34. legjobb vers könyv a molyok értékelése alapján
93. legjobb gyermekkönyv kicsiknek könyv a molyok értékelése alapján

T. Aszódi Éva (szerk.) · Tótfalusi István (szerk.)

Cini-cini ​muzsika 127 csillagozás

Óvodások verseskönyve
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

A gyerekek különösen fogékonyak a költészet iránt. A bölcsődalok, ringatók jelentik az első találkozást a verssel, és ez az élmény sokáig kíséri őket. Tőlünk, felnőttektől függ, hogy mivel gyarapítjuk ismereteiket, milyen hatásokat gyakorolunk érzékeny, fogékony belső világukra. Antológiánkban azokat a verseket olvashatjuk, amelyek az óvodai nevelés alapját képezik, és korszerű versízlésre vezetik a legkisebbeket.

Ebben a közel négyszáz versben megtalálják a szülők és az óvónők a magyar klasszikus költészet legszebb ismert darabjait. A témaköröket úgy alakította a kötet válogatója, T. Aszódi Éva, hogy azok egyformán nyújtsanak lehetőséget óvodai beszélgetésekre, ünnepen szavalható versek kiválasztására és a meghitt családi olvasgatásokra is.

Eredeti megjelenés éve: 1969

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Móra, Debrecen, 2019
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634864516 · Illusztrálta: Bálint Endre
>!
Móra, Budapest, 2015
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631199253 · Illusztrálta: Bálint Endre
>!
Móra, Budapest, 2012
204 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631190953 · Illusztrálta: Bálint Endre

15 további kiadás


Enciklopédia 27


Kedvencelte 8

Most olvassa 8

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

imma P>!
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

Végül is úgy döntöttem, nem lesz meg itthon, mert a java az Weöres, ő meg már megvan a Bóbitában, ami abban nincs, az meg meglesz a rigósban… De azért vannak benne mások is, akik jók, a rajzok pedig nagyon viccesek. Összességében viszont sajnos erre is igaz, amit a legtöbb versantológiánál tapasztalok, hogy túl sok benne, ami számomra fölösleges. Nem is beszélve arról, hogy egy csomó népköltést én teljesen máshogy ismerek.
Talán készítek magamnak egy saját válogatást.

Zseraldina>!
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

Megint olyan mesekönyvet olvastam, melyre azt lehet mondani, hogy csodálatos. Meseversek olvashatók benne, például: Zelk Zoltán, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, és még sorolhatnám tovább. A könyv szerkezete nagyon jó, mivel korosztályonként van sorba szedve. Mindenkinek tudom ajánlani, aki szereti a szép meseverseket.

Gedi>!
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

A legnagyobb részét mind ismertem, nyilván, így könyv formátumban most először lapoztam végig és olvastam fel @Tíci legnagyobb örömére :D Igaz, csak az ismerteket és kevésbé mozgalmi mondókákat, de így is muszáj egy nagy ötöst adnom… Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Orbán Ottó, József Attila és a többi „nagyok” gyerekverseire, na meg a nagyon-nagyon Gazdag Erzsire, aki bár néhol tényleg nagyon-nagyon szocializmus, de ugyanannyira a 20 évvel ezelőtti gyermekkorom, amikor „Trombitája, víg ormánya földet túrja, döf-döf-döf.” És besírósan visszaröpültem tőle hároméves önmagamba.
Persze a népköltések is viszik a prímet, bokréta és rip hajnal foreve'.

PerczeneNiki>!
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

Még gyerekkorombol maradt rám egy példány ebből a könyvből. Ezt lapozgatva sok verset felismerek, a rajzok nagyon aranyosak benne. Ez a könyv sokkal jobban tetszik mint a Tóthné Pánya Marianna: Tente baba, tente…, mivel ebben nem csak mindenfele (jobb szo híján) osszehajigalt versike van, hanem rengeteg költő altal írt igényes gyerekvers! Nagyon jó szerintem az életkor szerinti bontás a könyvben és szuper, hogy a végén még fel vannak sorolva a versek alkalom (ünnepek), tartalom (hetkoznapok, allatok, viragok, altatok, stb) szerinti bontasban is, illetve van beturendes név és cimmutato is, szóval eleg könnyű kikeresni egy egy verset. Szerintem ez egy olyan könyv, amit jó szem előtt tartani és használni!

Ancsúr P>!
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

Hááát… nekem nem hagyott mély nyomot ez a könyv. Az illusztrációk nagyon nem tetszettek, és a megszerkesztettsége is inkább felolvasásra volt alkalmas, de közös gyerek-felnőtt olvasgatásra nem.

