„A Jégtörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, míg különböző állati formákon át emberi testbe ér. (…) ez a könyv önmagától és szinte észrevétlenül valóságos népmeseregénnyé válik, s épp ezáltal hoz új, különös műfajt a magyar irodalomnak. Ami a legföltűnőbb: a mesehangulat Tamási regényébe valahogy nem is a fantasztikum ajtaján lopózik be. Maga a csodás história, a szellem vándorlásának története állatból állatba csöpp meseszerűséget sem mutat. A mese nem ebből a szellemhistóriából indul, hanem épp ellenkezőleg: a földi valóságból, egy intim falusi képből, a paraszti környezet rajzából, amelybe a száműzött szellem állati minőségében belecsöppen, hogy rámért „szolgálatát” teljesítse. (…) Ez a hang, ez a líra, a Jégtörő Mátyás fantasztikus meséjét éppoly igazi, tőrőlmetszett Tamási-könyvvé avatja, mint amilyen akár az első Ábel-kötet volt.” (Babits Mihály)
Jégtörő Mátyás (Jégtörő Mátyás 1.) 76 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1936
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport
Enciklopédia 4
Kedvencelte 23
Most olvassa 5
Várólistára tette 35
Kívánságlistára tette 17
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Miután meglátogattam Farkaslakán Tamási Áron sírját elhatároztam, hogy minél előbb megismerkedem az író munkásságával. Be is szereztem gyorsan két kötetét, most pedig csak úgy elolvastam a Jégtörő Mátyást. Azt hittem, majd szépen elolvasok max egy fejezetet, aztán csinálok valami mást. Hát tévedtem…Alig keltem fel a székből, először akkor mentem ki a szobából, amikor a feléig jutottam…Már ez is nagy szó, mivel elég válogatós vagyok. Láttam, többeknek gyerekkorban kötelező olvasmány volt…Én inkább 18 éven felülieknek ajánlanám mégis ezt az irományt.
Miről szól ez a könyv? Erre neked kell rájönnöd…! Viszont hangulatkeltésképpen néhány kérdést azért feltennék…: Ki is lehet az az örök szellem, aki különböző alakokban jelenik meg előttünk? Bolondok vagyunk-e, ha rájövünk, hogy vigyáz ránk valaki? Léteznek-e valódi boszorkányok vagy ez csak merő fantázia? Ki az a Jégtörő Mátyás? Tanácsos-e fokhagymát enni? Olvasd el ezt a fantasztikus könyvet és megleled a kérdésekre a választ…
Bár néhol vontatottnak éreztem a regényt, nem bánom, hogy elolvastam. Nem azért, mert olvasása közben nagyon szerettem, de amióta befejeztem, azóta sokszor jutott eszembe a történet.
Régebben sokat gondolkodtam azon hogy vajon mennyi az ember élete, tényleg az a 60-80 év jut-e nekünk. Ebben a regényben nagyon jól esett olvasni, hogy talán nem egy esélyünk van – bár remélem, nem imádkozó sáska formájában fogok reinkarnálódni.
UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉS
Egy olyan ember vagyok, aki nem olvasta az Egri csillagokat, mert kötelező volt. Mai napig minden elolvasott könyv után megfordul a fejemben, hogy az lesz a következő, s mégse tudom rávenni magam. Mert kötelező volt.
Első féléven egyetemen gyenge osztályzatom volt általános pszichológiából, mert evolúciós pszichológiát olvastam, tucatszám falva a könyveket. Második félévben közepes osztályzatom volt evolúciós pszichológiából, mert az általános lélektan tananyagot daráltam veszettül. E van, bikkfejű székely mindent csinál, csak amit KELL, azt nem.
Így vagyok én minden szerzővel és minden címmel, amit valaha tanítottak az iskolában. Nem tudom már, hogyan került hát a kezembe egy Tamási Áron könyv, kitől bár olvastam az Ábel a rengetegben könyvét, nem ragadott meg.
Ennek ellenére, amint a kezembe vettem, elképedtem.
Tamási, kit egy hagyományos, unalmas irónak képzeltem el, egy olyan rugalmasságról és fantáziáról tett tanubizonyságot nekem, hogy vissza kellett fogjam magam, hogy ne fussak el Farkaslakáig és öleljem meg a fejfáját.
A harmincas években Tamási úgy döntött, hogy a magyar olvasóközönség elé tárja a fantasy műfaját, de nem valami nyugatról kölcsönzött történetet, hanem egy eredeti, izzig vérig magyar mesét.
