Ábel ​a rengetegben (Ábel 1.) 746 csillagozás

Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Ábel népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája – Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában – küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Eredeti megjelenés éve: 1932

>!
Helikon, Budapest, 2015
258 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632276526
>!
Palatinus, Budapest, 2012
218 oldal · ISBN: 9789632741246
>!
Titis, 2010
ISBN: 9638886330 · Felolvasta: Fekete Ernő

20 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Szakállas Ábel


Kedvencelte 57

Most olvassa 48

Várólistára tette 121

Kívánságlistára tette 44


Kiemelt értékelések

>!
Lillsz
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Hajjajj… Kiolvastam. Nagyon unalmas volt az eleje. számomra Tetszett! Végülis nem volt rossz. Csak szerintem rosszkor olvastam. Ha nem köteleztek volna rá, hogy olvassam ki és úgy olvasom, hogy kedvem van hozzá akkor 5 csillagot kapott volna. Így csak: 5/4

6 hozzászólás
>!
AeS
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

– Mit gondolsz, Ábel, van neked helyed ebben a mai világban?
– Én már csak azt gondolom, hogy ez a világ se nem jobb, se nem rosszabb, mint a régi világ, és amiként a nap reggel felkel, este meg lenyugszik, olyanképpen változatlanul lesznek mindig Bolha kutyák, pátergvárgyiánok, de lesznek Fuszulánok és Surgyélánok is. De megmondjam-e neked, mi az igazán nagy örömhír, amihez foghatót még nem láttál az evangéliomban?
– Mi az?
– Az, hogy ilyenformán Ábelek is mindig lesznek.

2 hozzászólás
>!
Turms MP
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

A hargitai Szakállas Ábelt nem ismertem eddig, csak unokatestvérét, Regős Bendegúzt a Feketesas utcából. A múlt század harmincas éveiben születtek mindketten, és rokonságunkat le sem tagadhatnák, hiszen öregapjuk nem más, mint a Legkisebb Fiú az Óperencián innen.
Mindkettejüket pásztornak adják a szülei kiskamasz korukban, Bendegúz a teheneket, Ábel pedig az erdőt őrzi. Egyformán magukra vannak utalva a hatalmaskodó, gyakran rossz szándékú felnőttek között. De a sok hasonlóság között az is látszik, hogy nem édestestvérek. Bendegúznak jobban felvágták a nyelvét, nyers, szatirikus humora is mutatja, hogy Pest környéki vagány gyerek; míg Ábelen ugyanígy látszik jellegzetes székely temperamentuma – annyira, hogy sokszor már az volt a benyomásom, hogy egyenesen egy székely viccből lépett elő.
Ezzel együtt Ábel történetében jóval több a komolyság, nem olyan egyoldalú szatíra, mint a Bakterház. A társadalomkritika itt is hangsúlyos, a bankosok, a csendőrök, az epizódszerepben megjelenő amerikai magyar mind-mind formálják Ábel személyiségét. A jellemfejlődés a regénynek határozott ívet ad, és ez különbözteti meg leginkább a Bakterháztól, ami ennek híján megmarad humoros anekdotagyűjteménynek.

1 hozzászólás
>!
KingucK P
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Annyira jól esett olvasni:
Az ízes, tömör és vicces székely nyelvjárás és gondolkodás, amely számomra mindig olyan egzotikus és mégis közeli élmény gyerekkorom óra. Hiszen a partiumban születtem, és a székely emberek beszéde mindig megdobogtatta szívemet, most is élényt jelentett.

A mű egyszerüségében (erdei magányban) is olyan történetek bontakoznak ki, ahol a főhős Ábel megmutatthatja rátermettségét és csavaros észjárását.
Természetesen a jellemfejlődés és felnőtté válás kacskaringós útját neki is be kell járnia.
Tetszett Tamási Áron egyedi stílusa és humora.

>!
Mackólány
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

A csodálatos erdélyi nyelvjárás, az ízes beszéd, amit szinte hallok olvasás közben, többek között az fogott meg.
Majd a bánat, ahogy elveszíti gyermeki létét Ábel, merthogy kénytelen munkába állni.
Mert ugye kell a kenyérkereső kéz.
Aztán – de ez nem sorrend! – az a hamisíthatatlan erdélyi csöndes humor, amelyben keveset beszélnek, de annak ereje és veleje van. (Néha előtűnik lelki szemeim elé Regős Bendegúz, Tom Sawyer, …)
Ez egy olyan könyv, amit el kell olvasni, nem elég amit mások mondanak róla. Számomra többet jelentett a könyv, mint a film, az érzelmeket én jobban érzem, ha látom is hozzá a betűket, nem csak hallom.
De az biztos, hogy nem általános iskolában tenném kötelező olvasmánnyá. Egy-két fájdalmas pofon kell az élettől ahhoz, hogy ez igazán beleivódhasson az ember lelkébe.

