Londinium ​hercege (Eaten-trilógia 1.) 86 csillagozás

T. S. Thomas: Londinium hercege

Nagy Britannia kietlen romjain áll Londinium sötét metropolisza, amely az emberi civilizáció utolsó mentsvára. A növények szinte egytől egyig megsemmisültek, állatok sem maradtak a Földön, az éhhalál csupán két módon kerülhető el: farmerként zöldséget termeszteni a radioaktív talajon, vagy nemesként farmerek húsát enni Londinium fényűző éttermeiben. Az örök álmodozó parasztfiú, Demetrius Wannamaker útra kel, hogy szó szerint „eladja a húsát” a közösség polgármesterének, akinek lánya, Abigail éppen házasodni készül. Demetrius jó eséllyel pályázik rá, hogy őt magát szolgálják föl lakodalmi főfogásként, s ezzel megmentené családja tönkrement farmját – elsősorban haldokló édesanyját. Ám a nincstelen vegetáriánusfiú feltétlen önfeláldozása becsvággyá fajul, ahogy beleszeret Abigailbe, miközben a város sötét csatornarendszereiben lázadás készül a kannibál-társadalom szétzúzására…

>!
Athenaeum, Budapest, 2015
568 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632934594
>!
Athenaeum, Budapest, 2015
568 oldal · ISBN: 9789632934853

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Demetrius Wannamaker · Abigail Ritchardson · Globe Ritchardson · Luka Wood · Phil · Reginald Roswell · Salvatore

Helyszínek népszerűség szerint

Tower Bridge


Kedvencelte 19

Most olvassa 5

Várólistára tette 78

Kívánságlistára tette 52

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
Cicu
T. S. Thomas: Londinium hercege

Ez valami brutálisan jó volt! Imádtam! ♥
Mintha Shakespeare-t és Hitchcock-ot megkérték volna, hogy írjanak közösen egy regényt. Ezáltal a lírai és perverz énem is kielégült olvasás közben.

Bevallom a disztópia nem az én műfajom, de amikor megláttam a borítót éreztem, hogy muszáj elolvasnom. Shakespeare amint vágyakozva tekint egy villára tűzött véres hússzeletre és közben nyalogatja a szája szélét?
Nem tehetek róla, de egyből a Hamlet ugrott be:
„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.”
A regény olvasása után módosítanám kicsit:
Enni vagy nem enni, az itt a kérdés. :D
És ha igen, mit?

Üdvözöljük a húsevők klubjában!
Kérjük lépjen be velünk ebbe a bizarr kis világba. Amennyiben Ön vegetáriánusként a peremvidékre szorult és állandóan nélkülözni kényszerül, kérjük jelenjen meg a casting-unkon és ajánlja fel testrészeit és belsőségeit nekünk. Cserébe a családjának jólétet biztosítunk.
– Ez azt jelenti, hogy meg kell haljak?
– Ó, dehogy drága barátom, hisz tovább él bennünk miután jóízűen elfogyasztottuk.

Kedvenc lett! :)
Izgalmas, pörgős, humoros, ironikus, briliáns fordulatokkal, sokszor horrorba illő jelenetekkel.
De van itt minden: barátság, érzelmek, remek karakterek, egy remekül felépített világban.

A séf ajánlásával: Faljátok a sorokat, megéri! :)

Már csak egy kérdésem lenne: Mikorra várható a következő rész?

12 hozzászólás
>!
AniTiger MP
T. S. Thomas: Londinium hercege

Egyedi. Eredeti. Beteg.
Nem tudom azt mondani, hogy ez a történet Hű, de tetszett! vagy ezt a könyvet Jaj, de utáltam!, mert megvannak a maga kreatív megoldásai és a riasztó pillanatai is. Képtelen vagyok felülemelkedni a nyilvánvaló logikátlanságain, de elismerem, hogy roppant jó az alapötlete.

