Szoros ​emberfogás 11 csillagozás

Futball és állambiztonság a Kádár-korszakban
Takács Tibor: Szoros emberfogás

Milyen ​állambiztonsági kockázatokat rejtett magában egy futball-világbajnokság? Vajon miért volt olyan fontos a titkosszolgálat számára Puskás, hogy még a hatvanas évek végén is érkeztek róla jelentések? Valóban kiváltságos klubként kezelte a rendszer Kádár kedvenc csapatát, a Vasast? A politikai rendőrség szempontjából miért voltak kiemelten veszélyesek a Ferencváros mérkőzései? És vajon mi igaz abból, hogy a magyar válogatott nem nyerhetett a Szovjetunió ellen? És egyáltalán: miért érdekelte mindez az állambiztonságot?

Takács Tibor könyvéből kiderül, hogy a sport, így a futball egyre fokozódó állambiztonsági ellenőrzését mindenekelőtt a kiszélesedő nemzetközi kapcsolatok indokolták, de egyes sportvezetőket, játékosokat és szurkolókat is folyamatosan megfigyelés alatt tartottak. Ezzel együtt a kádári politikai rendőrség olykor maga sem tudta pontosan, mi dolga a labdarúgás körül – ilyenkor aztán működésbe lépett az állambiztonsági paranoia, amely egy egyszerű szurkolói… (tovább)

>!
Jaffa, Budapest, 2014
246 oldal · ISBN: 9786155418143
>!
Jaffa, Budapest, 2014
256 oldal · ISBN: 9786155492310

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 7


Népszerű idézetek

>!
pelika_Bp 

Tekintve, hogy a labdarugás nemzeti sportunk és az ország minden településében működik labdarugó szakosztály, nem lenne elégséges, ha kapcsolataink csak a budapesti rendőri, ill. BM-szervek felé terjedne ki.

59. oldal

Takács Tibor: Szoros emberfogás Futball és állambiztonság a Kádár-korszakban

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Rózsaligeti László: A Fradi piros fehérben
Rejtő László: Kilenc klub krónikája
Sebes Gusztáv: Örömök és csalódások
Privacsek András – Fűrész Attila: Ria, Ria!
Fűrész Attila – Privacsek András: Lipcsei
Bocsák Miklós: Kocsis és Czibor
Győr Béla: A honvéd sportegyesületek története
Zuber Ferenc (szerk.): Magyar Sport-almanach 1925
Mező László: Futball-adattár I-II.
Sinkovics Gábor – S. Tóth János: Volt egyszer egy Népstadion