Imagine ​Me (Shatter Me 6.) 11 csillagozás

Tahereh Mafi: Imagine Me Tahereh Mafi: Imagine Me Tahereh Mafi: Imagine Me

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

The explosive finale to the New York Times and USA Today bestselling Shatter Me series.

Juliette Ferrars.

Ella Sommers.

Which is the truth and which is the lie?

Now that Ella knows who Juliette is and what she was created for, things have only become more complicated. As she struggles to understand the past that haunts her and looks to a future more uncertain than ever, the lines between right and wrong—between Ella and Juliette—blur. And with old enemies looming, her destiny may not be her own to control.

The day of reckoning for the Reestablishment is coming. But she may not get to choose what side she fights on.

Eredeti megjelenés éve: 2020

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Egmont UK, London, 2020
300 oldal · ISBN: 9781405297110
>!
Egmont UK, London, 2020
puhatáblás · ISBN: 1405297042
>!
HarperAudio, New York, 2020

5 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Aaron Warner Anderson · Kenji Kishimoto · Juliette Ferrars · Brendan · Castle · Winston · Ian Sanchez · Ella


Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

DarknessAngel >!
Tahereh Mafi: Imagine Me

Ennyire elrontani a befejezést… katasztrófa! Az előző rész annyira jó volt, főleg, hogy milyen érdekesen végződött. Ezért is vártam ezt a részt, kíváncsi voltam a nagy összecsapásra a gonosz vezetők és Juliette, illetve a többiek, között. Nagyon nem azt kaptam, amit vártam. Ez csak akkor nem lenne gond, ha az, amit Tahereh adott jó lett volna, de nem volt az. Szomorú vagyok, hogy az írónő képes volt ennyire kisemmizni ezt a sorozatot, főleg a befejező kötetet.
Juliette annyira haszontalon volt, hogy nem is kellett volna neki saját szemszög, elég lett volna csak Kenji nézőpontjából olvasni. A történet semmi újat nem tudott nyújtani, el lett játszva ugyan az, mint a Defy Me-ben. spoiler Még Kenji is megjegyzi, hogy déjà vu érzése van, mert hát hogyis ne lenne, mikor újra egy lopott repülőn ül Nazeera és Aaron társaságában.
Adam-ból természetesen újra egy idiótát csináltak, már meg sem lepődöm, viszont hirtelen a végén hirtelen ő is boldog lett és meggyógyult. Az már természetesen ne érdekeljen senkit, hogy hogyan és miért spoiler, mert ő már sajnos lejárt lemez Tahereh szemében, így nem kell róla többet tudnunk.
Warner nem csinált semmi, Kenji is alig tudott lekötni… mondom, kész katasztrófa. Juliette a világ legrosszabb vezéregyénisége, még egy növényt se bíznék rá, nemhogy a saját életemet. Ezt a lányt olyan könnyű elrabolni és manipulálni. Szegény nem tehet róla, de akkor meg nem kell őt úgy beállítani, mint valami világmegváltót. A gonosz tudósok és vezetők szintén egy nagy vicc. Ebben a könyvben volt 3 ember, akit likvidálni kellett, a többiekkel pedig lett, ami lett.
Sokkal jobb tetszett volna, ha az egész átment volna egy X-men3 stílusba. Na az, igazán epic volt. Én itt is ezt vártam volna el. Ha Juliette már nem elég jó, akkor csináljunk belőle Jean Grey-t. Mindjárt sokkolóbb és meghatóbb lenne az egész. spoiler
Biztos nem fogom újraolvasni ezt a plusz három részt, és nagyon remélem, hogy Tahereh már nem ír ehhez semmit. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem tudta, mihez kezdjen a sorozatával, főleg a befejezéssel. Ennyi erővel hagyhatta volna csak trilógiának az egészet, mert kb. egyforma lezárást kaptunk.

