Kisgyermekek ​nagy mesekönyve 96% 71 csillagozás

Több hónapos élmény felnőttnek, gyereknek egyaránt. A kiadások száma mutatja, hogy ha a politika változik is, a mese örök. És itt aztán mindenféle mese van, a Grimmtől a különböző népek meséitől a klasszikus és újabb darabokig. Néhány darabnál ugyan vitatkoznék vele, hogy tényleg való-e kisgyermekeknek, de a mesék annyira sokfélék, hogy tényleg mindenki, minden korosztályban találhat kedvére valót. A gyerekekben pedig az a jó, hogy nyitottak minden újra, és sosem tudhatjuk, hogy a rengeteg mese közül melyik varázsolja el őket.

A kedvencem természetesen az Okos leány volt.
El ne felejtsük, még 1979-et írunk ekkor. ;-)

Kisgyermekeknek kerestem könyvet, így a cím egyből megfogott. A történetek meglehetősen hosszúak egy pl. 2-3 éves forma gyereknek, viszont egy nagycsoportos gyerkőcnek még pont jó. A történetek is aranyosak, és élvezet olvasni az ismert meséket ugyanúgy, mint a kevésbé ismertet.

Kicsimaminál hagytuk.

Régi jó barát és kedvenc!… Miért? Leginkább a a borítón levő mesefigurák tudtak elbűvölni; gyerekkoromban le is másoltam őket és alapos odafigyeléssel színezgettem az én mesehőseimet. Aztán a másik: az egész oldalas színes illusztrációk… (bár kevés van belőlük), de teljesen elvarázsoltak a szépségükkel. A tartalma pedig a meséket illetően változatos és lenyűgöző. Könyvespolcom féltve őrzött kincse… :)

261
Megszámoltam, ennyi mese van benne… minden hétköznapra egy. Gyerekként is nagyon szerettem. Ne kérdezzétek miért, de mikor 12 évesen új kutyát kaptunk, ebből olvastam fel neki. Szigorúan a kutyás meséket.
Nagyon gondos válogatás, ismert és ismeretlen szerzőktől, különböző országok, népek meséiből szemezgetve. A hosszúságuk is változó, a nyúlfarknyi kis versektől kezdve, a pár soros meséken át a több oldalas történetekig. Kinek mihez van épp kedve.
Gyakran lekerül a polcról most, hogy már a 2 kisfiamnak olvasok belőle, de a kedvencem továbbra is Csarusin: Tomka álma című meséje. Na, nem mert olyan maradandó szépirodalmi alkotás, sokkal inkább Hektor kutyánk és a maradandó emlékek miatt.
Nem hiányozhat a könyvespolcról!

Nagyon kedves mesék vannak benne, sok nagyon mulatságos is, amikhez muszáj visszatérni, úgymint a A póruljárt kérő vagy Gárdonyi Géza: Mi újság, malac úrfiak? c. meséje. :) Érdekesek a láncversek is, amivel szerintem nagyon jól fejleszthető a gyerek memóriája. Még első osztályos bizonyítványosztás napjára is van benne egy helyes mese, A jó tündér ajándéka címmel, Hárs László tollából.
Mindenképpen érdemes belőle olvasni a kicsiknek és kicsit nagyobbaknak! :)

Gyermekkorom könyve, melyről egészen élénk emlékeim is vannak, pedig ez azt jelenti, hogy több, mint 30 évvel ezelőttiek.
Sokszor olvasták fel ebből az esti mesémet. Úgy emlékszem, hogy Anyu sokszor mesélte rögtön az elsőt, „A tündér” -t. Lehet, hogy azért, mert én kértem, lehet, hogy neki tetszett jobban, lehet, hogy a hozzá tartozó szép illusztráció, egyből a könyv elején is meghozta hozzá a kedvünket. Amikor Apu olvasta az esti mesémet, akkor előszeretettel választotta a „Mese a kislányról, aki belepottyant a pocsolyába” címűt. (Érdekes, ezt nem is látom a könyvadatlap tartalomjegyzékében, lehet, hogy valamelyik kiadásban nincs is benne?) Ez egy rövid mese, de végteleníthető :D Nagymamám ellenben nem este, hanem napközben mesélt belőle, róla pedig Petőfi „Falu végén kurta kocsma” jut eszembe, szerintem többször is hallottam tőle. Összességében az a benyomásom, hogy a családom előszeretettel válogatott a könyv elejéből, itt majdnem minden mesét ismertem, míg a végén találkoztam olyanokkal, amik teljesen idegenek voltak, most, ugyanis gyerekeimmel szépen végigmentünk az egész könyvön. Az összbenyomásom az, hogy ez egy nagyon jól összevlogatott gyűjtemény, nem is nagyon találkoztam olyannal, amivel kapcsolatban nagy fenntartásaim lettek volna. Gyenge láncszem is elég kevés akadt, egyszóval nagy élmény a kötet. Nekem nagy kedvenceim voltak a természetről szóló mesék, kiemelkedően tetszett „Borika fája”, ezt minden gyereknek elolvasnám, a fák szeretetére nevel. Mátyás királyról szóló történetek is közel álltak a szívemhez, el is határoztam, hogy hamarosan sorra kerítünk egy kötetet csak az ő meséivel. Az is visszaidézte gyerekkorom hangulatát, hogy olyan természetesen bukkantak fel az orosz mesékben a tipikusan orosz nevek, orosz helyszínek. S rájöttem, hogy régen mennyire átszőtte a hétköznapjainkat az orosz kultúra is, most viszont teljesen újdonságként hat, mert most meg az angolszász kultúra vette át az uralmat. Gyenge láncszem volt szerintem Arany László „Icinke picinke”, hát hogy lehet úgy vége egy mesének, hogy agyoncsapják a macskát?? Ezt inkább kihagynám. Mindössze csak 12 illusztrált oldalat tartalmaz a könyv, de azok szerintem gyönyörűek, alig várja az ember, hogy odaérjen hozzájuk.

Kiskoromban ez volt az egyik mesekönyvem. Bár nincsenek benne szép színes képek, de én mégis imádtam! Gyönyörű meséket tartalmaz, melyek segítettek kialakítani egy fantáziavilágot számomra! :) Egy szóval : ajánlom azoknak, akik szép meséket szeretnének felolvasni gyermekeiknek és mindazoknak, akik csak szeretik a mesék világát! :)

Toprongyosra olvastam ezt a mesekönyvet kiskoromban. Most elővéve, végig mosolyogtam, miközben olvastam. Azt biztos, hogy ez egy olyan könyv, amit bátran olvashat az összes gyerek. Ez az a könyv, amire nem lehet szerintem rosszat mondani. Imádtam, és a mai napig is imádom.