Pünkösdi ​mese 87% 48 csillagozás

Mindenképpen jó és fontos könyv, keresni fogom a sorozat további köteteit is, mert ahogy a fülszöveg is írja, a hazai szokások, hagyományok megismertetése a gyermekekkel igen fontos feladat. Ez a mi kulturális örökségünk, olyan lelki, érzelmi, intellektuális kincsek ezek, amelyek nélkül szegényebbek lennénk, igen nagy szükség volt hát már egy hasonló szériára.
A kivitelezésre nézvést sem lehet okunk panaszra, a gyönyörű illusztrációk egyszerre idézik fel a múltat, és jelenítik meg napjainkat. A gyerekek számára valóban van egy különleges varázsa a népszokásoknak, a búcsúnak, a néptáncnak, de még a régen épült templomok illatának is. Remélem, a könyv eléri célját, és azokhoz a gyerekekhez is eljut, akiknek kevesebb lehetőségük van találkozni a hagyományokkal, mert a búcsúba járás vagy a többi valóban életre szóló élmények lehetnek.
Ahogy az előttem szólók is írták, helyenként talán picit száraz, az információk néha túl töményen jönnek, de ezzel együtt kíváncsian várom a folytatást, és szívből remélem, hogy minél többekhez eljut ez az értékes sorozat.

Update: revideálom. A mondanivaló rendkívüli fontossága felülír minden egyebet. 5*.

Sok sok újat tanultam pünkösdről. Olyan jó ez a sorozat. Kedves rajzok, érthetően leírt, elmesélt népszokások. Jó lenne ha tovább élne!

Nagyon szépek a képek, és érdekes a tartalom, jó lenne megélni ezeket a pünkösdi népszokásokat. De sajnos a címben ígért mese nekem kissé szárazra sikeredett, kevésbé mesésre, a történet lehetett volna fordulatosabb, esetleg viccesebb, úgy talán kevésbé lett volna ismeretterjesztő jellegű.

Egyházi intézményben dolgozom, nálunk minden évben van pünkösdi király és királyné választás. A hozzánk járó gyerekek megismerhetik ezeket a szép hagyományokat. Ez a könyv , csakúgy, mint a sorozat többi része, nagyon értékes, és fontos, hogy azokhoz a gyerekekhez is eljussanak az információk, akik testközelből nem találkozhatnak ezekkel az élményekkel. Az illusztráció nagyon szép, a történet egyszerű, de a lényeg benne van. :)

Ez már a harmadik kötet a Hagyományaink sorozatból, amit az öt és fél éves unokámnak vettem.

Tetszett neki, többször is elolvastuk. Aranyosak a képek, a szöveg épp elég. Nem megy bele túlságosan a vallási részébe, csak amennyire kisgyerekeknek érthető. Ugyan épp ezeket a szokásokat (cucorkázás, törökbasázás) ő nem ismeri, nem volt náluk pünkösdi király választás se, de láthatóan érdekesnek találta.

Igyekszem beszerezni neki a sorozat további köteteit is, hiszen úgy érzem, ez most csak az első ismerkedése a hagyományokkal, később még biztosan elő fogja venni ezeket a könyveket, és akkor már más szemmel tudja olvasni őket.

Jó ötlet az ősi és egyházi hagyományok megőrzése – jelen könyvben a Pünkösdhöz kapcsolódó szokások, hagyományok kerültek bemutatásra – kicsi gyerekeknek. Bár úgy gondolom, hogy egy kicsit bővítettebb magyarázattal kicsit nagyobb gyerekeknek is jó és tanulságos olvasmány lenne.
Olvashatunk a könyvben: a pünkösdi királyságról, a Szentlélek eljöveteléről, a párválasztó koszorúról, a cucorkázásról … stb…

Úgy éreztem végig a könyv olvasása közben, hogy ez már inkább csak az utókornak való megőrzés, egy letűnt időszak lenyomata. Maga a szándék nagyon jó, megőrizni a hagyományainkat, hogy a gyerekeink is tudjanak róla, megismerjék azt. De azt gondolom, hogy a városi gyerekektől ezek már nagyon messze állnak, és talán már a falusi gyerekektől is. Jó lenne újra feleleveníteni ezeket, amire inkább a hagyományőrző egyesületek, klubok a hivatottak, mint ez a könyv, de azért az „elméleti” tudás is kell… de talán ahhoz ez egy kicsit kevés… de az jó, hogy legalább van.
Én nem éreztem száraznak, viszont néha egy kicsit lehetett volna bővebb… de persze ezt az egyensúlyt is nagyon nehéz megtalálni.

Nagymamám lánykorában évekig pünkösdi királylány volt, mivel ő volt a legalacsonyabb és legkönnyebb (a könyvvel ellentétben náluk, Oladon, a lányok vitték is a pünkösdi királynét).
Jó ez a könyv, felidézi a régi szokásokat, amiket sajnos már szinte sehol sem tartanak, legfeljebb a skanzenben, de az mégse az igazi. És rendesen elmagyarázza, hogy mit is jelent igaziból ez az egyházi ünnep.

Kedves kis történet barátságos rajzokkal, viszont szerintem kicsit karcsú volt, valahogy több mese is beleférhetett volna. Olyan ismeretterjesztősre sikerült. Tömör, rengeteg információt sűrít bele. Egy városi kisgyermeknek ehhez nagyon sok magyarázat szükséges még. Mindenesetre nagyon jó, hogy van egy ilyen sorozat, rossz lenne, ha ezek a szép hagyományok és népszokások feledésbe merülnének.

Tetszett, hogy a könyv nem tanár nénis stílusban akarja kiokítani a fiatalabb generációt erről a régi ünnepről, hanem inkább mesébe ágyazta, és játékosan próbálta megközelíteni eme népi hagyományunkat. Ez mindenképpen dicséretére vált a könyvnek. A képek is tetszettek benne.
Viszont kicsit furcsállottam, hogy csak úgy belecsaptunk a történetbe, igaz, a végének is olyan gyorsan-fejezzük-is-be hangulata volt. Olyan kurta-furcsa volt így ez a történet, amiért nagy kár. És a betűket is egy, vagy két mérettel nagyobbra vettem volna.