T.S.EIiot (1888-1965) Nobel-díjas írót és költőt sokan az angol líra megújítójaként tartják számon. A Macskák könyve 1939-ben jelent meg, benne egy csokor játékos verssel erről az oly titokzatos állatról. Jókedvű képtelenségek és groteszk túlzások sora, pontos macskajellemzés, ahány vers, annyi karakter. Andrew Lloyd Webbernek is tetszhettek a versek, hiszen zenét komponált hozzájuk és ezzel útjára indította a világhíressé vált musicalt. A Macskák könyve a legjobb magyar fordítók átültetéseinek köszönhetően igazi nyelvi ínyencség, nem utolsó sorban Mácsai Pál bravúros tolmácsolása miatt. Tartalom: 1. A macska neve (Tótfalusi István fordítása) – 2. A vén gömböc macska (Nemes Nagy Ágnes fordítása) – 3. A Ladiklaki Kandúr (Tellér Gyula fordítása) – 4. Dal a Jégpacsokról (Weöres Sándor fordítása) – 5. Vásottkarom és Enyvestalp (Tandori Dezső fordítása) – 6. Vén Szórakaténusz (Nemes Nagy Ágnes fordítása) – 7. A pincsek és a töncsök iszonyú csatájáról (Tandori Dezső fordítása) – 8.… (tovább)
Macskák könyve 79 csillagozás
T. S. Eliot: Macskák címen is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1939
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Móra, Budapest, 1972 Enciklopédia 2
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 43
Kívánságlistára tette 26
Kiemelt értékelések
Vajon ehhez is be kellene tépni macskamentázni, mint az Alice ilyenolyanországban élvezetéhez?
Sziasztok! Mau a nevem.
Vajon ki adta ezt a hülye megnevezést nekem?
Az igazi nevem Leó az oroszlán,
Hisz én uralkodom egy egész panel szobán.
Van alattvalóm is, akit szeretek…néha
Dorombolok, kedveskedek
Aztán meg harapok és verekedek
Alattvalóm tele sebbel
Én elégedetten dorombolok fekhelyemen.
Radiátor, szőnyeg, ágytakaró
Jöhet minden ami meleg és puha,
De a legjobb alattvalóm mellkasa.
Teli has, hosszú álom
Nagy kövér egerekről álmodozom.
Bocsi :)
Mint macskaalattvalót megihletett, emiatt jár a 4 csillag. Volt jobb és volt egész rossz vers is. Mivel nem egy ember fordította, így valószínű ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem volt a színvonal egyenletes.
Hát elég érdekes versek. Hát jobbára ilyenek a macskák, amelyek megjelennek a versekben. Egyrészt nem vagyok nagy barátságban a versekkel, másrészt a macskákkal sem. spoiler :-) A Macskák musicalt nem láttam még, csak egy zenét ismerek belőle. :-)
A legkülönfélébb és legfurább macskatípusok vannak itt versbe szedve kéremszépen, a Vén Gömböctől a vasútspecialista Csülkecsámpáson át a sztárbűnöző Makár Vikiig:
„Makár Viki, Makár Viki, nem érti őt a ráció,
mert macskabőrben ördög ő, a bűnben végső stáció”
Nekem bizony nagyon tetszett, és nyomban el is határoztam, hogy hosszas halogatás után egyszer már meg kell néznem a musicalt. Gondolom a remek fordítók is tettek hozzá az élményhez bőven (Tandori Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, stb.), de nagyon könnyed, szórakoztató, játékos és furán kedves az egész. Azt is megkockáztatom, hogy gyerekeknek talán jobban fekszik, mint a felnőtt olvasóknak, de persze embere válogatja. Én mindenesetre nagyon örülök, hogy végre sort kerítettem rá.