Akármennyire is fujjogok és borzaszt a kannibalizmus téma, mégis kiolvastam egy nap alatt. „Befaltam” Demetrius történetét, hogy stílszerű legyek, mert egy olvasmányos, gyorsan haladós, jól elmesélt könyvről van szó. Olvastatja magát, akkor is, ha nem szimpatikusak a karakterek, nem értek egyet a döntéseikkel és totál ki voltam az egyes „rossz” karakterektől – pl.: Marv Johnson rendfenntartó története olyan, hogy az ilyen emberek után rettegek az utcára lépni. Mi a baja az ilyeneknek?! …betegállat…

spoiler

Shakespeare, dühöngés, satöbbi: https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/09/tst-london…

>!
jehuka P
T. S. Thomas: Londinium hercege

Manapság annyi disztópia és a világvége utáni szörnyűséges világokban játszódó regény születik, hogy nem egyszerű valami különlegeset, váratlant alkotni. Erre az egyik megoldás lehet – ami jelen könyv kapcsán is történik – az olvasók sokkolása valami olyan extrém brutalitással, amitől biztosan mindenki katapultál a komfortzónájából.
Maga a történet úgy kezdődik, mint egy szokványos YA disztópia, és az elején a karakterek sem túl eredetiek spoiler, de minél többet megtudunk a világáról, annál eredetibbé válik. Nagyon durva, nagyon beteg, nagyon morbid, mint az élvezeti kannibalizmus maga. Nem is lehet ép ésszel felfogni, elviselni spoiler. Nem fukarkodik horrorisztikus, gyomorforgató jelenetekben, így egyértelműen nem való mindenkinek – mimózalelkűeknek eszébe ne jusson kézbe venni, de még az erős idegzetűeknek is elveheti az étvágyát.

>!
makitra MP
T. S. Thomas: Londinium hercege

"Mert hogy nem csak a cselekmény a harmatos, de a főhősünk is. Megismerjük, mint egy végletesen gyáva srácot, aki seperc alatt gerincet növeszt, hogy 10 oldal múlva ismét elveszítse. Belső monológjai kezdettől fogva egy totál elmebetegre hajaznak, még csak emberhúst sem kell ennie hozzá. Egyszerűen a személyisége nem konzisztens azzal, amit csinál, minden józan megfontolást nélkülöz, és erre nem magyarázat az, hogy fiatalkorú elkövetőnek számít. Persze, tudom én, hogy minden fiatal az útját keresi, de valószínű, nem hezitálnak ennyit azon, hogy mit csináljanak. De ez igaz körülbelül az összes szereplőre, az ennivaló Abigailtől kezdve a polgármesterig. Teljesen indokolatlanul cselekednek bármilyen helyzetben, folyamatosak az indokolatlan pálfordulások és a zavaros cselekedetek. És mintha a kannibalizmussal sem tudnának mit kezdeni a szereplők, az ehhez való viszonyuk is kidolgozatlan és érthetetlen moralizálással terhelt: nincsenek egyértelmű értékrendek, csak érthetetlen mondatok. […]

Elnézést, kicsit elszaladt velem a ló, de komolyan fel kellett tennem magamban ezt a kérdést: ki engedte ezt a regényt ebben a formában megjelenni? A Londinium hercege egy fiók mélyére elsüllyesztett kezdő próbálkozásnak gyönyörű, de nagyon-nagyon sok szerkesztés kellett volna ahhoz, hogy tökéletesen működjön. Legfőképpen a cselekményt kellene a rengeteg vadhajtástól megszabadítani, de a főhős személyiségére is ráférne egy nagygenerál. És azt senki ne mondja nekem, hogy jó ez, mert YA! A fiatalok is megérdemlik a minőségi irodalmat, de T. S. Thomas alkotása ettől olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől."

Bővebben: http://tubicacezar.blogspot.com/2015/11/t-s-thomas-lond…

>!
elge76
T. S. Thomas: Londinium hercege

Zavarba ejtő egy könyv.
Nem igazán tudom, hogy hová lehetne besorolni egy olyan történetet, ami tulajdonképpen egy dísztópia, de egy olyan világban, ami belülről rohad és mindenki meg van benne kattanva.
Cinikus fekete humorral átszőtt, nyomasztóan sötét és idegborzoló jövőkép egy emberevő társadalomról, ami tulajdonképpen kényszerből teszi ezt, de ez a szokás végül egy olyan rutinná válik, hogy idővel már élni sem tudnak nélküle.
Vallásokat szőnek köré, történetek születnek, mítoszok, legendák, végül eljutnak egy olyan pontra, hogy már egy egész birodalom épül fel arra, hogy a nemesek megeszik a szegényeket, akik önként ajánlják fel önmagukat, hogy cserébe a kapott vagyonból a családjuknak stabil jövőt biztosíthassanak.
Londinium nem más, mint az egyetlen megmaradt nagyváros, amely úgy vonzza magához az embereket, mint a legyeket egy húsevő növény.
Selymes hangjával magához csalogat, hamis titkokat súg a fülekbe, csalfa illúziókkal áltat, hogy mézes illatával igézzen és csábítson el, hogy végül egyetlen alázatra tanító pofonnal küldjön a padlóra, és a megszeppent áldozatot ropogósra sülve tálalja fel egy gazdag nemesi család gyertyafényes vacsoráján.
Olyan családok asztalán, akik Shakespeare kori ruhákban járnak és úgy is beszélnek. Tökéletes kontraszt egy velejéig romlott társadalom leképezésére, amelyik önmagát áltatja a kifelé tettetett modoros és eltartott kisujjas attitűdjeivel, miközben a csukott ajtók mögött a legaljasabb és legvérengzőbb fenevadakként képesek tombolni.
Mindezeken felül nagyon tetszettek az áthallások is, aki olvasott már Shakespeare-től, az bizony sok hasonlóságot fog észrevenni a sztori cselekményében is, és nem csak bizonyos részeknél, ahol a párbeszédek is ilyen stílusban zajlanak.

