Wolfsong (Green Creek 1.) 60 csillagozás

T. J. Klune: Wolfsong T. J. Klune: Wolfsong T. J. Klune: Wolfsong

Ox was twelve when his daddy taught him a very valuable lesson. He said that Ox wasn’t worth anything and people would never understand him. Then he left.

Ox was sixteen when he met the boy on the road, the boy who talked and talked and talked. Ox found out later the boy hadn’t spoken in almost two years before that day, and that the boy belonged to a family who had moved into the house at the end of the lane.

Ox was seventeen when he found out the boy’s secret, and it painted the world around him in colors of red and orange and violet, of Alpha and Beta and Omega.

Ox was twenty-three when murder came to town and tore a hole in his head and heart. The boy chased after the monster with revenge in his bloodred eyes, leaving Ox behind to pick up the pieces.

It’s been three years since that fateful day—and the boy is back. Except now he’s a man, and Ox can no longer ignore the song that howls between them.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Tor Books, New York, 2022
576 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781035002139
>!
Tor Books, New York, 2022
494 oldal · ASIN: B0BBCJ3VCV
>!
Pan Macmillan UK, London, 2022
570 oldal · keménytáblás · ISBN: 2928377114657

8 további kiadás


Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Oxnard (Ox) Matheson · Gordo Livingstone · Joseph "Joe" Bennett · Carter Bennett · Kelly Bennett · Rico · Thomas Bennett


Kedvencelte 21

Várólistára tette 81

Kívánságlistára tette 56

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Naiva P>!
T. J. Klune: Wolfsong

„I couldn't find the words to say what I wanted. Sometimes, when your heart gets so full, it takes away your voice and all you can do is hold on for dear life.”
Valahogy én is így érzem most magam a könyvvel kapcsolatban. Tele van a szívem, de most elveszítettem a „hangom”. Így kezdeném a frázisokkal:
Ejj, de rég olvastam már M/M paranormális, alakváltós romantikust. Ideje volt, mert ez most leírhatatlanul jól esett. Amint hozzászoktam a szerintem szokatlan írói stílushoz, egy szédületes utazás vette kezdetét. Utána rögtön az volt az első kérdésem magamtól, hogy miért nem olvastam hamarabb ezt a könyvet?
T.J. Klune egyébként figyelemre méltóan ír és a történet világfelépítése sem utolsó és az is dicséretes, hogy ezt az egyébként hosszú, de gyorsan olvasható, izgalmas történetet ügyesen megtöltötte morális és erkölcsi kérdésekkel is. Nem, nem azért, mert azonos neműek. Hanem az a 6 év korkülönbség. Ami csak azután nem tűnt olyan soknak, amikor már Joe felnőtté vált. Ox és Joe is igazán nagyszerű karakterek voltak. Nagyon szerettem őket. A történet egyébként tele van fájdalommal. Ugyanakkor tele van reménnyel és lehetőségekkel is.

9 hozzászólás
Szilvi00 P>!
T. J. Klune: Wolfsong

Megállíthatatlanul és szélsebesen haladok TJ Klune legnagyobb rajongó közé!
Imádtam Ox és Joe történetét!

>!
Pan Macmillan UK, London, 2022
570 oldal · keménytáblás · ISBN: 2928377114657
8 hozzászólás
_Eriii>!
T. J. Klune: Wolfsong

Bevallom, hogy csak második nekiugrásra sikerült bele vesznem ebbe az alakváltós világba. Olyan furának találtam az írásstílust Ox narrálását. Rettenetesen örülök, hogy nem adtam fel. Olyan nagyon szeretem az alakváltós könyveket és olyan jó érzés, hogy rá találtam erre a sorozatra. Nagyon de nagyon izgalmas volt az első rész. Annyit izgultam a szereplőkért, hogy sokat. Szörnyű volt amin a szereplők keresztül mentek a jelenbe és a múltban is. Nem megy ki a fejemből amikor Joe találkozik Oxal. Annyira megható volt, hogy rendesen nyeldestem a könnyeimet, viszont nemcsak ez volt megható. A könyv tele van érzelemmel szeretettel. Mindegyik szereplő nagyon sokat szenvedett és annyira de annyira szépen kibontakozik minden egyes pillanat a könyv végével. spoiler Na most mondjátok azt, hogy ez nem édes és megható és epikus és fantasztikus. Nagyon nagyon ajánlom.