Megjelenik benne a lélekvándorlás motívuma, megjelenik benne a keresztény mitológia, a csodálatos népi, pogány eredetű rítusok és a hitvilág! A hamisítatlan magyar mitológia! Tmási majd száz évvel korábban megtette, mit én próbálok most, belecsempészni a fantasybe ami a miénk.
Kövezzetek meg, véleményem szerint itt a mester nagyot alkotott. Elrugaszkodott az elvárttól, az átlagostól és egy olyan természetes ízt adott fantáziájának, amit kevés szerzőnél figyelhetünk meg. Azóta félek is Tamásit olvasni. Ezt csak elrontani lehet!
Gyönyörű történet, csodálatos stílusban megírva. Sajnos nagyon keveset olvastam eddig Tamási Árontól, pedig mindig tudtam, hogy érdemes. Nagyon tetszett a könyv alapötlete, a leírások, a párbeszédek, ahogyan lassan kibontakozik a mondanivaló a jóról és rosszról a világban. Eközben aranyos, humoros is volt, nagyon élvezetes olvasmány.
Nem mindennapi történet, s ha jobban belegondolunk témájából adódóan nem is egy könnyed olvasmány. Tamási azonban úgy írta meg, hogy mindenki megtalálja benne amit keres. Mert a szomorúságot a tréfa, a gonoszságot a szeretet, a halált pedig az újabb élet követi. A földi élet mellett jelen van egy magasabb létforma, mely mindennek a szerves részét képezi – igen, ezt lehetne hosszan boncolgatni. S mindez hol történik? Egy egyszerű, kicsiny székely faluban. Ott, ahol még vannak boszorkányok.
Áron bátyám, nekem tetszett!
Ez a könyv nálam a tipikus esete annak, amikor pusztán az írója miatt jóra tartok egy könyvet, és sok év várakozás után kezembe is veszem, majd olyan élménnyel ajándékoz meg az olvasása, amit „még álmomban sem gondoltam”.
Az optimizmus regénye, ami egyfajta magyarázattal szolgál arra is, mikor beszélünk szellemről, és mikor lélekről. Kis mértékben még fejlődésregénynek is elmegy, főleg amikor a második részét is olvasom majd. Nekem módszerében Fekete István Csendjével is némi párhuzamot mutat. Tetszett, azért is, mert ki tudott kapcsolni.
Mesének gondoltam volna, mikor kezembe vettem, de ahogy haladtam az oldalakkal, rájöttem, hogy ez nem gyerkőcöknek való, hanem inkább felnőtteknek, olykor pajzán utalásokkal. A mai könyvekhez képest, nagyon tetszett, hogy valami értéket olvashatok.
És aki elolvassa meglepő dolgokról fog olvasni :)
Népszerű idézetek
– Dél van, hécskám – hirdette, mint egy nappali őr.
Mátyás felpattant, és olyan zavarodottan nézett az öregre, mintha halottaiból támadott volna fel. De amikor látta, hogy a kalászos gyér bajusz alatt elmosolyodik a száj, egyszerre helyrebillent, és törülgetni kezdte a szemét.
– Hány óra? – kérdezte.
– Tíz lesz.
– Mikor?
– Egy óra múlva.
– Te többet akartál tudni, mint amit más közönséges ember tud. Titkok után leskelődtél a nagypénteki vecsernye alatt. Az igazságot akartad tudni, és megtudtad az igazságot. Igen, de vigyázz, és soha ki ne ejtsd a szádon azt a szót, hogy boszorkány, mert akit úgy nevezel, az nem rosszabb ember a többinél! Csak igazibb ember, mert erősebb az esze és nagyobb az akarata, mint a többi halandóé. És inkább tudja e világnak igazságait, mint más. Aki pedig az igazság szolgálatában forgolódik, annak a hatalmak külön fegyvereket adnak.
Az jutott eszembe, hogy itt biztosan a sínkofa kakukk rémfeszti magát előttem, s erről a gondolatról mindjárt kitaláltam egy másikat is.
A sorozat következő kötete
 | Jégtörő Mátyás sorozat · Összehasonlítás |
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról 89% ·
Összehasonlítás - Ráduly János: Hová, hová, Laji bátyám? ·
Összehasonlítás - Toót-Holló Tamás: Üsse kő – Mámor, mágia, magasság ·
Összehasonlítás - Kóka Rozália: Mátyás király neve napja ·
Összehasonlítás - Neo Radlen: Népmese ·
Összehasonlítás - Virginia Sol: Az utolsó mesemondó ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem 91% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: A funtineli boszorkány 94% ·
Összehasonlítás - J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege 95% ·
Összehasonlítás - M. G. Brown: Csak egy pillantás volt 99% ·
Összehasonlítás