Ábel ​a rengetegben (Ábel 1.) 1193 csillagozás

Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A tizenkét éves Ábelt apja elszegődteti erdőpásztornak a Hargitára. A kenyérkeresővé előlépett fiú egy kutya, egy kecske és egy tyúk társaságában egyedül marad a rengetegben. Félelmét állandó tevékenységgel és a világ dolgain való tűnődéssel győzi le. Ágyúgolyókat talál, fával kereskedik, könyveket vásárol, kiránduló barátokkal komázik. Baj csak akkor történik, amikor egy román kereskedő (Fuszulán) hamis papírok felhasználásával fát lop. A tolvaj elfogására csendőrt (Surgyélán) rendelnek Ábel mellé, s ezzel vége szakad szabad életének. A durva és fölényes rendőrrel szemben minden furfangjára szüksége van, hogy emberi méltóságát és életét megtarthassa. Surgyelán áldozatául esik a tyúk, majd a kecske, és a sasmadárral való küzdelemben Bolha kutya fél szeme is odalesz. Ábel azonban végül is győzedelmeskedik. Tanulságképpen a regény végén megfogadja, hogy örökké a szegények és elnyomottak zászlaját fogja hordozni.

Eredeti megjelenés éve: 1932

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek Helikon · SZEFHE könyvek · Házi olvasmány · Tanulók könyvtára Dacia · Kincses Könyvek · Sulikönyvtár · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Székely könyvtár Hargita · Remekírók diákkönyvtára Polis · Trubadúr Zsebkönyvek Trubadúr

>!
Trubadúr, 2022
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156490216
>!
Helikon, Budapest, 2021
258 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634793557
>!
Titis, Budapest, 2019
ISBN: 9786155157608 · Felolvasta: Fekete Ernő

33 további kiadás


Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Szakállas Ábel · román · Furtunát · Márkus · Surgyélán


Kedvencelte 102

Most olvassa 49

Várólistára tette 210

Kívánságlistára tette 89


Kiemelt értékelések

Lillsz>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Hajjajj… Kiolvastam. Nagyon unalmas volt az eleje. számomra Tetszett! Végülis nem volt rossz. Csak szerintem rosszkor olvastam. Ha nem köteleztek volna rá, hogy olvassam ki és úgy olvasom, hogy kedvem van hozzá akkor 5 csillagot kapott volna. Így csak: 5/4

6 hozzászólás
AeS P>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

– Mit gondolsz, Ábel, van neked helyed ebben a mai világban?
– Én már csak azt gondolom, hogy ez a világ se nem jobb, se nem rosszabb, mint a régi világ, és amiként a nap reggel felkel, este meg lenyugszik, olyanképpen változatlanul lesznek mindig Bolha kutyák, pátergvárgyiánok, de lesznek Fuszulánok és Surgyélánok is. De megmondjam-e neked, mi az igazán nagy örömhír, amihez foghatót még nem láttál az evangéliomban?
– Mi az?
– Az, hogy ilyenformán Ábelek is mindig lesznek.

2 hozzászólás
csucsorka IP>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Amikor még azt se tudták, mi az a stand up comedy, s ha tudták volna se egészen bizonyos, hogy kedvelik, megteremtette a Jóisten Tamási Áront, akiből pedig kipattant Ábel.

Ez az Ábel a legszórakoztatóbb, legjóravalóbb fiú az egész irodalomban, pedig isten úccse, jó sok könyv megfordult már az ölemben.

Nagyon örülök, hogy a sok noszogatás ellenére nem fiatalabb koromban olvastam, hanem amikor magam is megértem erre a találkozásra. Elhűlve olvastam azok értékeléseit, akiknek kötelező olvasmány volt. Helyettük szégyellem magam … Az oktatás meg végre észrevhetné, hogy óriási baj van és nem csóri Ábelt kéne megutáltatni ezzel az esetlen generációval.

Én nagyon-nagyon a szívem mélyébe zártam.

