Pisztolytáska ​és rózsapatron – A Guns N’ Roses és én 11 csillagozás

inkább regény
Takács Vilmos Vilkó: Pisztolytáska és rózsapatron – A Guns N’ Roses és én

Kihozni ​a pillanatból a maximumot. Több tonna érzést belepréselni egy pár percnyi számba. Újra és újra átélni. Feltöltődni. Tenni a világra. Szeretni a rockot, a Gunst. Ott lenni.

Na, így állj neki, mert a szerző is ezt teszi ebben a könyvben. Vilkó (született: Takács Vilmos) a legnagyobb hazai Guns N’ Roses tribute banda, a Hollywood Rose zenésze. Hosszú évek óta gitározza szét hazai és külföldi koncerteken a színpadot. Most imádott csapata, a Guns világába nem egyszerűen bevezet minket, hanem átadja azt a hangulatot, amit egy ekkora zenekar körül zenészként és rajongóként egyszerre át lehet élni. Minket mesél el. Ez a mi történetünk, ahogy megéltünk egy korszakot, ahogy (újra) felfedezünk, ahogy zenét hallgatunk, ahogy rajongunk.

„Erről szól ez a könyv, tele emlékekkel, egy hiteles Guns N’ Roses elemzéssel, egy olyan elementáris életérzéssel, mely mára már rég elmúlt, és csak kisebb rockkoncerteken lehet nyomaiban újra átélni a színpadon, az öltözőben.”
(tovább)

>!
368 oldal · ISBN: 9789638933645

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Slash · Takács Éva


Kedvencelte 9

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Gregöria_Hill>!
Takács Vilmos Vilkó: Pisztolytáska és rózsapatron – A Guns N’ Roses és én

Erről a könyvről azt tudom mondani, hogy jó, és bővebben pedig $@!%. Ezt most pár mondatban kibontom, hogy ne ennyi legyen az értékelésem :) Először is ez a könyv szép. Nem ízléstelen, nem csicsás, és a képválogatásban és azok elhelyezésében a gondolkodás és tervezés jeleit vélem felfedezni, ami nekem nagy öröm az ész és különösebb mondanivaló nélküli képmegosztás világában. Ezen kívül vagy látott a szöveg korrekt korrektort, vagy a Takács Vilmos simán így ír, ezt nem tudom, de nincs benne hiba. A témában (tágan értelmezve) az egyik legjobb, amit valaha olvastam, ha ugyan nem a legjobb, inkább regény műfajban meg simán nyertes.
Hogy miért inkább regény, nem is lőném le teljesen, maradjunk annyiban, hogy a zenekarról anélkül tudunk meg sok mindent – mi, akik akkoriban figyelmünket a Metallicára fókuszáltuk ilyen intenzitással-, hogy ehhez excel táblába rakott felsorolásokat, betű- és időrendes mutatókat kéne olvasnunk. (Ami a google korában nem annyira nagy szám, a Doktor House-könyvet azért tettem le, mert gyakorlatilag az IMDB epizódlistje volt papírra kopipasztázva).
Tudom, hogy minden magyar kisvárosban van volt „A Lemezbolt” és Tulipán presszó is, de hadd mondjam el, hogy mitadisten én is zalaegerszegi vagyok, úgyhogy személy szerint nekem ez a tény még elég sokat hozzátett az amúgy is nosztalgikus, de nem siránkozós, inkább mókás hangulathoz, pozitív értelemben. Szegény szerző már biztos utálja, de egyszerűen sajnos nem tehetem meg, hogy kihagyom: én ott voltam azon a koncerten, ott áztam, az olvasás lendületében még a jegyemet is megkerestem, megvan természetesen. Még életemben nem láttam annyi embert skótszoknyában stoppolni, mint másnap délelőtt az Osztyapenkónál. Olyan, mint egy vicc :) Bár erre csak most döbbentem rá, akkor normálisnak tűnt, azóta meg nem gondolkodtam rajta. A sors különben tényleg igazságtalan, mert én nem voltam a Guns legnagyobb rajongója (az a szerző), mégis ott voltam. Ha vissza lehetne menni és másként lehetne, odaadnám neki azt a jegyet. Ezzel igazságosabbá tudnám tenni a világot!