>!
csucsorka
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Amikor még azt se tudták, mi az a stand up comedy, s ha tudták volna se egészen bizonyos, hogy kedvelik, megteremtette a Jóisten Tamási Áront, akiből pedig kipattant Ábel.

Ez az Ábel a legszórakoztatóbb, legjóravalóbb fiú az egész irodalomban, pedig isten úccse, jó sok könyv megfordult már az ölemben.

Nagyon örülök, hogy a sok noszogatás ellenére nem fiatalabb koromban olvastam, hanem amikor magam is megértem erre a találkozásra. Elhűlve olvastam azok értékeléseit, akiknek kötelező olvasmány volt. Helyettük szégyellem magam … Az oktatás meg végre észrevhetné, hogy óriási baj van és nem csóri Ábelt kéne megutáltatni ezzel az esetlen generációval.

Én nagyon-nagyon a szívem mélyébe zártam.

5 hozzászólás
>!
gybarbii P
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Először meg kellett szoknom ezt az ízes tájszólást, de ez nem baj, enélkül nem is ugyanaz a könyv lenne! Magával ragadó könyv volt, minden nap alig vártam, hogy jusson időm az olvasásra. Imádtam Ábel észjárását és csavaros válaszait! :) Azért Surgyélánnak üzenem, hogy jól farba billentem, ha találkozom vele!
Öcséméknek adták fel kötelező olvasmányként idén, de sehogy sem akart nekiállni. Nekünk nem volt kötelező, ezért gondoltam elolvasom, és majd meggyőzöm Öcsit, hogy ezt igenis olvassa el! :) Jól döntöttem, igazán tetszett. És Öcsit is megnyugtattam, hogy ez talán jobban fog neki tetszeni, hogy a Légy jó mindhalálig! (ez a másik kötelezőjük idén)

>!
Kamilla17
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Idén az utolsó kötelező olvasmány, és szerencsére ezen is túl vagyunk.ű
Nem igazán tetszett, de nem azért mert a kötelezőket nem szeretem, vagy azért nem szerettem mert élt bennem a kötelező mivoltja, egyszerűen csak nem nyerte el a tetszésemet. Nekem túl unalmas volt. Néha fel lett dobva egy két dologgal,és azt kell hogy mondjam pár helyen még azt vettem észre hogy izgulok is. Ilyen volt például a vége felé Fuszulán meg a barátja.
Ami még nem tetszett, az a régies erdélyi nyelvezete. Oké én teljes mértékben megtudom érteni azokat, akik pont csak emiatt olvasták el a könyvet, de én egy 21.századi magyar elég fiatal lány vagyok aki abszolút nem használja már ezt a nyelvet. Nagyon idegesített, az is hogy egy csomó múlt idejű mondat után odarakta a volt szót, és számomra a mondat ezzel veszítette el az értelmét.
Ami még nem tetszett az az hogy E/1 ben íródott. Én valahogy a régebbi regényeknél, kötelező olvasmányoknál nem szeretem ha így van írva, szerintem jobb E/3-ban.
Na mindegy ezen is túl vagyunk :)

6 hozzászólás
>!
olvasóbarát P
Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Remek könyv, nagyon szeretem az ízes nyelvezetét és a talpraesettségét.

10 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Sárhelyi_Erika I

Ahogy kipattant a szemem, abban a pillantásban az ajtó is megnyílott, s hát kit hozott az Isten?
Édesanyámat!
Úgy felszöktem, hogy még a házat is szinte elvittem. Volt nagy öröm s szíveskedés mind a két részről. Anyám tyúklevest hozott nekem egy kantáros fazékban, s azt mindjárt oda is tette a tűzhöz, hogy felmelegítse. Éppen vasárnap lévén s délidő, így akart nekem tyúkleveses ünnepet szerezni. El is gondoltam, hogy milyen is, Istenem, az édesanya: eljött az étekkel ilyen messze is a gyermeke után, s még ha tudná, hogy a vadak megeszik, úgy is eljönne bizonyosan. Ez nagyobb dolog volt a bombáknál s nagyobb még a Nick Carternél is. Olyan nagy, hogy egyszerre sírni kezdtem.
– Hát te mért sírsz? – kérdezte megijedve édesanyám.
– Én örömömben – mondtam.
– Milyen örömödben?
– Én abbéli örömömben, hogy nekem is van édesanyám.
Erre anyám is elkezdett pityeregni, s úgy sírtunk ketten, mintha fizették volna nekünk.