4 hozzászólás
SzRéka >!
Tahereh Mafi: Imagine Me

Oookééé, volt itt minden. És ez egyrészt lenyűgöző, mert egy pillanatot sem unatkoztam. Másrészt maradtak kérdéseim, amikre nem teljesen kaptam választ, emiatt a fél csillag levonás. Viszont összességében nekem tetszett, bár furcsa volt csak a két szemszög (Warner egyedül az epilógusban kapott nézőpontot), és Juliette a történet körülbelül háromnegyedében a frászt hozta rám, így nem élveztem annyira az ő részeit. Kenji ezzel ellentétben az egyik legjobb karakter lett – annyiszor sírtam a nevetéstől a humora miatt, hogy minden problémát elfelejtettem, és jól oldotta a felgyülemlett feszültséget. A barátsága Warnerrel, a beszólásaik, az, ahogy figyeltek egymásra, és ahogy együttműködtek fenomenálissá tették még az aggasztó pillanatokat is. Az övék az egyik legjobb baráti kapcsolat (Kenji és James után) ebben a sorozatban. :))
Adam nem igazán szerepelt, úgyhogy tőle el is tekintenék, de a szimpátiám vele kapcsolatban töretlen. James, Winston és Brendan (♥), Ian, Nazeera és Castle még mindig szuperek, sokat tettek hozzá az élvezhetőséghez és a tervezésekhez, vagy csak megmelengették a szívem a jelenlétükkel. Ilyen szereplőgárdával lehet ennél kevesebb akciót is elviseltem volna, mert nagyon megszerettem őket a részek alatt.
És Aaron. Ó, kétségkívül miatta imádtam ennyire a sorozatot és ezt a könyvet is, mert egyáltalán nem hasonlít senkihez, akiről valaha olvastam. Kenji sem értette sokszor, hogy Juliette mit lát benne, és nem ő volt az egyetlen, de amikor a legrosszabb állapotba került, akkor is „warneres”, önmagához hű maradt. Ahogy kifejezte az érzéseit, hogy sosem állt meg és hogy még most is képes volt meglepetést okozni, hát na, wow. És a végén, az elhatározottsága, a megállíthatatlansága és kitartása meghozta a gyümölcsét. :))♥
A befejezés lehetett volna extrább, például hogy milyen tervek vannak, mi lesz a jövőben, de legalább az egész Warner szemszögén keresztül volt látható, és ez viszonylag kárpótol érte. Nem csalódtam, nem maradt óriási hiányérzetem, hiszen jót szórakoztam, izgultam és a lehetőség, hogy szerethettem a szereplőket, igazán boldoggá tesz. A borító, ah, ez alkalommal is – meglepő, tudom – lélegzetelállító.