Morn>!
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

Lapozgattam így ősszel, mikor nem volt kedvem a tananyaghoz, vagy valami figyelmet jobban lekötő kötethez. Sok ismerős vers akadt, de ismeretlen is bőven. Néhány versnél úgy éreztem, nem ide való, nem gyerekeknek kéne olvasni/felolvasni. Maga a szándék kiváló, hogy korosztályokra felosztva a kis mondókák és társaik, de összességében nem tetszett annyira. Meg néhány kicsit elavultnak is tekinthető.
Vannak jobb verseskötetek is, pl. Weörös Bóbitája.

>!
Móra, Budapest, 1982
216 oldal · ISBN: 9631128393 · Illusztrálta: Bálint Endre
Virágszépe>!
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

Sokféle gyerekverset olvashatunk a könyvben. Felnőttként már szubjektívan is csoportosíthatjuk őket, bár ez nem mindig egyezik az ovis korúak véleményével. Korosztályonként csoportosítva is haladhatunk az időben, ahogy szükséges: vagy előre, vagy hátra. Szórakoztatóak, viccesek, kedvcsinálóak, fejlesztik a ritmusérzéket és nem utolsó sorban mi is biztosan mosolyogva mondjuk őket. Esetleg fejből szavaljuk, vagy felidézhetjük az elfeledetteket. Egyszóval jó.

thy>!
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika

Rongyosra forgattuk : szülők olvasták – óvodás gyerekeink hallgatták, majd együtt „szavaltuk” a kedvenceket. Még ma is tudjuk az akkor rögzült verseket.
A gyerekek az illusztrációként benne lévő rajzokat kiszínezték.( ez nem könyvrongálás!)


Népszerű idézetek

Izolda>!

Száraz tónak…

Száraz tónak nedves partján
döglött béka kuruttyol,
hallgatja egy süket ember,
ki a vízben lubickol.

Sej, haj, denevér,
bennünk van a kutyavér!

Vak meglátja, hogy kiugrik,
sánta utána szalad,
kopasz ember haját tépi,
a néma meg óbégat.

Sej, haj, denevér,
biciklizik az egér.

Magyar népi játékdal

60. oldal, Négy-öt éveseknek

20 hozzászólás
imma P>!

A PART ALATT
Magyar népköltés

A part alatt,
a part alatt
három varjú kaszál,
három varjú kaszál.

Róka gyüjti,
róka gyüjti,
szúnyog kévét köti,
szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik,
bolha ugrik,
hányja a szekérre,
hányja a szekérre.

Mén a szekér,
mén a szekér,
majd a malomba ér,
majd a malomba ér.

A malomban,
a malomban,
három tarka macska,
három tarka macska.

Egyik szitál,
másik rostál,
harmadik követ vág,
harmadik követ vág.

Szürke szamár
vizet hoz már,
tekenőbe tölti,
tekenőbe tölti.

Tehén dagaszt,
tehén dagaszt,
kemencébe rakja,
kemencébe rakja.

Medve várja,
medve várja,
kisült-e a cipó,
kisült-e a cipó.

Tyúk a cipót
csipegeti,
hangya morzsát szedi,
hangya morzsát szedi.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bolha · hangya · macska · medve · róka · szamár · szúnyog · tehén · tyúk · varjú
4 hozzászólás
csepergő>!

Weöres Sándor
CSIRIBIRI

Csiribiri csiribiri
        zabszalma –
        négy csillag közt
        alszom ma.
Csiribiri csiribiri
        bojtorján –
        lélek lép a
        lajtorján.
Csiribiri csiribiri
        szellő-lány –
        szikrát lobbant,
        lángot hány.
Csiribiri csiribiri
        fült katlan –
        szárnyatlan szállj,
        sült kappan!
Csiribiri csiribiri
        lágy paplan –
        ágyad forró,
        lázad van.
Csiribiri csiribiri
        zabszalma –
        engem hívj ma
        álmodba.

159-160. oldal

imma P>!

Weöres Sándor
DÉLI FELHŐK

Domb tövén, hol nyúl szalad,
s lyukat ás a róka:
nyári fényben, napsütésben
felhőt les Katóka.

Zöld fűszál az ajka közt,
tenyerén az álla…
A vándorló felhő-népet
álmosan csodálja.

Elől úszik Mog király,
kétágú az orra,
feje fölött koronája,
mint a habos torta.

Fut mögötte a bolond
szélesen nevetve
nagy púpjából szürke kígyó
nyúlik az egekbe.

Törött kordén utazik
egy kopasztott kánya,
s haját tépve Bogyóvére,
a király leánya.

És utánuk cifra ház
gördül sok keréken,
benn a cirkusz hercegnője
öltözködik éppen.

Száz ruháját, ékszerét
odaadná szépen,
csak egy hétig futkoshatna
lenn a nyári réten.

140. oldal · Weöres Sándor

3 hozzászólás
Rosaliacska>!

"Ne ugrándozz, ne táncolj, ne bomolj,
az iskolás fiúcska mind komoly."
Garázda kölykét inti így a moly.