58. oldal (Szépirodalmi Kiadó)

>!
Sárhelyi_Erika I

Azt az egyet el kell ismerni, hogy hasznos és alapos könyv volt ez a kalendárium. (…) Különösen az időjóslás csigázta a kíváncsiságomat (…) Decemberre nagy havat jósolt, januárra hideget, s augusztusra nagy meleget. Tudta hát a jós, hogy mit csinál, mert a tyúknak szarvat s az ökörnek kotlási hajlandóságot én sem jósolnék.

70. oldal (Szépirodalmi Kiadó)

>!
Nazgul

S aztán elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs.

131. oldal

>!
Sapadtribizli P

– Számolj el a pénzzel!
– Igen hirtelen lesz – feleltem.
– Mi lesz igen hirtelen?
– Az, hogy ebben a szent percben elszámoljak.
– Hát miért?
– Azért, mert csak két dolog van a világon, amihez méreggel nem szabad hozzányúlni, s eme kettő közül az egyik a pénz.
Bármilyen morgós kedvében volt is a pénztáros, az úri kíváncsiság belőle mégis kiütközött.
– Hát a másik? – kérdezte.
– A másik az asszonyember.

97. oldal, Harmadik fejezet (Ciceró, 2004)

>!
Nutellaღ__

Elgondoltam, hogy milyen titkos teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs. És ha elmúlik a nap és elmúlik az éjjel, akkor az, ami volt, egészen egyforma lesz azzal, ami nem volt.

>!
Zsucsima

Elgondoltam, hogy a világ szép és változatos a földdel, az éggel és a levegővel együtt, s tele van minden olyan jóval, amire az emberek vágyódhatnak. És akit én embert eddigelé láttam, az mégis mind elégedetlen volt.

2. fejezet

>!
Sárhelyi_Erika I

(…) Surgyélán visszajött.
– Vadászni volt, ugye? – kérdeztem tőle.
– Oda elmentem – mondta ő.
– Hát mit lőtt?
– Nagy semmit.
– Hol van?
– Ottan van, benne a fejedben.
Nemcsak a tréfára futó szavaiból, hanem máskülönben is látszott, hogy jókedve van.
Éppen úgy, mintha jóllakott volna valamivel.
– Szeretnél-e megenni valamit? – kérdezte.
– Egy kicsi valamit igen – feleltem.
– Várjál, hogy van-e.
Egy darabig kotorászott, majd akkora penészes kenyérdarabot talált, mint egy jókora vadalma.
– Fogjad, jó lesz megrágni! – mondta.
A kezembe vettem a száraz maradékot, forgattam egy ideig, aztán mégis visszaadtam neki, és
így szóltam:
– Tegye el! De olyan helyre, hogy essék a kezem ügyibe!
– Mért ügyibe? – kérdezte Surgyélán.
– Azért – mondtam –, hogy rögtön hajítani tudjak véle, ha jön a medve.
Surgyélán megértette a tréfát, és nevetve szólt:
– Tán nem agyondobálod avval a medvét?
– De én agyon, mint jó katolikus.
– Mért jó katolikus?
– Azért, mert Jézus tanított kenyérrel dobigálni.

185. oldal (Szépirodalmi Kiadó)

>!
Sárhelyi_Erika I

(…) aki nappal pénzzel bajlódik, éjjel ördöggel álmodik.

229. oldal (Szépirodalmi Kiadó)

>!
psn

Ha fagy bántja kezed, lábad
Hóval mossad, mert feltámad.

147. oldal, Negyedik fejezet (Ciceró, 2004)

>!
Tintapatrónus

Egy ideig nem szóltunk, mintha a halál említésére elrepült volna mind a kettőnk kedve. Csak az érzés vert hullámot bennünk, s életünk mélyéről morajlások jöttek. S ahogy így álltunk hangtalanul, és néztem apámot a hamvasodó estéli fényben, olyan volt ő, mint egy idő előtt megvénült gyermek, ki a természet titkait boncolja előttem.


A sorozat következő kötete

Ábel sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Tóth Kálmán: Poncsó, a vadmalac
Sipos Bella: Ágrólszakadt rokonság
Burus János Botond (szerk.): Csihán királyúrfi
Barcsa Dániel: Üstökös Demeter
Máté Angi: Az emlékfoltozók
Máté Angi: Kapitány és Narancshal
Máté Angi: Ez egy susogó levél
Jancsik Pál: Mit tanácsolsz, cinege?
Dézsi Zoltán: A Nap és a Hold mesélte
Josef Haltrich: A csodát termő fa