9 hozzászólás
RandomSky>!
Takács Vilmos Vilkó: Pisztolytáska és rózsapatron – A Guns N’ Roses és én

A könyvnek csupán egyik része a Guns története. Ezt a részt a legfontosabb infókkal töltötte meg Vilkó, olvasmányosan, sok apró érdekességgel fűszerezve. A másik része viszont Vilkóról szól, arról, hogy milyen volt a ’90-es évek elején (meg azóta is) megrögzött Roses-rajongónak lenni, úgy vadászni a legapróbb tudásmorzsákra is, nem szólva a kalóz kiadású kazettákról, vagy a beteljesült illetve meghiúsult álmokról. Talán nem spoiler, ha elárulom, végül hősünk találkozott az ő hősei egyik-másikával, pl. azzal a cilinderes, pulikutya-hajú fazonnal, aki miatt Vilkó gitározni kezdett. És szól arról is, milyen érzés a színpadon állni, és ennek a csapatnak a dalait játszani, milyen a turnézó zenekarok élete.
Bővebb, lelkes méltatás itt ni: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2013-10…


Népszerű idézetek

RandomSky>!

A világ legolcsóbb hangszere a léggitár, és esküszöm, hogy néha jobban szól, mint a fából készült testvérei.

Kapcsolódó szócikkek: léggitár
Gregöria_Hill>!

Az egyéb sufnituning- és házi praktikai megoldásokról, mint pl. a szalagragasztás, a kazetta tetejéről letört „rámásolásvédő pöcök” leragasztás, kézi csévélés egy megfelelő tollal vagy ceruzával stb. külön könyvet lehetne megtölteni. Az igazán fanatikusok (én) természetesen a borítókat is szerették fénymásolni, hogy a lehető legteljesebb legyen az összkép, illetve nagyjából tudtam, hogy melyik dal melyik részénél kell megfordítani a kazettát, hogy a másik oldalon X vagy Y dalnál kössünk ki. Egy kellemes, izgalmakkal teli korszak volt ez.

37. oldal

4 hozzászólás
RandomSky>!

Átmentettem a gyerekkoromat a felnőttkoromba egy olyan zenekar segédletével, amelyik a mai napig megörvendeztet, és nem tudom megunni. Bár sosem hittem olyan dolgokban, mint az „örökké”, de így, ennyi év távlatából már lehet, ki merem jelenteni, hogy a Guns N’ Roses holtomig fog kísérni, és ez ezerszer nagyobb ajándék bármilyen karácsonyi meglepetésnél.

Kapcsolódó szócikkek: Guns N' Roses
Gregöria_Hill>!

Elképesztő zenék mentek, és ami a legeslegfurcsább húsz év távlatából, hogy napközben is láthatott/hallhatott az ember olyan előadókat, mint a Nirvana, a Metallica, az Alice in Chains, a Soundgarden és így tovább.

25. oldal [MTV]

Kapcsolódó szócikkek: Alice in Chains · Metallica · Nirvana · Soundgarden
Basset >!

ez legalább annyira lehetetlen feladat, mint letépni az égboltról a Holdat, és kitenni a kiskertbe, hogy megvilágítsa a szombat esti garden partyt.

131. oldal

Basset >!

A véletlen egy tántorgó faszi, akit támogatni kell a rulett asztalnál, mert ha nyer, igencsak adakozó kedvű szokott lenni.

355. oldal

Basset >!

Akkor utáltam, utólag viszont minden hálám Muszty Beának és Dobay Andrásnak, amiért az első oldalakon nem a Megadeth zenekar Holy Wars nótáját dobták a lelkes amatőrök elé, hanem a Megfogtam egy szúnyogot kezdetűt és népes társait.

65. oldal

Basset >!

egy pulikutyára emlékeztető gitáros, aki valamilyen fura okból fakadóan cilindert hord

67. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Slash
Basset >!

Axl […] elhatározta, hogy felveszi a vér szerinti apja nevét, akit William Rose-nak hívtak. Mivel a William név nem tetszett neki, és szerinte idiótán hangzott (köszi, vörös hajú barátom)

83. oldal

Basset >!

az imént könyörögtem ki egy karton Milka Lila Pause csokoládét joghurtos ízesítéssel

43. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lévai Balázs: Lovasi
Fencsik Tamás – Ganxsta Zolee: Döglégy a világ körül
Bruce Springsteen: Amerikában születtem
Jon Wiederhorn – Scott Ian: A gitáros faszi az Anthraxből
Max Cavalera – Joel McIver: My Bloody Roots – A Sepulturától a Soulfly-ig és azon túl
Rex Brown – Mark Eglinton: A Pantera igaz története
Bakó Csaba – Szabó Krisztina – Váradi Ferenc: Debreceni Rocklexikon (1990-2000)
Dömötör Endre – Jávorszky Béla Szilárd: A rock története 4.
Mark Lindquist: Never Mind Nirvana
Bánfalvi Ákos: Trendzavarók és karrieristák