1 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
T. J. Klune: Wolfsong

Ezt a történetet, egy nagyon kedves barátnőm lelkes mesélésének köszönhetem.
Annyira élvezetesen tudja előadni, hogy sokszor kényszert érzek, hogy azonnal megvegyem a kötetet.
Tehát, miután kitette a lábát a lakásomból röpültem a géphez és rendeltem is meg a könyvet.
Most mit mondjak, rossz választás volt?
Sajnos vagy sem, egy szerelem bontakozott ki a történet és köztem.
És ez bizony olyan mélyre sikeredett, hogy még mindig azon gondolkodom, hogy sikerült egy kisebb olvasási válságból kikecmeregnem, melyet okozott.

A karakterek nagyon szépen kidolgozottak, árnyaltak, szinte már túlságosan élővé váltak számomra.
Az események izgalmasak, tele fordulatokkal.
Egy percig sem éreztem ez túl sok vagy túl kevés.
Alig várom, hogy folytathassam.

Hatalmas kedvenc!
És te, aki eme sorokat olvasod, pontosan tudod rólad van szó. KÖSZÖNÖM! ♥♥♥

7 hozzászólás
Ashriver>!
T. J. Klune: Wolfsong

„Candy Canes and Pinecones and Epic and Awesome”

Az első könyv, amit az írótól olvastam és máris a rajongója vagyok a stílusának.
A történet maga különleges és lélegzetelállító és gyönyörű és fájdalmas és egyedi, egyedi, egyedi. Nem is értem, hogy nem találtam rá hamarabb. Annyira olvastatja magát az egész, olyan könnyű volt és felejthetetlen. És az egész annyira nagyon költői volt, mintha egy verset olvastam volna, de mégis tudatában voltam, hogy ez egy regény. A szavak ismételték magukat, rövidek voltak, majd hosszúak, fájdalmasak és szívbemarkolóak, de reménykeltők és nevettetőek. Az író tudatosan választotta meg a szavait és olyan jól forgatta őket, hogy én csak ámultam és meghajoltam zsenialitása előtt. Annyira hétköznapi volt, hogy ettől volt olyan hihetetlenül epikus és hősies és felemelő és annyira, de annyira fantasztikus.
És szexis! Óóó, de még mennyire, hogy szexis volt. Csak úgy perzselt és égetett, majd lehűtött, visszahozott a józanság talajára, hogy aztán megint a magasba emeljen. Érzelmek kavalkádja volt az egész és mégis biztos talajon álltam, mert tudtam, hogy semmi bajom sem eshet, bíztam benne és nem csalódtam. Imádtam, imádtam, imádtam.
Nem a cselekmény tette annyira különlegessé a történetet. Nem is a mágia, vagy a farkasok, bár azok is sokat segítettek, hanem Ox és Joe szerelme. Epikus volt és csodálatos és láthattuk az elejétől, a kezdetektől, amikor még csak gyerekek voltak, ismerkedtek, barátkoztak, csalódtak, majd szerelembe estek. Na de milyen szerelembe. It was Candy Canes and Pinecones and Epic and Awesome! Oly ritkaság, hogy ilyen szerelmeről olvashat az ember. Nem volt instant love, nem volt bumm happily ever after. Lassú volt, tele hibákkal és valósággal és fejlődéssel és annyi fájdalommal. De reménnyel is és megbocsátással és nevetéssel és szerelemmel. Annyira szeretik egymást.
Imádom, imádom, imádom.
Nem tudom kiverni a fejemből és nem is akarom. És egy darabig még nem is kell. Négy részes sorozat, egy már kint van, de kettő még váratja magát az év végéig.
Türelem, türelem, türelem.

