Vízcsepp 1 csillagozás

Obi-ugor költőnő versei

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

finnugor illusztrált kétnyelvű kortárs magyar nyelvű manysi szerző manysi (vogul) online olvasható vers

JGYF, Szeged, 2008

112 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637356877 · Fordította: Nagy Katalin, Bíró Bernadett, Gaborják Ádám, Horváth Csilla, Sipőcz Katalin, Szilágyi Edit, Susanna Virtanen · Illusztrálta: Szvetlana Gyiniszlamova

Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina

2018. január 15., 20:16

Szvetlana Gyiniszlamova: Vízcsepp Obi-ugor költőnő versei

Az az öt csillag pediglen így jött ki:

Az, hogy egy anyanyelvén író manysi (régebbi nevén vogul) költő verseit kétnyelvű kiadásban megjelentetik Magyarországon, a szerző illusztrációival, valamint a végén szójegyzékkel, manysiul tudók nyersfordításai alapján készült műfordításban, az önmagában legalább tíz csillag.
Az, hogy a versek nagy része népköltészeti ihletésű, plusz egy csillag, mert azt szeretem.
Az, hogy a többi vers vallomásos vagy didaktikus, jól leviszi a csillagszámot, mert azt nem szeretem. Vállalom. :)
A fordítói módszer meg még tovább. :((( Azt is vállalom. Elfogadom, hogy ez érvényes fordítói stílus, csak nekem nem tetszik.

Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2021/09/07/kitorni_se…

Új hozzászólás

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Timár_Krisztina

2018. január 10., 18:25

Arinám, kicsi Arinácskám,
Pici levelecském-húgocskám,
Tavaszi falevél édeském,
Kikeleti kicsi esőcském,
Dúdolgatsz a hangocskáddal,
Dalolgatsz a hangocskáddal.
Arinám, kicsi Arinácskám,
Pici levelecském-húgocskám,
Lótok-futok lábacskád után,
Futok-lótok lábacskád után.
Kikeleti csengő patakocska,
Rügyfakasztó aranyos napocska,
Pici levelecském-húgocskám,
Arinám, kicsi Arinácskám.

39. oldal

Szvetlana Gyiniszlamova: Vízcsepp Obi-ugor költőnő versei

Új hozzászólás

Timár_Krisztina

2018. január 7., 11:44

Vízcsepp

Én, földdel bíró nő – némán nem élhetek,
Amíg csak élek, őrzöm anyanyelvemet.
Vajban úszó gondolatom szövi beszédem
Vajban lakó szívem szövögeti beszédem.

Tiszta Szoszva-vízben én, vízcsepp ragyogok,
Pengő jéghegyek közt én, jégcsepp csillogok,
Ömlő esővel én, esőcsepp lecsurgok,
Hulló hóval én, hópehely firgek-forgok.

Esztendők során én sok mindent megértem,
Anyácskám térdén, ím sokat üldögéltem,
Rég folydogáló víz cseppjeként csorogtam,
Egykoron manysi népem közt lakoztam.

Minden erdő ösvényét bejárta lábam,
Előre vivő út gondolatát megtaláltam.
Halltam Torum földjének-vizének énekét,
Énekeltem Anyácskám énekelt énekét.

Halk énekem hangosan ontottam a földre,
Kedvemet elhagytam könnyem letörölve,
Mától fogva szeretnék vízcsepp maradni,
Népem dalait-meséit észben tartani.

Én, földdel bíró nő – némán nem élhetek,
Amíg csak élek, őrzöm anyanyelvemet.
Vajban úszó gondolatom szövi beszédem
Vajban lakó szívem szövögeti beszédem.

19-21. oldal

Szvetlana Gyiniszlamova: Vízcsepp Obi-ugor költőnő versei

Kapcsolódó szócikkek: anyanyelv

Új hozzászólás

Timár_Krisztina

2018. január 14., 21:38

Madárka két fényes szemével
Felülről nézek lefelé én.
Orosz-mód okos repülővel
Fejedelmi városba repülvén.

Szertegyökerező patakok
Végtelen vizei áradnak.
Vasból való fehér csónakok
Emerre-amarra siklanak.

Sok-sok várost felépítettek
Sok-sok várost megszépítettek.
Fél toboz formájú sok házat
Építettek hányat és hányat.

Hosszú utak futnak a földön
Cérnaszál módon tekeregnek,
Hímes erdők nőnek a földön,
Varrósdoboz-díszként díszelnek.

Madárka két fényes szemével
Földet-vizet felülről néztem.
Orosz-mód okos repülővel
Én, szoszvai lány, jól repültem.

85. oldal

Szvetlana Gyiniszlamova: Vízcsepp Obi-ugor költőnő versei

Új hozzászólás

Timár_Krisztina

2018. január 14., 21:42

Állunk a zelnicebokornál,
Mohón szívjuk annak illatát.

87. oldal, Állunk a zelnicebokornál...

Szvetlana Gyiniszlamova: Vízcsepp Obi-ugor költőnő versei

Kapcsolódó szócikkek: zelnicemeggy (Prunus padus)

Új hozzászólás

Timár_Krisztina

2018. január 14., 21:47

Fekete szárnyú Varjú-asszony,
Hol jártál előbb, madár-asszony?
Magas fa ágára kutyorodtál,
Kényedre-kedvedre kiabáltál.
Teli torokból rikoltoztál,
Hogy gyönge szívem fölvidítsd tán?
Tudom én, sok földet bejártál,
Sejtem én, mennyi mindent láttál.
Tán dobszót hallottál valahol,
Talán sámánt láttál valahol?
Ki kiáltozva kiáltozott,
Neked talán valamit mondott?
Meg akarom őt már találni,
Elég volt rá sok évet várni.
Sűrű vadonban él valahol,
Háza tán egy cirbolyabokor.
Varjú-asszony, kérlek, mutasd meg,
Hagyj nekem valamilyen jelet.
A doboló dobot hallgatom,
A sámánkiáltást felfogom…
Fekete madár Varjú-asszony,
Hangodat miért nem hallom?
Téged elijesztettelek,
Sámánról hogy kérdeztelek?