Nagyon szeretem a cicákat, és bár nekem nagyon rég nem volt sajátom, szeretek róluk olvasni. Aranyosak, vidámak, cserfesek voltak a versek, megmosolyogtam mindet. Tényleg igaz: minden cica egyéniség, és el kell találni az ízlésüket. Öntörvényűek, de szeretetreméltóak. Nagyon jól leírja Eliot, hogy miben különböznek egymástól a macsekok. Tetszett ez a kis könyv :)
Aranyos és frappáns kis versikék jó sok macskáról. Az elején azt hinnénk, különleges egyedek ezek, mint a finnyás és öntörvényű Ladiklaki Kandúr, a „törvényen kívüli” Vásottkarom és Enyvestalp páros, a hírhedt Vén Szórakaténusz és még sorolhatnám. De aztán rögtön meg is értjük, hogy minden cica ilyen egyedi lény és akárhogy is próbálkozunk, nehéz őket egy kalap alá venni :)
Leginkább piciknek jó ebből felolvasni, úgy vélem. Jól rávilágít a könyvecske a lényegre, a macska nem kutya. Azért az ugatós pajtik is felbukkannak a műben :)
Szóval talán a picik nem fognak annyira félni eme páratlan fürgeségű és agilitású állat vaskarmaitól és tűfogaitól, ha hallanak pár verset a könyvből, és remélhetőleg tiszteletben tartani is megtanulják a természet eme szegmensét, és nem kínozzák a macsekokat. Mint felnőttnek, aranyos, néhol vicces rövid történetek kavalkádjaként hatott ez, kicsit a szóban forgó állatok szemszögéből nézve. Jól szórakoztam, de nem volt elég tartalmas :)
A Macskák könyve általános iskolásként került a kezembe, de csak egy pillanatra. Csak a nagymenők vihették haza egy-egy estére, és én nem voltam az.
Magyartanárnő osztályfőnököm színész apja sikerei és húga (vele ellentétben) sikeres színművészeti felvételije után nagyon elnyomva és beszorítva érezte magát a dél-pesti lakótelepi általánosban. Lelki problémáit oldandó mindenféle előadásokat szervezett. Engem különösen szeretett szerepeltetni, hiszen utáltam szerepelni. Főleg, hogy sűrűn dadogtam.
Na de jött a Macskák előadás, és Elvisz Trén, ahol „csak” énekelnem kellett, ami kitűnő terápia dadogás ellen, (jó, alt kislányként nagyjából egy oktávval a fősodor alatt dörmögtem végig), kicsit táncikálnom, és legfőként: profi macskajelmezt készítenem magam számára. Nohát, mindezt olyan jól sikerült megugranom, hogy soha többet nem kellett mennem szerepelni az ofő előadásaira. Nem voltam többé érdekes. Ti. nem kiröhögni való lúzer voltam a továbbiakban, hanem Eelvisz Trén, főő váltóőr és gyoorsvonat főrendéész… (Megérne némi vizsgálódást a hasonló, pedagógusok által támogatott iskolai abúzusok vizsgálata.)
A könyvet ezúttal kihívásra vettem kezembe, kedves családtag adta kölcsön. Olvasás közben elméláztam a puha, szottyos, kövér, szőrös, pőre, feszes, izmos, bőrös, bárgyú, okos, kedves, görény – de mindig végtelen nagy önérzettel megáldott macskaállatokon. Kiválóan ábrázolta a beste állatokat a könyv! Nagyon szeretem a macskákat!!
Éppen ezért a szöveges értékelés végére följebb húztam a csillagokat. Az Elvisz Trént pedig bárhol, bármikor, álmomból riasztva is elénekelem alt2-esként is…
Népszerű idézetek
A macska neve
A macska nevét kiszemelni felette nehéz,
Nem afféle vasárnapi könnyű mulatság:
És én kijelentem – de ezért ne nézz le –,
Hogy HÁROM NEVET is követel meg macskád.
Egy, amelyen hívogatja naponta a ház,
Mint: Aladár, Jonatán, Kari, Dénes,
Mint: Péter, Salamon, Gyuri és Atanáz –
Mind csupa egyszerű, köznapi név ez.
Cifrábbakat is lelsz, ha nagyon keresel
(Mást, ha uraké s ha kisasszonyoké lesz).
Plátón, Ardzsuna, Perszefoné, Demeter –
Mégis, csupa egyszerű, köznapi név ez.
Ám tudd meg, a macska külön nevet is óhajt,
Büszkébb nevet is, amely övé egyedül:
Másképp hogy is űzi a spájzban a tolvajt,
Holdlepte tetőn hogyan is hegedül?
Ily neveket ha kívánsz, nosza hosszú a listám:
Csimbalabumm, Tyafogány, Kalapetty,
Kraxima, Dzsellifalónia, Bombalurisztán –
Mit soha nem hord több egerész, csakis egy.
Mégse reméld, hogy ezekkel a macska betelne:
Még egy neve van – hanem ezt ne kutasd,
Mert nem fedi fel soha emberi elme –
Ám TUDJA A MACSKA, s a titka marad.
S olykor ha merengve csak ül s elréved macskád,
Nos, annak okát is elárulom én:
Mámoros eszmék töltik a csöppnyi agyacskát,
Úgy töpreng meditál csalafinta nevén:
Rejtett, egyszeri, titkos,
Rejtszeri-titkos,
Agyafúrt, csalafinta NEVÉN!
(Tótfalusi István ford.)
A vén gömböc macska
A vén Gömböcre gondolok, ki Tarka-Terka
voltaképp.
Van tigriscsíkja, s oldalán még párduc-foltos
toldalék,
Egész nap ül a szőnyegen, a padlón, ha ülhető,
Csak ül, csak ül, csak ül, csak ül – mert attól
Gömböc macska ő!
De ha este a zaj meg a zűr elapad,
Őt várja a munka, a nagy feladat.
Ha az ágyba bebújt a család, s elaludt,
Vén Gömböc a lépcsőn lopva lefut.
Egér-ügyelet! neki élet-elem –
Nem tudja egér, mi az illedelem,
Hát megpróbálja tanítani végre
Zenére, kötésre, csipkeszegésre.
A vén Gömböcre gondolok, ki Tarka-Terka
voltaképp,
A vén Gömböcnek párja nincs, a napra tolja toll-
fejét.
Egész nap tűznél üldögél, kalapomon föllelhető,
Csak ül, csak ül, csak ül, csak ül – mert attól
Gömböc macska ő!
De ha este a zaj meg a zűr elapad,
Őt várja a munka, a nagy feladat.
És mert az egérhad huss! – szanaszét ment,
Ő tudja: az ok a szabálytalan étrend.
S mert minden erőt ez a próba megér:
Süt-főz nekik ő, hogy egyék az egér,
Egér-süteményt, kenyérke-karajt,
És príma fogás a szalonna , a sajt.
A vén Gömböcre gondolok, ki Tarka-Terka,
voltaképp,
És tengerész-csomóba köt mindent, mi függöny-
függelék.
Ül bármin, mely lapos, sima, legyen az párkány,
háztető,
Csak ül, csak ül, csak ül, csak ül – mert attól
Gömböc macska ő!
De ha este a zaj meg a zűr elapad,
Őt várja a munka, a nagy feladat.
A svábbogaraknak tudja mi kell,
Hogy ellustulva ne zülljenek el.
Eme féreg-bandából nekifog
Alakítani egy cserkész-csapatot,
Napi jótettel buzgót, fiatalt,
S ő költ a csapatnak trombita-dalt.
Vén Gömböcnek jár ezért három hurrá, de átható,
Mert rajtuk áll a házirend, mint mindezekből látható.
/Ford.: Nemes Nagy Ágnes/
A macska megszólítása
Sokféle macska él, igaz,
De véleményem róluk az,
Hogyha jellemük titka húz,
Tolmács nélkül is boldogulsz.
Tudnod kell, a macska olyan,
Akár magad vagy jómagam
Vagy mint a többi emberek:
Ahány, annyiféle lehet.
Egyik derék, másik galád,
Ez okosabb, az ostobább,
Van, aki rossz, van, aki jó –
De mind versbe foglalható.
Ők is dolgoznak, játszanak,
Nevük, lakcímük is akad:
De még hátra a nagy titok,
S ez:
A macskát hogy szólítod?
Tanácsom első mondata
Így szól: A MACSKA NEM KUTYA.
A kutya harcol néhanap,
Gyakran ugat, ritkán harap,
De egészében és általán
Jámbor léleknek mondhatnám.
Nem a vérebre gondolok,
És mások a komondorok,
Ám a kutya, a köznapi,
Szeret bohócot játszani,
Túl büszkén éppen nem feszít,
Inkább méltóságból veszít.
Rászedni szinte semmiség,
Vakard csak állát, fültövét,
Paskold hátát, adass pacsit,
Már kaffog, ugrik, mint a csík.
Nem afféle rátarti princ –
Lohol, ha füttyentesz, ha intsz.
Ismét mondom, de becsszavamra:
a kutya kutya – A MACSKA MACSKA.
Macskánál, mondják, egy a fő:
Ne szólítsd, míg nem szólít ő.
Szerintem téves vélemény:
Szólítsd csak meg, azt mondom én,
De tudd: nem utál semmi mást
Úgy, mint a bizalmaskodást.
Meghajlok, kalapom lekapva,
S így szólítom: NAGYBECSŰ MACSKA!
De ha a szomszéd macska ő, s
Látásból régen ismerős,
És most látogatóba jön,
JÖSZTE MACSKA! – üdvözölöm.
Bár tudom, neve Jeromos,
Így hívnom még nem ildomos.
Nem ereszkedik le odáig,
Hogy barátul fogadna bárkit,
Amíg csak mély hódolatod
Némi jelét nem mutatod.
Egy tál tejszínt, de kaviár
Is megteszi vagy libamáj.
Sült virsli vagy sonkás rolád –
El kell találnod gusztusát.
(Van egy macska, azzal mulat,
Hogy nem eszik, csakis nyulat,
S mancsáról – mert ez ritka koszt –
Lenyal minden csepp hagymaszószt.)
Respektusod mutatni kell:
A macska joggal várja el.
S végül, ha nem sajnálsz időt,
Már NÉVEN szólíthatod őt.
Nos itt van, és ott van ott –
A macskát így szólíthatod/
/Ford.: Tótfalusi István/
A Ladiklaki kandúr
A Ladiklaki Kandúr furcsa fajzat ám!
Fácánt ha kap, csak fajdpipi kell neki,
Villába rakod, vonít a lakás után,
Ha lakásba teszed, csak a villát kedveli,
Ha van pocok, ő bakegérre vágyna csupán,
De ha van bakegér, csak a pockot kergeti.
A Ladiklaki Kandúr furcsa fajzat ám,
De nincs ok ezért veszekedni semmi,
Mert azt teszi,
Ami jó neki,
S ez esetben mit lehessen tenni?!
A Ladiklaki Kandúr igazi szörnyeteg,
Ha beengedik, inkább kint marad,
És mindig az ajtó túlfelén reked,
Hazaérve hazulról azonnal elszalad,
Szundítani csak fiókok ölén szeret,
De nyivákol, amint odabent ragad.
A Ladiklaki Kandúr furcsa fajzat ám,
De nincs ok ezen keseregni semmi,
Mert azt teszi,
Ami jó neki,
S ez esetben mit lehessen tenni?!
A Ladiklaki Kandúr furcsa, különc alak,
S modortalan irgalmatlanul,
Ha kap egy halat, lakomázna csak,
De ha nincs hal, a nyúlhúsihoz se nyúl.
A tejfel-ebédre kurrog fumigálva,
Csak azt csemegézi, amit maga lel fel,
Ezért nyalakodva nyakig nyal a tálba,
Ha a spájzban a polcon a tejfel.
A Ladiklaki Kandúr kész a cselekre,
A simogatásra viszont alig ád!
De ha varrsz netalán, ödaül az öledbe,
Mert pusztán egyet akar: galibát!
A Ladiklaki Kandúr furcsa fajzat ám,
De nincs ok ezen meditálni semmi,
Mert azt teszi,
Ami jó neki,
S ez esetben mit lehessen tenni?!
/Ford.: Tellér Gyula/
Hasonló könyvek címkék alapján
- Dornbach Mária – Szász Elizabeth (szerk.): Tavirózsa kisasszony ·
Összehasonlítás - Dan Brown: Vad szimfónia 94% ·
Összehasonlítás - Kormos István: Vackor világot lát 94% ·
Összehasonlítás - Kormos István: A Pincérfrakk utcai cicák 93% ·
Összehasonlítás - Alan Alexander Milne: Amikor még kicsik voltunk 91% ·
Összehasonlítás - Nicola Baxter: Mesék és versek kincsestára ·
Összehasonlítás - Kálmán Jenő: Két kis cica a tejuton ·
Összehasonlítás - Füzesi Zsuzsa (szerk.): Doromboló ·
Összehasonlítás - Sri Chinmoy: Egy tökéletes Isten és egy tökéletes Gyermek Ötven Egység-Szív-Dala ·
Összehasonlítás - Dr. Seuss: Ha lenne egy cirkuszom 85% ·
Összehasonlítás