Az eleje nyomasztó volt, kilátástalan és felkavaró, aztán az 1/3-tól átváltott kalandregénybe, hogy a közepétől a végéig, az egész történet egy egyre gyorsabban pörgő, becsavarodó, szénné drogozott és begyógyszerezett lázálomra váltson át, ahol abban sem lehetünk biztosak, hogy nem csupán képzelgés-e az egész.
Az utolsó pár fejezet pedig maga volt a nagybetűs őrületbe csavarodó katarzis, ami úgy dobálja az olvasót maga előtt, hogy megkapaszkodni sem jut ideje. Ez most tényleg megtörténik? Tényleg EZ történik? Vagy csak Demetrius képzeli az egészet?
A legborzasztóbb az, hogy ő maga sem tudja, ahogy a regény közepétől kezdve is egyre több jel kezd utalni rá, hogy hősünk egész egyszerűen spoiler.

A legutolsó fejezetet egy picikét összecsapottnak, és a tempóját csöppet kapkodósnak éreztem, illetve már olyan hatása volt, mintha a trilógia következő részéhez tartozna. Ezért a fél csillag levonás.
Viszont a többi, hát az valami elképesztő volt.

Rendkívül jó érzéssel tölt el, hogy vannak olyan magyar írók, akik be merik vállalni azt a fajta egyedi világalkotást, amellyel csak igen kevesen mernek élni, mert ha nem jön be, akkor hatalmas bukta a vége.
Moskát Anita – Horgonyhely című könyve mellett, ez is simán mehetne a külföldi piacokra. Biztos vagyok benne, hogy ennyire friss és egyedi látásmóddal még senki nem írt könyvet.
Hasonlót sem!
Jöhet a folytatás!

2 hozzászólás
>!
anglee
T. S. Thomas: Londinium hercege

Le. Vagyok. Döbbenve.
Tény: sokáig tartott elolvasnom.
Másik tény: Ez nem a könyv hibája.
Hogy. Lehet. Ennyire. Eszementet. Írni. ?
Hogy a fenébe?
Nem jutok szóhoz. Tényleg nem.
Végig izgalmas, és érdekes a könyv, hihetetlen világot tár elénk, az állam folyamatosan leesett, de az utolsó száz oldal? Na az durva. Még a durvánál is durvább. Brutális. Háááh.
Akarom a következő részt. Kiválasztódtam. Be akarom kebelezni a folytatást. Azonnal.
Már korog is a gyomrom. Grrrr.

>!
Athenaeum, Budapest, 2015
568 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632934594
3 hozzászólás
>!
KillerCat
T. S. Thomas: Londinium hercege

Ez a könyv fantasztikus! Olyan undorral olvastam néhol,de mégis élvezettel faltam a sorokat. Naturalisztikus képekben nincs hiány,még receptek is vannak benne. Egyszerűen zseniális és gyomorforgató,imádtam!

4 hozzászólás
>!
mrsp
T. S. Thomas: Londinium hercege

Aztarohadt!! Hát erre nincsenek szavak. Ez a könyv óriási volt. :) Már az alapötlet felkeltette az érdeklődésemet, mikor a kiadó a megjelenés előtt feltette a könyv fülszövegét a molyra, aztán a borító… és aztán pedig beleszerettem a történetbe. Az egész valahogy olyan… filmszerű volt. Utoljára akkor éreztem ilyen pörgést, ilyen izgalmat, ilyen kalandosságot egy könyvnél, amikor a Tolvajok telét olvastam, hangulatában leginkább ahhoz tudnám hasonlítani a Londinium hercegét. Ott is két barát indult útnak, mint ebben a kötetben, és hasonlóan izgalmas események szőtték át az útjukat. Borzasztóan élveztem.