7 hozzászólás
Cukormalac P>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Előfordulhat, hogy nálam van fordítva bekötve valami, ha már általános iskolai kötelező olvasmányként is annyira tetszett – kiválóan ellensúlyozta Nyilas Misit, az biztos –, hogy rövid időn belül kétszer sorra kerítettem, sőt néhány mondatot szó szerint megjegyeztem belőle. Ráadásul mivel akkoriban inkább a cselekmény érdekelt (és a közös feldolgozás során is ezt részesítettük előnyben), most jobban odafigyelhettem az elragadó stílusra és a remekül érvényesülő székely észjárás kidomborítására. A csavaros gondolkodású, furfangos, talpraesett és remek egysorosokat szolgáltató kamaszfiú egyenes viselkedése, embersége és empátiája a Trianon utáni világban mind olyan értékek, amik egyre fontosabb és markánsabb, hasznos példák manapság. A művet unalmasnak és végigolvashatatlannak, egyenesen rémesnek titulálókat minden bizonnyal az zavarja, hogy nem egy kifejezetten pörgős, izgalmas regény, hanem lassú folyású, inkább a hangulatra építő fejlődésregény tele a címszereplőt körülvevő negatív figurákkal, viszont cserébe ízes, huncut humorral – de pont ettől lehet olyan otthonos. Nagyon működik, ha az ember le tud lassulni és engedi, hogy a havas táj, s az óriási fák nagy ölelést és egy kis jó érzést költöztessenek a szívébe.

>!
Trubadúr, 2022
264 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156490216
1 hozzászólás
SteelCurtain>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Képzeld el egy őrült expresszionista festő vágyálmát könyvben! Gondold el, milyen volna nyomtatott sorokban a legragyogóbb szivárvány! Érezd a zizegő lapokon egy kiváló étterem menüjének minden ízét!
El tudod ezt képzelni?
Ha igen, akkor már van valami halvány sejtelmed arról, hogy milyen különlegesen szép, milyen ínyenc nyelven íródott ez a mű. Nem lehet betelni vele. A történetet és a karakterábrázolásokat némileg befolyásolta, hogy a regény Trianon után született, ám ha csak egy csepp is szorult belénk Ábel emberségéből, akkor nem lesz nehéz megérteni, hogy az ember pozitív, netán negatív jelleme nem a nemzetiségéhez jár ráadásként. Ábel is végigjárja a maga útját, melyen akár meg is botolhatott, el is tévedhetett volna.
Minden vidámsága, kedves humora ellenére szomorú történet ez. Az életnek ilyen kegyetlen csapásait talán nem is lehet ilyen fiatalon másképpen elviselni, csak úgy mint Ábel. Becsületes szívvel, csavaros ésszel, és éles nyelvvel.

2 hozzászólás
ppeva P>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Édesanyám egyik kedvenc könyve volt, még iskolás voltam, mikor először nyomta a kezembe. Később felnőtt fejjel újraolvastam, aztán most ismét, egy kihívás kedvéért.

Gyerekként nagyon viccesnek találtam, és furcsa módon kevésbé éltem bele magam abba, hogy milyen nehéz helyzetben is volt Ábel, mikor felvitték a havasokba, hogy ott éljen, dolgozzon egyedül, magára hagyatva. Most sokkal inkább sajnáltam Ábelt.

