Ugye, milyen nagy öröm mesét hallgatni? Az ember előtt felvonulnak képzeletének ködalakjai: ravasz kis törpék, nagy erejű óriások, bátor vándorlegények, szépséges királylányok, s megelevenednek legkedvesebb társai: kajla fülű, huncut szemű bársonykutyák, beszélő varjak, gyanakvó medvebocsok, no és a legismerősebbek, a mindennapok apró hősei: félelmet legyőző kisfiúk, vidám kislányok! S milyen diadal, amikor a gyerek iskolás lesz, és lassacskán maga olvashatja a mesét!… Hát még amikor már annyira önálló, hogy maga veszi le a könyvespolcáról a régi jó barátot, a Kisgyermekek nagy mesekönyvét meg a többi könyvet, és már maga lapozza fel legkedvesebb olvasmányát, maga határozza el, hogy Tündér Ilona, az igazságos király, a pórul járt tudós vagy valamelyik más kedves mesehős társaságában akarja-e tölteni szabad perceit.
Kisgyermekek nagy mesekönyve 71 csillagozás

Kiadói ajánlás: 4 éves kortól · Tagok ajánlása: 4 éves kortól
Enciklopédia 1
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 14
Most olvassa 5
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 41
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Több hónapos élmény felnőttnek, gyereknek egyaránt. A kiadások száma mutatja, hogy ha a politika változik is, a mese örök. És itt aztán mindenféle mese van, a Grimmtől a különböző népek meséitől a klasszikus és újabb darabokig. Néhány darabnál ugyan vitatkoznék vele, hogy tényleg való-e kisgyermekeknek, de a mesék annyira sokfélék, hogy tényleg mindenki, minden korosztályban találhat kedvére valót. A gyerekekben pedig az a jó, hogy nyitottak minden újra, és sosem tudhatjuk, hogy a rengeteg mese közül melyik varázsolja el őket.


A kedvencem természetesen az Okos leány volt.
El ne felejtsük, még 1979-et írunk ekkor. ;-)


261
Megszámoltam, ennyi mese van benne… minden hétköznapra egy. Gyerekként is nagyon szerettem. Ne kérdezzétek miért, de mikor 12 évesen új kutyát kaptunk, ebből olvastam fel neki. Szigorúan a kutyás meséket.
Nagyon gondos válogatás, ismert és ismeretlen szerzőktől, különböző országok, népek meséiből szemezgetve. A hosszúságuk is változó, a nyúlfarknyi kis versektől kezdve, a pár soros meséken át a több oldalas történetekig. Kinek mihez van épp kedve.
Gyakran lekerül a polcról most, hogy már a 2 kisfiamnak olvasok belőle, de a kedvencem továbbra is Csarusin: Tomka álma című meséje. Na, nem mert olyan maradandó szépirodalmi alkotás, sokkal inkább Hektor kutyánk és a maradandó emlékek miatt.
Nem hiányozhat a könyvespolcról!


Nagyon kedves mesék vannak benne, sok nagyon mulatságos is, amikhez muszáj visszatérni, úgymint a A póruljárt kérő vagy Gárdonyi Géza: Mi újság, malac úrfiak? c. meséje. :) Érdekesek a láncversek is, amivel szerintem nagyon jól fejleszthető a gyerek memóriája. Még első osztályos bizonyítványosztás napjára is van benne egy helyes mese, A jó tündér ajándéka címmel, Hárs László tollából.
Mindenképpen érdemes belőle olvasni a kicsiknek és kicsit nagyobbaknak! :)


Gyermekkorom könyve, melyről egészen élénk emlékeim is vannak, pedig ez azt jelenti, hogy több, mint 30 évvel ezelőttiek.
Sokszor olvasták fel ebből az esti mesémet. Úgy emlékszem, hogy Anyu sokszor mesélte rögtön az elsőt, „A tündér” -t. Lehet, hogy azért, mert én kértem, lehet, hogy neki tetszett jobban, lehet, hogy a hozzá tartozó szép illusztráció, egyből a könyv elején is meghozta hozzá a kedvünket. Amikor Apu olvasta az esti mesémet, akkor előszeretettel választotta a „Mese a kislányról, aki belepottyant a pocsolyába” címűt. (Érdekes, ezt nem is látom a könyvadatlap tartalomjegyzékében, lehet, hogy valamelyik kiadásban nincs is benne?) Ez egy rövid mese, de végteleníthető :D Nagymamám ellenben nem este, hanem napközben mesélt belőle, róla pedig Petőfi „Falu végén kurta kocsma” jut eszembe, szerintem többször is hallottam tőle. Összességében az a benyomásom, hogy a családom előszeretettel válogatott a könyv elejéből, itt majdnem minden mesét ismertem, míg a végén találkoztam olyanokkal, amik teljesen idegenek voltak, most, ugyanis gyerekeimmel szépen végigmentünk az egész könyvön. Az összbenyomásom az, hogy ez egy nagyon jól összevlogatott gyűjtemény, nem is nagyon találkoztam olyannal, amivel kapcsolatban nagy fenntartásaim lettek volna. Gyenge láncszem is elég kevés akadt, egyszóval nagy élmény a kötet. Nekem nagy kedvenceim voltak a természetről szóló mesék, kiemelkedően tetszett „Borika fája”, ezt minden gyereknek elolvasnám, a fák szeretetére nevel. Mátyás királyról szóló történetek is közel álltak a szívemhez, el is határoztam, hogy hamarosan sorra kerítünk egy kötetet csak az ő meséivel. Az is visszaidézte gyerekkorom hangulatát, hogy olyan természetesen bukkantak fel az orosz mesékben a tipikusan orosz nevek, orosz helyszínek. S rájöttem, hogy régen mennyire átszőtte a hétköznapjainkat az orosz kultúra is, most viszont teljesen újdonságként hat, mert most meg az angolszász kultúra vette át az uralmat. Gyenge láncszem volt szerintem Arany László „Icinke picinke”, hát hogy lehet úgy vége egy mesének, hogy agyoncsapják a macskát?? Ezt inkább kihagynám. Mindössze csak 12 illusztrált oldalat tartalmaz a könyv, de azok szerintem gyönyörűek, alig várja az ember, hogy odaérjen hozzájuk.


Kiskoromban ez volt az egyik mesekönyvem. Bár nincsenek benne szép színes képek, de én mégis imádtam! Gyönyörű meséket tartalmaz, melyek segítettek kialakítani egy fantáziavilágot számomra! :) Egy szóval : ajánlom azoknak, akik szép meséket szeretnének felolvasni gyermekeiknek és mindazoknak, akik csak szeretik a mesék világát! :)


Toprongyosra olvastam ezt a mesekönyvet kiskoromban. Most elővéve, végig mosolyogtam, miközben olvastam. Azt biztos, hogy ez egy olyan könyv, amit bátran olvashat az összes gyerek. Ez az a könyv, amire nem lehet szerintem rosszat mondani. Imádtam, és a mai napig is imádom.
Népszerű idézetek




– Mióta világ a világ, azért ragyognak a csillagok az égen, hogy örömet szerezzenek az emberi szíveknek, álmot szőjenek a szerelmeseknek, munkát adjanak a nagy szakállú csillagászoknak, utat mutassanak a tengeren eltévedt hajósoknak.
Amelyik csillag csak azért ragyog, hogy fényével hencegjen, nem közibénk való.
Tőle zátonyra futhatnak a hajók, neki közömbös a szerelmesek csókja, és ostoba irkafirka a csillagászok tudománya.
Az ilyen csillag nem érdemli fényét. Az ilyen csillag veszítse el fényét, éljen sötétben, ne lássa senki, ne csodálja senki!
Csak ha gőgje múlik, és csillagszemébe újra befér a világ, akkor tündököljön.
Gáli József: Mese a gőgös csillagokról




Este aztán, mikor a törpe megérkezett, s megfonta a húsz orsó lent, elébe állott a lány:
– Köszönöm a hozzám való jóságodat, de nem leszek a feleséged, kitaláltam a nevedet – úgy hívnak, hogy Trillevip!
Trillevip (Norvég mese)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kovács Ágnes (szerk.): Icinke-picinke 93% ·
Összehasonlítás - Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén 96% ·
Összehasonlítás - Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa 96% ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék lányoknak 93% ·
Összehasonlítás - Faragó József (szerk.): Farkas Barkas ·
Összehasonlítás - Burus János Botond (szerk.): Királylány a lángpalotában ·
Összehasonlítás - Burus János Botond (szerk.): Csihán királyúrfi ·
Összehasonlítás - T. Aszódi Éva (szerk.): Minden napra egy mese 88% ·
Összehasonlítás - Petro Lizanec (szerk.): Három arany nyílvessző ·
Összehasonlítás - Burus János Botond (szerk.): A füttyös legény ·
Összehasonlítás