A könyvet lélekben két részre osztottam: az első rész, a fantasztikus és letehetetlen történetrész a csókig tartott (többet nem írnék, mert az már spoiler lenne, de aki olvasta, tudja, mire gondolok), a második, kicsit szokványosabb, lázadásos és rendszermegdöntés rész pedig onnantól a könyv végéig. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem volt jó, csak az első rész nálam mindent vitt – teljesen megrengette az egész világomat és akkora élményt nyújtott, hogy húha. Viszont a második rész is bővelkedett izgalmakban. :)

A jövőbeli kannibál társadalom ötlete nagyon megvett magának, szeretem az ilyen egyedi disztópikus történeteket – és az a baj, hogy nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy ez megtörténjen. Az író nagyon jól kidolgozta ezt a szálat, minden kis részlet tökéletes és hiteles volt. Amit még meg kell említenem, az a humor. Végig rettentő vicces volt a könyv, az írónak még a legrémisztőbb pillanatokba is sikerült egy kis jókedvet varázsolnia.

Összességében ez a könyv fantasztikus volt és letehetetlen, és már csak annyi kérdésem lenne: mikor jön a folytatás?

http://mostjo.blogspot.hu/2016/07/t-s-thomas-londinium-…

>!
Lorelei
T. S. Thomas: Londinium hercege

Az Athenaeum kiadó jóvoltából lehetőségem volt arra, hogy még a megjelenés előtt elolvassam a könyvet. A fülszöveget átfutva vegyesek voltak az érzéseim, nem tudtam mennyire brutális a történet, így kicsit féltem belekezdeni. Végül egyáltalán nem bántam meg, hogy az utamba sodródott a Londinium hercege.
Lenyűgöző, szívszorító, megható, könnyed történet ez…! JA NEM! De még mennyire, hogy nem! Te jó ég! Mikor belekezdtem a könyvbe még éhes voltam, de úgy ötven oldallal később már megfogadtam magamban, hogy többet egy falatot sem fogok enni! Folyamatosan pörögnek az események, amivel nincs is baj, csak az, hogy hozzászoktam, ahogyan a vontatott cselekményszálhoz is tudok alkalmazkodni és így a végére már egysíkú lett. Pedig mennyi minden történt! Fel sem tudtam még teljesen dolgozni.

Bővebben: http://maybeitisaboutthestory.blogspot.hu/2015/08/t-s-t…


Népszerű idézetek

>!
Cicu

– A sorsunkat mi magunk alakítjuk. A kérdés, hogy kihasználjuk-e az elénk táruló lehetőségeket, vagy sem.

553. oldal

>!
Cicu

– Vannak érzések, melyeket nem lehet mesterségesen gerjeszteni – mondja Summer.
– És az éhség ilyen. A szerelem is. Ezek olyan dolgok, amik megtörténnek. Senki sem kérdezi, miért.

410. oldal

1 hozzászólás
>!
Cicu

– Mindent a megfelelő időben, a megfelelő helyen.

283. oldal

>!
Cicu

– Néha a legkeserűbb dolgok tűnnek utólag a legédesebbnek –

285. oldal

2 hozzászólás
>!
Cicu

Néha a nyers érzelmek a legigazabbak, nem kell üres szavakkal átsütni és fűszerezni őket.

297. oldal

>!
Cicu

– A gyönyörű dolgok sosem veszélytelenek. A rózsa szépsége mámorító. De ha érte nyúlunk, töviseinek szúrása fájdalmas.

194. oldal

2 hozzászólás
>!
Cicu

– Az ember lételeme mindig is a vágy volt.

483. oldal

>!
Cicu

Elképesztő, hogy az emberek osztálytól és rangtól függetlenül mennyire magányosak.

74. oldal

>!
Cicu

A halálfélelem furcsa dolog. Még a legerősebb ember sem tud mit kezdeni vele. Az ismeretlentől mindenki fél.

430-431. oldal


A sorozat következő kötete

Eaten-trilógia sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cormac McCarthy: Az út
Bernard du Boucheron: Ormen Korte
Piers Paul Read: Életben maradtak
Darren Shan: A vézna hóhér
Ross Thomas: Hittérítőragu
Darren Shan: A Lelkek tava
Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A por hatalma
Ta-mia Sansa: A döntés joga
Raana Raas: Árulás
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál