Nagyon sokáig gondolkoztam azon, hogyan is értékeljem, hiszen a cél jó, a felvetések érdekesek, de közben annyira nem volt élvezetes, és a gondolatiságával annyira nem értek egyet, hogy totálisan kiakasztott ez a könyv.
A könyv nagyobb fejezetekere tagolódik, amikben kisebb kérdéseket tesznek fel a feminizmussal kapcsolatban. A kérdés nagyjából négy oldalban foglalják össze, főleg a történelmi szinten nevesítik a feministák gondolatait, majd pedig egy végkonklúzió születik, hogy mit is érdemes csinálnia a modern feministának. Mindez képekkel illusztrálva, könnyedén szedve, ezzel is elősegítve a gyors olvasását a kötetnek.
Nekem a könyv koncepciója sem túlzottan pozitív: nagyon jó feministákról olvasni, nagyon jó a régmúlt hölgyeiről olvasni, de modern kérdésekben nem De Beauvoir (vagy más első és másodgenerációs feministák) gondolatai lesznek a döntők. Inkább filozófiai szinten volt érdekes az a gondolat, amik tőlük jöttek, de gyakorlati szempontból nem igazán volt hasznos a könyv.
Mivel nem a törtéelmi kereteket írta le, hanem a mondatót hozta csak át (minimális körítéssel) ezért nekem a gondolatok is túl feministák voltak. (nem, valószínűleg nem lehet túlzottan az egyenlőséget akarni, de a túlzott feminizmus néha képes átmenni valami nagyon furcsa dolgokba is). Sokszor túlzó gondolatok jelentek meg benne, kevésbé alátámasztva a modern tudománnyal. Egyik ilyen, hogy sokszor képesek voltak a két nem közötti biológiát leredukálni a van méha vagy nincs méha szintre (amely pont annyira káros, mint a férfiak van pénisze vagy nincs pénisze választói módjaik). Tudjuk a biológiából (és a Láthatatlan nőből is), hogy a nő nem csak a méhében különbözik a férfitól, de valamiért (főleg a kutatások hiánya miatt) ezt a régi feministák valahogy nem ismerték el, és olyan kijelentéseket tettek, amik egyszerűen, abban a formában nem igazak. (abban a formában, hogy nem a nő neme, hanem egyénisége dönti el az adott helyzetet viszont igaz, ám ezt a könyv rövidsége miatt alig-alig fejtették ki).
Emellett én a feminizmusra úgy gondolok, mint a végtelen szabadságra: ha szeretném, elhelyezkedhetek másik munkakörben, de ha azt szeretném, tanulhatok, és egyiknél se nézik, milyen a nemem. Ha szeretnék, hercegnőnek öltözök minden nap, vagy otthon vagyok háziasszony, hiszen ez a szabadság, ezt megtehetem. A könyv ezzel szemben nagyon tolja azt, hogy eddig amit a nő csinált rossz, elnyomásban vagyunk/voltunk, és hogy csak az lehet a jó út, ami a férfi útja. De nem. Attól nem lennénk egyenlőek, hogy a férfi után loholunk, ennék sokkal komplikáltabb a feminizmus, és a gondolatisága is, miszerint tedd meg, amit szeretnél. Sok helyen annyira feldühített a könyv emiatt (pedig én aztán pont nem a tipikus háziasszony vagyok), hogy szüneteltettem is kissé.
Problémája lehet még, hogy kevés időt hagy a gondolatok kibontására: igen, egy testképzavart nem lehet annyival letudni, hogy a férfiak elvárják, hogy szépek legyünk meg a média. Ennél ez sokkal összetettebb, és rengeteg helyen egyszerűen sokkal több volt a tudásom, mint amit a könyv leír, és zokogtam fölötte, hogy ezt is még írhatták volna, meg azt is, és amúgy ez nagyon fontos dolog és kihagyták. Mert ez a könyv csak a felszínt kapargatta, de azt is csak óvatosan.
Viszont a könyv érthetően nem nekem készült harcos feministának hanem a belépőknek, akik a feminizmusról keveset tudnak. Ha így nézzük, a könyv nem rossz. Minden témáról kapargat kicsit a könyvbe, egy picit beleshetünk a dolgokba, mit is jelenthet a feminzmus, és ez szerintem nem rossz.
Viszont a kérdés és a téma kifejtése egy sokkal nagyobb halmaz része, ha valaki nem tud nagyban gondolkozni (este nyolckor, fáradtan, mint pl én) akkor nem értheti, hogy egy témától hogyan jutunk el egy másikig, aminek semmi köze az elsőhöz. Nagyban gondolkozik a könyv, így szerintem nem mindenkinek fog tetszeni.
Jó könyve-e ez a könyv? Nem. Ajánlom-e mégis valakinek? Igen, méghozzá a fiataloknak, és azoknak a nőknek, akik nem tudják, mi történik körülöttük. A könyv maga (mint tartalom) szerintem roppant kevés, de a célja talán az, hogy mindezen problémákról aktívan gondolkodjunk (melyekről kérdések is gondoskodnak), így pedig a tartalom másodlagossá válik. Ha így nézzük, a könyv zseniális, mert ennyit őszintén még egy feminizmussal kapcsolatos könyvön sem gondolkoztam el.