7 hozzászólás
DarknessAngel>!
T. J. Klune: Wolfsong

Ez a könyv nagyon nem az volt, amire számítottam. Annyira olvastatta magát, olyan sok minden tetszett benne, és mégis annyi problémám volt vele.
Az író stílusa az elején nagyon fura volt, de úgy voltam vele, hogy rendben, nem baj, majd megszokom. Hát nem sikerült. Az elején még nem is, de a vége felé közeldve egyre jobban irritált a sok ismételgetés, az egymás alá leírt szavak, illetve pár szavas mondatok. A folytonos PackLoveBrotherPackFriendSonPack… Esküszöm ezek nem képesek normális kommunikálni xP Vagy legalábbis Ox és Joe nem, az egyszer biztos.
Joe a legcukibb cikuság volt a világon 10 évesen. Olvadozni lehetett tőle. Tetszett, hogy habár Ox már 16 volt, mégis összebarátkozott a kis hurikánnal. Vártam, hogy a kapcsolatuk majd szépen fejlődni fog, elvégre rohadt hosszú egy könyv, de nem. Helyette kaptunk egy túl gyors felismerést, hogy vonzódnak egymáshoz, aztán nem sokra rá, jött a dráma.
Oxot és Joet sokszor sajnáltam a gyerekkoruk miatt, de még ez sem tudta megakadályozni, hogy ne irritáljanak sokszor. Főleg Ox. Tudom, hogy ő a főszereplő, de minek kellett belőle ekkora különlegességet faragni? Nekem folyamatosan az jött ezzel át, hogy ő több, mint Joe, hogy ő a főnök és senki más, hogy ő az atyaúristen. Szóval igen, nekem már kicsit sok volt a drága OxOxOx.
Az is elég fura volt, hogy Ox és Joe felnőtt korukra is olyanok voltak, mint két gyerek. Gyagyásak, gyerekesek… gyerekemberek xP link Totál megérdemelték egymást. Mondjuk ezt jó értelemben mondom, mert együtt cukik voltak. Szóval, ha én nem is, de ők legalább megértették egymást, és a csomó cikis, cringe perceik sem zavarták őket. Omg, de az az egy erotikus jelenet! Azt hittem kiég a szemem. Too much. xD
A leírások a vérfarkasokról bejöttek, kivéve, amikor félig voltak csak átváltozva, mert az én agyam olyan groteszk képeket vetített elém olyankor, hogy nem igaz. Szerencsére a szereplőket eléggé megkedveltem ahhoz, hogy érdekeljen a sorsuk, valamint, hogy kíváncsi legyek a folytatásokra. Főleg Gordo könyvére *-* Valamiért úgy érzem, az ennél jobb lesz. Csak aztán úgy legyen :D Szóval összegezve, jó volt, tetszett, mert nagyon olvastatta magát. A sok humoros rész mindent vitt, azok nagyon megmentették az egész könyvet. Az íróis stílus viszont mérhetetlenül összekuszálta az egészet, így az miatt nem tudok adni maximum csillagot.

12 hozzászólás
Vicky3>!
T. J. Klune: Wolfsong

Annyira jó érzés, mikor egy limonádé könyvre vágysz, de helyette felfedezel egy igaz gyöngyszemet a műfajban. ♥

Gyönyörű. Szívmelengető. Felemelő.

Aki utálja az insta-love-ot, annak el kell olvasni ezt a regényt!
El se hiszem, hogy eddig nem hallottam erről az íróról, de mindenképp olvasok majd még tőle.

➤ M/M romance
➤ évtizedek (karakterfejlődés, nagyon mély és árnyalt kapcsolatok)
➤ age gap
➤ vérfarkasok
➤ család, barátok fontossága (pack)
➤ gyász, halál feldolgozása
➤ önismeret bővebben hamarosan.

Adri_Gr P>!
T. J. Klune: Wolfsong

“It’s always the ones who are the quietest who often have the greatest things to say."

Ami nálam nagyon pozitív ennél a könyvnél, az írói stílus, úgyhogy biztos, hogy szeretnek meg olvasni Klunetól. Nekem voltak a könyvben üres járatok, vagyis inkább ismétlések, és Joet addig a pillanatig tudtam igazán kedvelni, amíg Alpha nem lett, utána már bárhogy próbálkoztam, nem tudtam vele együttérezni, pedig a könyv első felében teljes Joe rajongásban voltam, csak is ezért a egy csillag levonás. Összességében nagyon tetszett, a karakterek kidolgozottak, sírtam és nevettem, úgyhogy egy percig nem bántam meg, hogy megvettem. :)

4 hozzászólás
CsepAdri >!
T. J. Klune: Wolfsong

Ezt a könyvet Emma Scott-nál láttam, kíváncsivá tett a cím és később az írónő értékelése. Valamikor pár hónapja el is kezdtem, de csak az első fejezetig jutottam, túl lassú volt, éppen akkor nem erre vágytam, abba is hagytam, félre raktam későbbre, de mindig ott motoszkált bennem, h most folytatni kellene és pár napja folytattam is. Hajnalig olvastam, nem tudtam letenni, mindig kíváncsi voltam mi fog történni a következő oldalon, úgy kellett rábeszélnem magam, h aludnom is kell, de akkor is a történet és a szereplők jártak az eszemben mikor már rég aludnom kellett volna.
Imádtam! Imádtam Joe-t és Ox-ot, a Bennett falkát, a fiúkat a garázsból, Gordo-t…mindenkit! A történet lassú folyású hiszen meg kell ismernünk Ox-ot és a többieket, meg kell ismernünk a Bennett-éket. Ox-nak rá kell jönnie sok mindenre a világgal és az életével kapcsolatban. Voltak benne mókás részek amiken nem bírtam ki és hangosan felkacagtam: Kelly és Carter évődései, Joe udvarlása, Chris, Rico és Tanner hogyan reagálnak egyes dolgokra :D Voltak megható, szívet tépő pillanatok mikor pár zsepi áldozatomul esett. De minden könnycsepp, minden mosoly, minden álmatlanul töltött perc megérte és akár már most újra kezdeném, sőt legjobb az lenne ha a polcomon lenne a könyv, h bármikor lekaphassam és újra elvesszek Joe és Ox történetében.