61. oldal, Négy-öt éveseknek - Devecseri Gábor: Tréfás állatkerti útmutató (részlet)

Kasztór_Polüdeukész>!

Miértek és hogyanok

Hogyha nyár van, hol a tél?
Egész télen hol a nyár?
Mikor nem fúj, hol a szél?
És hogyha fúj, hova száll?

Fényes délben hol a Hold?
Sötét éjjel hol a Nap?
Ha kimosták, hol a folt?
Ha nem habzik, hol a hab?

Ha beszélnek, hol a csend?
Ha felszárad, hol a sár?
A mente, az hova ment?
A várkastély, mire vár?

A félóra, mitől fél?
Az aludttej hánykor kél?
Két adagot miért nem kér,
aki nyaklevest ebédel?

A golyóban mi a jó?
Kiabálban mi a bál?
Miért folyik a folyó?
A tó vize miért áll?

Miért nem úszik a csibe?
A hal miért nem repül el?
Az eső miért esik le?
Miért nem esik soha fel?

Miért mindig ma van ma?
A holnap miért nem ma van?
Minden csupa hol, meg ha,
csupa miért és hogyan?

Mondják, néhány év alatt
nagyra növök biztosan,
s mind az összes titkokat,
megfejtem egymagam.

De marad majd egy titok,
amit akkor sem értek:
hogyan lesznek a hogyanok?
S miért vannak a miértek?

191. oldal Hárs László Miértek és hogyanok

Kapcsolódó szócikkek: aludttej · csend · golyó · hal · Hold · Nap · nyár · sár · szél · tél
krlany IP>!

De jó lenne szélnél
sebesebben szállni,
fagyott tavi nádas
húrján citerázni.

De jó lenne tavaszi
patakokkal futni,
vackorkörte ágára
bóbitákat fújni.

De jó lenne illatos
mezőkön heverni,
száraz szénakazlakban
meg-meghemperegni.

De jó lenne boróka
gyöngyét nyakba fűzni,
láda megett tücskökkel
éjjel hegedülni.

73. oldal Tarbay Ede - De jó lenne...

csepergő>!

Kosztolányi Dezső
A JÁTÉK

A játék, az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható,
gomb és gömb és gyöngy, gyürű.
Bűvös kulcs és gyertya lángja,
színes árnyék, ördöglámpa.
Játszom ennen-életemmel,
búvócskázom minden árnnyal,
a padlással, a szobákkal,
a fénnyel, mely tovaszárnyal,
a tükörrel fényt hajítok,
a homoknak, a bokornak,
s a nap – óriás aranypénz –
hirtelen ölembe roskad.
Játszom két színes szememmel,
a két kedves, pici kézzel,
játszom játszó önmagammal,
a kisgyermek is játékszer.
Játszom én és táncolok,
látszom én, mint sok dolog.
Látszom fénybe és tükörbe,
játszom egyre, körbe-körbe.
Játszom én és néha este
fölkelek,
s játszom, hogy akik alusznak,
gyerekek.

130-131. oldal

imma P>!

TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT
Magyar népköltés

Tavaszi szél vizet áraszt,
virágom, virágom.

Minden madár társat választ,
virágom, virágom.

Hát én immár kit válasszak,
virágom, virágom?

Te engemet, én tégedet,
virágom, virágom.

Zöld pántlika, könnyű gúnya,
virágom, virágom.

Mert azt a szél könnyen fújja,
virágom, virágom.

De a fátyol nehéz ruha,
virágom, virágom.

Mert azt a bú nyomdogálja,
virágom, virágom.

120. oldal

2 hozzászólás
cashews>!

Bálint István
SÓSPE-REC

Sóspe-rec, az indián
csuda rosszat álmodott,
három majom fönn a fán
mindenfélét rádobott.

Görögdinnyét, sárgarépát,
lyukas lábast, kanalat,
színes golyót, három-négy zsák
krumplit, szöget, madarat.

Sóspe-rec, az indián
nyögött, morgott, krákogott,
mikor Sü-sü, hét után
a fülébe nyávogott.

Sokat ettem vacsorára,
bölénysültet, egyebet,
jó, hogy itt vagy, Sü-sü drága,
kapsz is egy szép egeret.

Sóspe-rec, az indián
Sü-sü nevű macskája
egyet nyávog hét után,
ő a világ lustája.

172. oldal

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gróh Ilona (szerk.): Jöjj ki, napocska!
Moldoványi Zsuzsa (szerk.): Hóc, hóc, katona
Gereblyés László (szerk.): Antanténusz
Mándy Stefánia: A cinóber piros madár
Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?
Ragyog a mindenség
Pataki Andrea (szerk.): Nől a dér, álom jár
Donáth Zsuzsanna (szerk.): Diridongó
Starkné Máté Judit – Sirkó Attila: Nagypapa mondókái 2.
Imre Zsuzsánna – Péter Kinga (szerk.): Ciróka-maróka