Turms>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

A hargitai Szakállas Ábelt nem ismertem eddig, csak unokatestvérét, Regős Bendegúzt a Feketesas utcából. A múlt század harmincas éveiben születtek mindketten, és rokonságunkat le sem tagadhatnák, hiszen öregapjuk nem más, mint a Legkisebb Fiú az Óperencián innen.
Mindkettejüket pásztornak adják a szülei kiskamasz korukban, Bendegúz a teheneket, Ábel pedig az erdőt őrzi. Egyformán magukra vannak utalva a hatalmaskodó, gyakran rossz szándékú felnőttek között. De a sok hasonlóság között az is látszik, hogy nem édestestvérek. Bendegúznak jobban felvágták a nyelvét, nyers, szatirikus humora is mutatja, hogy Pest környéki vagány gyerek; míg Ábelen ugyanígy látszik jellegzetes székely temperamentuma – annyira, hogy sokszor már az volt a benyomásom, hogy egyenesen egy székely viccből lépett elő.
Ezzel együtt Ábel történetében jóval több a komolyság, nem olyan egyoldalú szatíra, mint a Bakterház. A társadalomkritika itt is hangsúlyos, a bankosok, a csendőrök, az epizódszerepben megjelenő amerikai magyar mind-mind formálják Ábel személyiségét. A jellemfejlődés a regénynek határozott ívet ad, és ez különbözteti meg leginkább a Bakterháztól, ami ennek híján megmarad humoros anekdotagyűjteménynek.

1 hozzászólás
KingucK P>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Annyira jól esett olvasni:
Az ízes, tömör és vicces székely nyelvjárás és gondolkodás, amely számomra mindig olyan egzotikus és mégis közeli élmény gyerekkorom óra. Hiszen a partiumban születtem, és a székely emberek beszéde mindig megdobogtatta szívemet, most is élényt jelentett.

A mű egyszerüségében (erdei magányban) is olyan történetek bontakoznak ki, ahol a főhős Ábel megmutatthatja rátermettségét és csavaros észjárását.
Természetesen a jellemfejlődés és felnőtté válás kacskaringós útját neki is be kell járnia.
Tetszett Tamási Áron egyedi stílusa és humora.

Levandra>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Mikor a gimiben olvastam, már akkor is megrendített ez a történet, ami nehezen igazodott az én békés, egyszerű világomhoz. Most újra olvasva még mélyebb érzelmeket váltott ki belőlem. A tragédiák mellett sokkolóan üde volt az az életszemlélet, amivel Ábel és édesapja élték az életüket. Imádtam ezt a csipkelődős humort, a szócsaták elevenségét, Ábel életrevalóságát. Keserédes, mégis optimista, előretekintő, reményteljes üzenettel bír számomra. Az ember nagy túlélő, sok múlik hozzáálláson, azon, hogyan szemléli a dolgokat és a döntéseken, a továbblépésen.

csakegyluca>!
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Sosem jártam Erdélyben. Mindig is szépnek tartottam. Azok a mesék, amiket az iskolatársaim meséltek, azok a helyek, amiket mondtak, felkeltették az érdeklődésemet. Nagyon szerettem volna eljutni oda, de eddig nem sikerült. Remélem a jövőben elmehetek oda. De egy kicsit most is eljuthattam a Hargitára. Tamási Áron: Ábel a rengetegben című könyve segítségével. Egyszer ezt elkezdtem, de a harmincadik oldalnál félbehagytam, ugyanis nem kötött le. Majd egy fél év múlva újra kezembe vettem. Azt mondták hogy majd beindul a story. Ezt nem nagyon vettem észre. Csalódtam, ugyanis egy nagyobb csattanót vártam, kicsit több izgalommal, több eseménnyel. Ehhez képest egy hétköznapi regényt végeztem ki. Bár annak ellenére, hogy mennyire nem kötött le, sokat nevettem rajta. Főszereplőnknek, Ábelnek olyan igaz és korrekt válaszai voltak, hogy abba ember és állat nemigen tud belekötni. Talán a belőle áradó nyugalom miatt. A könyv gyönyörű helyen játszódott. Most, hogy beköszöntött az ősz (bár tegnap tisztára nyári időjárás tért vissza) tökéletesen áttudtam érezni azt, amikor a tizenéves fiú fázott, vagy a lehulló leveleket nézte. Ábelben nagyon tiszteltem azt a tulajdonságot, hogy szerette a könyveket. Azok voltak a legbecsesebb értékei. Ábel furfangos és okos fiú. Nagyon jól tudott kialakítani barátságot és kapcsolatokat. A végén egy kis tanulságot is éreztem. Sajnos ez a regény nem fogott meg annyira, mint a Szent Péter esernyője, vagy a Rómeó és Júlia. Sokszor azt kívántam, hogy érnék már a végére. Szenvedtem vele egy kicsit. Azt gondolom, hogy a sorozat többi részét nem szeretném elolvasni, de nem volt ez olyan rossz. Sajnálom, csak ilyen rövidet akartam írni róla. Nem hosszút, nem is egy mondatot, de valamicskét, amiből kitudjátok olvasni, mennyire is nyerte el a tetszésem.
További:https://csakegyluca.blogspot.com/2020/10/tamasi-aron-ab…