anemona P>!
T. J. Klune: Wolfsong

Nagyon különleges ez a történet. Nagyon tetszik az író stílusa. Hihetetlenül olvastatja magát a könyv, pedig nekem ez volt az első vérfarkasos olvasásom. De valahogy sikerül elérnie, hogy olyan természetes legyen az egész világ, amit megismerünk.
A regényben visszatérő szófordulat a „dumb as an ox”, ami ugye szójáték is a főszereplő nevével, és leírás is a képességeit illetően… legalábbis annak szánta a szerző… de valóság ettől nem is lehetne távolabb. Egy nagyon szerethető és bátor karakterről van szó ugyanis, aki talán nem végzett színjelesre az iskolában, de minden olyan élethelyzetben, ami számít, az élet minden lényeges területén, nagyon is helyén van az esze és a szíve.
Egyszóval nagyon tetszett úgy, ahogy van. Az első, de egyértelműen nem az utolsó olvasásom TJ Klune-tól, és már alig várom a folytatást.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

CsepAdri >!

“Mom! Mom. You have to smell him! It’s like… like… I don’t even know what it’s like! I was walking in the woods to scope out our territory so I could be like Dad and then it was like… whoa. And then he was all standing there and he didn’t see me at first because I’m getting so good at hunting. I was all like rawr and grr but then I smelled it again and it was him and it was all kaboom! I don’t even know! I don’t even know! You gotta smell him and then tell me why it’s all candy canes and pinecones and epic and awesome.”

Naiva P>!

And the moon. Ah god, the moon . I wished it was full. Because full moons were my favorite kind of moons. Joes face came and blocked it away. I decided that was okay, because I loved his face more than I could ever love the moon.

CsepAdri >!

“Ox? Ox! Do you smell that?”
I sniffed the air. I didn’t smell anything other than the woods. “I smell trees,” I said.
He shook his head. “No, no, no. It’s something bigger.”
He walked toward me, his eyes going wider. Then he was running.
He wasn’t big. He couldn’t have been more than nine or ten. He collided with my legs, and I barely took a step back. He started climbing me, hooking his legs around my thighs and pulling himself up until his arms were around my neck and we were face to face. “It’s you!”

Kapcsolódó szócikkek: Joseph "Joe" Bennett
zwecki>!

It’s always the ones who are the quietest who often have the greatest things to say.

Naiva P>!

Please just let me have you. Please. Nothing else matters if I can’t have you.

Naiva P>!

Monsters are real. Magic is real. The world is a dark and frightening place and it’s all real.

Naiva P>!

I couldn't find the words to say what I wanted. Sometimes, when your heart gets so full, it takes away your voice and all you can do is hold on for dear life.

CsepAdri >!

A fat rabbit lay on the grass, throat shredded, eyes wide and sightless. Blood pooled underneath it, tacky and dark. Flies buzzed around it, landing on stiff paws.
“I’m not eating that” was the first thing I said. Mom elbowed me in the stomach.
“He might be listening!” she hissed at me.
“I mean. Uh. Wow. That looks so good!” I was almost shouting.
“Subtle, Ox.”
“A werewolf is courting me with a dead rabbit. There’s nothing subtle here.”

_ada >!

What do you call a lost wolf? A where-wolf!

tornado/soap bubbles

_ada>!

You’re alive. If you can take another breath, if you can take another step, then you’re not broken. Battered, maybe. Bruised. Cracked. But never broken.

what life is/i need you


A sorozat következő kötete

Green Creek sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: Lord of Shadows
Rainbow Rowell: Carry On
Rick Riordan: The Red Pyramid
Mindee Arnett: The Nightmare Affair
Leia Stone: Fallen Academy: Year One
Jennifer L. Armentrout: The Darkest Star
Sherrilyn Kenyon: Dance with the Devil
Chloe Neill: Some Girls Bite
Richelle Mead: Succubus Heat
Rick Riordan: The Blood of Olympus