Lezárásként pedig az egyik kedvenc idézetemet hoznám:
spoiler
spoiler
spoiler

Beatrice8 P>!
Tahereh Mafi: Imagine Me

Jól meglepődtem, hogy ez is fent van Scribden, hiszen egy hónapja jött ki? Vagy annyi se? Mindenestre örültem neki és belevetettem magam.
Általában az utolsó részek a kedvenceim. Itt nem ez történt, az 5. rész volt a kedvencem. Ez se volt rossz természetesen és nem is csalódtam, csak nehéz volt olvasni. Már belekezdve féltem, hogy mi lesz itt és volt okom félni, mert a kérdésemre a válasz a szenvedés, fájdalomspoiler és kínzás. Warner szenved és nagyon a gödör mélyén van, lány főszereplőnk már azt se tudja kicsoda. Valakit százszor kell megölni, hogy egyszer meghalljon. Hiába könyörögtem, több száz oldalon keresztül néznünk kellett, ahogy a szegény szereplők szenvednek(szép alliteráció).
A kedvenc részem természetesen a reunion volt, az zseniális lett, a kínzás egy részét egyből megbocsátottam miatta.
Végül felfelé ívelt és jó lett a vége, de az én ízlésem szerint még részletezhette volna az írónő a jó dolgokat, így kicsit nagyon fájt az a 310 oldal szenvedés, 40 oldal jó dolog leosztás. De, elismerem, legalább jó a vége, ennek is örülnöm kellene. Megnéztem az írónő ezzel a résszel kapcsolatos instagram élójét, azt mondta, hogy ő nem gondolta volna, hogy valamitől megfoszt minket, amikor nem részletezte tovább a jó dolgokat, mert úgy gondolja, hogy így mindenki a lehető legjobbat elképzelheti és nem lesz az, hogy ő leír valamit, mi meg csalódunk, hogy áhh, jobbra számítottam. Sajnos ezt az érvet én mint kreatívtalan ember nem tudom soha elfogadni. Értem én, hogy mit mond, de azért író, hogy vállalja ezt a felelősséget. Deee, azt mondta lehet kapunk egy spoiler jelenetet később, mert ő tényleg nem akarta megírni, de már annyian írták neki, hogy legyen.
Mindenestre eszembe sincs kritizálni az írónőt, nagyon alkotott ezzel a sorozattal. Nagyon örülök, hogy folytattam a 3. rész után, nagy élmény volt. Sajnos túlságosan is megszerettem, ehhez képest csak az 1. rész van meg, az összes többi könyvtár és scribd, ezért muszáj lesz legalább a kedvenc részeimet 3;5.-t beszereznem, csak azt nem tudom, hogy angolul vagy magyarul.
Kedvenc szereplőm Aaron Warner, ki más? *-* Imádom, hogy őszintén kimondja a gondolatait, hogy ennyire szereti Juliette-et, hogy bátor és sajnálom, hogy ilyen rengeteg fájdalmat kellett átélnie. De tényleg szerettem Juliette-et is, hiába női főszereplő, hatalmas fejlődésen ment keresztül, az a sok szörnyűség ki akarta őt kezdeni, volt, hogy majdnem sikerült is neki, de csak visszaküzdötte mindig magát a fényre. Kenjit is szeretem, neki is nehéz dolga volt, mint mindenkinek ebben a világban, de kisebb megingásokkal kitartott és mindenkinek a támaszaként szolgált. Mindenki mást is bírok, bár őket nem igazán ismertük meg.
Az írásmód Warnerrel karöltve vitte a pálmát az egész sorozatban, csodálatos! *-*

Összegezve, gyönyörűen megírt, érzelmekkel teli, helyenként izgalmas, imádnivaló főszereplőkkel. Bátran ajánlom. Nagyon örülök, hogy anno belekezdtem, mert egy nagy élménnyel lennék szegényebb, ha nem olvastam volna el a sorozatot.

bfanni P>!
Tahereh Mafi: Imagine Me

Egy záró kötet mindig nehéz ügy. Én általában – főleg ha kedvencről van szó – baromi sokat várok el. Ez a sorozat különösen a szívemhez nőtt, ezért nagyon örültem, hogy lett még 3 plusz rész, mivel amúgy sem gondolom ördögtől valónak, hogy „lezárt” sorozatokat folytatnak. Nagyon sokat ki lehetett hozni a szériából, és Tahereh Mafi azért ki is hozta. Viszont… ez az utolsó rész nekem nem ért fel például az előzőhöz. Nem érzem lezártnak, nem éreztem azt, amit utolsó könyvnél általában szoktam, hogy vége, sóhaj, dejóvolt. Hol van Kenji „lezáró” fejezete? Nazeera? Adam? Juliette?? Mi lett a többiekkel? Mi lett a világgal? Az is zavart, hogy Warner nézpontja csak a legvégén volt. Igazából nem szeretném ízekre szedni az Imagine Me-t. Mert azért jó volt. Izgalmas. Juliette és Warner mindig is az egyik kedvenc párosom lesz. De ez most nagyon kidolgozatlannak hatott, és csalódtam picit. Utálok csalódni! Kicsit úgy érzem magam, mint a Trónok harca fináléja után…

Update: az írónő Instagram live-ban megmagyarázta többé kevésbé az összes dolgot, hogy mi miért volt úgy, ahogy. Így mostmár tisztább a kép, és egy kicsit jobb érzésekkel gondolok vissza a befejezésre.