Népszerű idézetek

Sárhelyi_Erika I>!

Ahogy kipattant a szemem, abban a pillantásban az ajtó is megnyílott, s hát kit hozott az Isten?
Édesanyámat!
Úgy felszöktem, hogy még a házat is szinte elvittem. Volt nagy öröm s szíveskedés mind a két részről. Anyám tyúklevest hozott nekem egy kantáros fazékban, s azt mindjárt oda is tette a tűzhöz, hogy felmelegítse. Éppen vasárnap lévén s délidő, így akart nekem tyúkleveses ünnepet szerezni. El is gondoltam, hogy milyen is, Istenem, az édesanya: eljött az étekkel ilyen messze is a gyermeke után, s még ha tudná, hogy a vadak megeszik, úgy is eljönne bizonyosan. Ez nagyobb dolog volt a bombáknál s nagyobb még a Nick Carternél is. Olyan nagy, hogy egyszerre sírni kezdtem.
– Hát te mért sírsz? – kérdezte megijedve édesanyám.
– Én örömömben – mondtam.
– Milyen örömödben?
– Én abbéli örömömben, hogy nekem is van édesanyám.
Erre anyám is elkezdett pityeregni, s úgy sírtunk ketten, mintha fizették volna nekünk.

58. oldal (Szépirodalmi Kiadó)

Nazgul >!

S aztán elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs.

131. oldal

Sárhelyi_Erika I>!

Azt az egyet el kell ismerni, hogy hasznos és alapos könyv volt ez a kalendárium. […] Különösen az időjóslás csigázta a kíváncsiságomat […] Decemberre nagy havat jósolt, januárra hideget, s augusztusra nagy meleget. Tudta hát a jós, hogy mit csinál, mert a tyúknak szarvat s az ökörnek kotlási hajlandóságot én sem jósolnék.

70. oldal (Szépirodalmi Kiadó)

Sárhelyi_Erika I>!

[…] Surgyélán visszajött.
– Vadászni volt, ugye? – kérdeztem tőle.
– Oda elmentem – mondta ő.
– Hát mit lőtt?
– Nagy semmit.
– Hol van?
– Ottan van, benne a fejedben.
Nemcsak a tréfára futó szavaiból, hanem máskülönben is látszott, hogy jókedve van.
Éppen úgy, mintha jóllakott volna valamivel.
– Szeretnél-e megenni valamit? – kérdezte.
– Egy kicsi valamit igen – feleltem.
– Várjál, hogy van-e.
Egy darabig kotorászott, majd akkora penészes kenyérdarabot talált, mint egy jókora vadalma.
– Fogjad, jó lesz megrágni! – mondta.
A kezembe vettem a száraz maradékot, forgattam egy ideig, aztán mégis visszaadtam neki, és
így szóltam:
– Tegye el! De olyan helyre, hogy essék a kezem ügyibe!
– Mért ügyibe? – kérdezte Surgyélán.
– Azért – mondtam –, hogy rögtön hajítani tudjak véle, ha jön a medve.
Surgyélán megértette a tréfát, és nevetve szólt:
– Tán nem agyondobálod avval a medvét?
– De én agyon, mint jó katolikus.
– Mért jó katolikus?
– Azért, mert Jézus tanított kenyérrel dobigálni.

185. oldal (Szépirodalmi Kiadó)

Zsucsima>!

