésem szerint egy érdekes történelmi korszak valamely eseményét mutatták be hitelesen, és a benne szereplők jelleme, motivációja is világos volt, ugyanakkor mindez szórakoztató formában történt. Plusz izgalmas volt felfedezni a szöveg során elszórt kis utalások alapján, hogy épp melyik valós történelmi személy az, aki épp a novellában szerepel, megszólal. (Kicsit hatásvadász megoldásnak tartom egyébként ezt, de az esetek többségében nálam működtek.) Az utolsó három novella pedig szinte nem is történelmi írás, hiszen egyrészt nagyon közel játszódik napjainkhoz, másrészt a történet eseményei, mondanivalója, feldolgozásának módja okán akármelyik szépirodalmi válogatásban is megállnák a helyüket.

>!
Fabian
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Gondolkozom egy ideje a történelmi regények olvasásán, és határozottan örültem ennek a gyűjteménynek ("kicsiben kell kezdeni"). Nagyon szeretem a lovagkort és ha valós történelmi személyek szemével láthatunk dolgokat, így A szent király feltette az i-re a pontot, kár, hogy olyan „korán” szerepelt a kötetben.* :D Viszont tetszett, hogy kronologikusan követték egymást a novellák.
Emellett jó volt bepillantást nyerni Arany János és Katona József életébe is. Utóbbi esetén igaza van a szerzőnek, mi legalábbis tényleg nem tanultuk Katona Kecskemét jogi útvesztőiben tett kalandjait. Bár „random” szereplői vannak, az Ez próba! is megérintett, ahogy a két idős szereplő egymásra talált. (Plusz mert a nyári gyakorlatomat a Richterben végzem, de hát amilyen véletlen szituációt ez a novella leírt, nem is meglepő.)

*Pete László miért nem ír könyveket, ha ez a novella ilyen jó lett?!

>!
vera313
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Gárdonyi forog a sírjában, Jókai zokog, Mikszáth meg sokkot kapott. És óóó, szegény fák… Ideje lenne már, hogy az Entek újra fellázadjanak, csak most nem Vasudvard ellen vonulnának, hanem az idióta írók ellen, akik az ilyen szintű agymenéseiket papírra vetik és sokszorosíttatják.
De pardon, én nem vagyok teljesen megbízható forrás, mert csak a feléig bírtam. A jobb sztorik BIZTOS, hogy csak azután következnek…

>!
markoláb
Tamási Izabella (szerk.): Mítoszok és legendák

Második alkalommal volt módom a Történelmiregény-írók Társasága tagjaitól novellákat olvasni. Most sem bántam meg. Frappáns, érdekes történetek – igaz, többnyire komor hangulatúak. Bár mind a 15 novellát megdicsérhetném valamiért, csak négyet emelek ki: T. R. Salty Istenítélet című írása azért lopta be magát a szívembe, mert érdekes fordulattal zárul. Pete László története, A szent király remekül szerkesztett mű, elgondolkoztató tanulságokkal. Bányai Ilona Pro Libertate című novellájában feldolgozott emberi sors érintett meg a leginkább. Gáspár Ferenc rövid írása, a Maga volt a Halál pedig mint írói teljesítmény fogott meg.


Népszerű idézetek

>!
robinson P

Rabságban az ember legfőbb ellensége az unalom. A tétlenség felszínre hozza az emlékeket és elszabadítja a démonokat.

71. oldal

>!
robinson P

A világ legjobb vadásza sem képes mindenre figyelni. Néha a préda is visszavág, és a ragadozók pusztulnak rakásra. Az élet majd' mindenkinek ad egy esélyt.

95. oldal

>!
robinson P

Ne cibáld türelmem palástját, karós vajda, mert ha lehull, nem jársz jól! – sziszegte fenyegetőn a király. Kampós orrának cimpái kitágultak, orcáját haragpír festette meg.

162. oldal

>!
robinson P

– Mik ezek a Sibylla-könyvek?
– Ó, leányom, nem kell neked mindent tudni! – válaszolta Appius, de aztán mégis megeredt a nyelve, és mesélni kezdett.

13. oldal

>!
robinson P

Ambrosius püspöknek már sokadszorra akadt el a szava, s úgy érezte, ma már semmin nem fog meglepődni.

35. oldal

>!
robinson P

A szabadon engedett foglyok sora hosszasan kígyózik az út mentén. A meggyötört arcok a mögöttük álló szenvedésről árulkodnak, ellenben szemük az elnyert szabadság tüzében ég.

92. oldal

>!
Fabian

– Azt hiszem, összeállok inkább valakivel, aki nem erőlteti a zenét. – A férfi leteszi a kis hangszert az asztalra és vágyakozva kezdi nézni, de már magát az asztalt. – Leszel a feleségem, asztal? – Lehervad arcáról a vigyor és aggódva nézi. – Mondd, mester, egyáltalán, ez egy női asztal?
– Biztosíthatlak róla, öcsémuram! Látod, hogy nincsen neki pörge bajusza.

136. oldal

>!
Fabian

Olyan ember, akinek a mennyekben több haszna van, mint ha élne.

49. oldal

>!
Fabian

Változik a világ, püspök atyám. Gyermekkoromban a római pápa még a német császár házi papja volt. Ma már nem az. A pápa fennhéjázóan tör az országok feletti hatalomra, és elvárja, hogy még a császár is engedelmeskedjen neki.

50. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): Japán a szamurájkorban
Tamási Izabella (szerk.): Oltár, Kard, Legenda
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Tamási Izabella – Marcellus Mihály (szerk.): Sorsok és évszázadok
Rákosi Viktor: Korhadt fakeresztek
Életmesék a Kárpát-medencéből 2018
Tamási Izabella (szerk.): Oratores Bellatores Laboratores
Nyugat őrei
Filep Tamás Gusztáv – Rózsafalvi Zsuzsanna (szerk.): Rákóczi jön
Tabák András (szerk.): Az erőd bevétele