Rileey>!
Tahereh Mafi: Imagine Me

Akkor én most szépen elfelejtem, hogy ez a plusz trilógia létezik. Szerintem röhejes, hogy Mafi írt plusz három könyvet, amiben közölte, hogy gyakorlatilag ami az előző trilógiában történt, az nagyon nem úgy volt, és kreált az egészből egy katyvaszt.
Álmomban sem gondoltam volna, hogy képes még jobban elszúrni azt, ami már alapjában is rossz volt.
Kapunk egy random kezdést, aminek semmi előjele nem volt, aztán kezdődhet a Kenji spin-off. Fel nem foghatom, hogy Juliette és Warner a főszereplő, erre az egész könyv lényegi része Kenji POV-jából van. Juliette POV-jának nagy része öntudatlan állapotában történik, semmi értelme, Warner (aki továbbra is ennek a sorozatnak az egyetlen értelmes karaktere) kap EGY DARAB nyomorult epilógust. KOMOLYAN?
Pláne úgy, hogy Mafinak leesett, hogy Warner addig volt igazán közkedvenc, amíg nem herélte ki ebben az új trilógiában, szóval fogta magát, és visszacsinálta a srácot a pszichopata énjébe. Az egész könyvben totál karakteridegenül viselkedik (és ezzel csak azt mutatja be, hogy Juliette nélkül Warner képtelen a változásra), és ez abszolút érthetetlen, és akkor még POV-t sem kap, pedig pont neki kellett volna, hogy értsük a viselkedését??? Agyamat eldobom.
Nem baj, van sok Kenji, mert hát a mellékszereplő a fontos. Természetesen a lényegtelen mellékszálakkal nem kell foglalkozni, minek is, normális lezárást hat könyv után sem sikerült összehozni.
És legalább most még a borító is ocsmány, ez sem tudom, hogy jött össze.

Könyves_Karolina I>!
Tahereh Mafi: Imagine Me

Április 24.
Warner szülinapja. Ha valaki esetleg nem tudná.
spoiler
Azt, hiszem a „hagyományos” értékelési formámnak most nem sok értelme lenne, így csak leírom szépen sorban, amiket gondolok.
A sorozat ezen kötetét is 5 csillagosra értékeltem, és talán nem feltétlen érdemli ezt meg spoiler, de a helyzet az, hogy elfogult vagyok…
A szívemhez nőttek a szereplők, ez a rejtélyes, haldokló világ spoiler, ez a gyönyörű, semmihez sem hasonlító stílus.
Az utolsó részt volt a legtöbb idő elolvasni, lehet azért, mert nehezen tudtam elengedni a történetet, féltem, hogy elég jó lesz-e a befejezés, fölér-e a többi részhez. Lehetett volna más… Lehetett volna jobb? Talán igen. Csak azt tudom, hogy hallgattam a hangoskönyvet és azt hittem, hogy még van egy fejezet és elhangzott az utolsó mondat és elindult a zene és akkor rájöttem, hogy az az utolsó mondat és elsírtam magam. Már nem ez volt az első alkalom, hogy megríkatott a sorozat és gyanítom, hogy nem is ez lesz az utolsó, mert biztos, hogy újra fogom olvasni.
Úgy vélem mindenkinek van egy olyan kedvenc könyve, amely talán nem az irodalom műremeke, kicsit butuska, néha kicsit kidolgozatlan, esetleg csöpög a nyáltól vagy nem a legegyedibb, és másoknak talán nem is nyerte el a tetszését, de neki mégis ez a kedvence, mert valamiért pont jókor olvasta, megérintette úgy, ahogy korábban semmi. Nekem ez a sorozat ide tartozik.
spoiler
spoiler
spoiler
spoiler