Elgondoltam, hogy a világ szép és változatos a földdel, az éggel és a levegővel együtt, s tele van minden olyan jóval, amire az emberek vágyódhatnak. És akit én embert eddigelé láttam, az mégis mind elégedetlen volt.

2. fejezet

Sapadtribizli>!

– Számolj el a pénzzel!
– Igen hirtelen lesz – feleltem.
– Mi lesz igen hirtelen?
– Az, hogy ebben a szent percben elszámoljak.
– Hát miért?
– Azért, mert csak két dolog van a világon, amihez méreggel nem szabad hozzányúlni, s eme kettő közül az egyik a pénz.
Bármilyen morgós kedvében volt is a pénztáros, az úri kíváncsiság belőle mégis kiütközött.
– Hát a másik? – kérdezte.
– A másik az asszonyember.

97. oldal, Harmadik fejezet (Ciceró, 2004)

KATARYNA>!

S aztán elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs. És ha elmúlik a nap, és elmúlik az éjjel, akkor az, ami volt, egészen egyforma lesz azzal, ami nem volt. Milyen különös teremtmény! Olyan rengeteg esze van, hogy meg tudja csinálni acélból a fegyvert, s ki tudja találni semmiből az ördögöt; de hogy holnap mi lesz, azt nem tudja kitalálni soha, pedig milyen könnyű lett volna kigondolni a tegnapelőtt, ami volt a tegnap.

108-109. oldal (Helikon, 2015)

Nandi>!

El is gondoltam ott magamban, ahogy nehéz csutak módjára ültem, hogy mégis gyenge portéka az ember, hogy ennyire hatalma alatt áll az időjárásnak. Tavasszal felkunkorodik és kinyílik, mint a virág; nyáron dalolva borul termésbe, s nem győzi szaporítani a pénzérő dolgokat, úgyszintén saját magát is; aztán ilyenkor, ősz farka felé, egyszerre kifogy az olaj belőle, mint a motorokból, s csak áll a kerekeivel és a sípjával s egész szerkezetével, mint valami haszontalanság.

Nutellaღ__>!

Elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs. És ha elmúlik a nap és elmúlik az éjjel, akkor az, ami volt, egészen egyforma lesz azzal, ami nem volt.

KLD>!

Közben s nagy buzgalommal a páter-gvárgyián az asztalt már teríteni kezdette; s nemsokára sült húsok voltak oda kirakva, tepertyűs pogácsa, sajt és mosolygó sárga gyümölcsök. És eme étkek mellett két üveg is állott katonásan: az egyikben borókapálinka volt, s a másikban bor. Poharuk is volt, de csak kettő. A gvárgyián emiatt úgy párosított minket, hogy az egyikből ő s Furtunát ivott; a másikból pedig mi Márkussal ketten. Először a borókás italból vettünk egy- egy szájjal, de éppen elég is volt annyi, mert inkább lehetett volna parázs lelkének nevezni, mint pálinkának. A szemem is úgy megharmatosodott tőle, hogy dörgölni kezdtem a kezem fejével.
– Mi az, Ábel? – kérdezte a főbarát.
– Az Isten megvere – mondtam.
– Hát miért?
– Engem azért, mert a minap megfogadtam volt, hogy nem iszom több pálinkát. – Ezen könnyű lett volna idejében segíteni – mondta a gvárgyián.
– Hogy?
– Ha nem fogadod vala meg, úgy.


A sorozat következő kötete

Ábel sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Charley Long: Az elfelejtett erőd
Gerald Durrell: Fecsegő fauna
Gerald Durrell: A susogó táj
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Csukás István: Vakáció a halott utcában
L. J. Wesley: Egy űrállomás-takarító naplója
L. J. Wesley: Egy űrállomás-takarító naplója – A teljes történet
Szakács Eszter: A nulladik zsebuniverzum
Fróna Zsófia: Démonok közt
Jennifer A. Nielsen: The False Prince – A hamis herceg