Nalina P>!
Tahereh Mafi: Imagine Me

A mai napig nem tudom, hogy hogyan értékeljem ezt a befejező kötetet. Élveztem, jó volt, de mégis, csalódtam is benne. Az eredeti trilógiához képest ebből egy guilty pleasure sorozat lett. Szerintem a legnagyobb húzóereje ennek a kötetnek is a szereplők voltak, nélkülük nem állta volna meg a helyét a cselekmény. Azonban annak nem örültem, hogy spoiler. Szerencsére Tahereh Mafi megkímélt minket a párkacsolati drámáktól, legalább azok nem húzhatták le ennek a könyvnek a csillagozását.
A cselekmény lassan folyt, elnyújtott jelenetekkel, de még talán így is izgalmasabb volt, mint az Ignite Me. Azt viszont nem fogom sosem megérteni, hogy miért kapott Kenji akkora szerepet ebben a könyvben és Warner miért nem. Sőt, miért lett Kenjiből fő nézőpont egyáltalán? Csak mert az olvasók kedvence? Nekem is ő a kedvenc szereplőm, de sokszor úgy éreztem, hogy komolytalanná tett jeleneteket a poénjaival. spoiler Adam szerepéről pedig ne is beszéljünk, azt is egy olyan szálnak érzem, ami nem lett rendesen kidolgozva.
Igen, talán ez volt a fő problémám vele… hogy sokszor kidolgozatlannak éreztem részeket, főleg a végét. Nagyon kényelmesen zárta le a történetet Tahereh Mafi, ami nem tudom, hogy mennyire reális abban a világban, amelyet megteremtett. Ráadásul megint nem tudtuk meg igazán, hogy mi és hogyan történt a világban a cselekmény befejezésével. Az epilógus… spoiler ilyen formában elég értelmetlen volt.
Egy részem örül, hogy végre befejeződött a sorozat, de azért hiányozni fognak a szereplők. De Isten ments, hogy legyen még egy trilógia, mert ebből többet már nem lehet kihozni!

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

SzRéka >!

Anyway, am I thinking too much? I think I’m thinking too much.

Kapcsolódó szócikkek: Kenji Kishimoto
SzRéka >!

Come back to life, love
I’ll be here when you wake up

Kapcsolódó szócikkek: Aaron Warner Anderson
SzRéka >!

“Okay, all right, I take it back,” I say, holding up my hands in apology. “I retract all my previous comments about nakedness. I would also like to formally apologize to Sam, who we all know is way too nice and way too cool to ever spy on anyone in the shower.”
Sam rolls her eyes. Cracks a smile.
Nouria sighs. “I don’t understand how you deal with him,” she says to Castle. “I can’t stand all the jokes. It would drive me insane to have to listen to this all day.”
I’m about to protest when Castle responds.
“That’s only because you don’t know him well enough,” Castle says, smiling at me. “Besides, we don’t love him for his jokes, do we, Nazeera?” The two of them lock eyes for a moment. “We love him for his heart.”

Kapcsolódó szócikkek: Castle · Kenji Kishimoto · Nazeera Ibrahim
SzRéka >!

I’m still sprinting after Warner and, in a move that surprises absolutely no one, he doesn’t wait. He doesn’t even slow down. In fact, I’m pretty sure he speeds up.

Kapcsolódó szócikkek: Aaron Warner Anderson · Kenji Kishimoto
SzRéka >!

In the dead of night, I hear birds.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Ella
SzRéka >!

The only people unperturbed are the supreme kids. They look right at home with this version of him. Haider, maybe most of all. That dude always seemed on edge, like he had no idea who Warner had turned into and he didn’t know how to process the change. But now? No problem. Super comfortable with psycho Warner. Old pals.

Kapcsolódó szócikkek: Aaron Warner Anderson · Haider Ibrahim
Könyves_Karolina I>!

“This better be good, Kenji, or Warner is going to kill
you, and I’m going to help him do it.”
And then, just like that—
I’m smiling again.

SzRéka >!

“It’s really kind of amazing, isn’t it?”
Winston and I share a confused look.
“I wouldn’t call it amazing,” Ian says, plucking a spoon from the tray. He examines it. “But I guess forks and shit are pretty cool, as far as inventions go.”

Kapcsolódó szócikkek: Brendan · Ian Sanchez · Kenji Kishimoto · Winston
SzRéka >!

I feel Aaron take my hand and I squeeze his fingers in gratitude. It steadies me to have him here. To know he’s beside me. With me.
My partner in everything.

Kapcsolódó szócikkek: Aaron Warner Anderson

A sorozat következő kötete

Shatter Me sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marissa Meyer: Winter (angol)
Dan Wells: Ruins
Amy Tintera: Rebel
Katharine McGee: The Thousandth Floor
Cassandra Clare: Clockwork Angel
Lauren Oliver: Pandemonium
Melissa Landers: Alienated
David Levithan: Another Day
Beth Revis: A Million Suns
Alexandra Bracken: The Darkest Legacy