Smink ​nélkül 78 csillagozás

Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Sztárok, hírességek, celebek. Különös, zárt világ: az egekig repítheti azt, akinek sikerül ide bejutnia. Pénz, hírnév, csillogás – melyik fiatal lány ne áhítozna rá? Melyikük ne adna meg bármit, hogy beletartozhasson? Szombati Lillának úgy tűnik, minden összejött: a gyönyörű fotómodell fényes médiakarrier küszöbén áll. Ám a múltjában rejlő titkokra egy ambiciózus újságírónő vadászik és a bulvárlap leleplező címlapsztorija alaposan összekuszálja a szálakat.
A fiatal írónő, Szurovecz Kitti nagyon jól ismeri ezt a világot, hiszen a Meglepetés magazinnak hétről hétre készíti a sztárinterjúkat. Neki már régóta megnyílnak a hírességek: elmondanak olyan titkokat is, amelyeket nyomtatásban nem akarnak viszontlátni. A Smink nélkül természetesen nem róluk szól, a regény szereplői kitalált személyek, de az ügyesen bonyolított, fordulatos cselekmény, az érzékletesen megjelenített médiavilág képe sokat elárul arról, mi rejlik a csillogó kulisszák mögött.

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Central Médiacsoport, Budapest, 2010
272 oldal · ISBN: 9786155008498
>!
Meglepetés / Sanoma, Budapest, 2010
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639710672

Kedvencelte 8

Most olvassa 3

Várólistára tette 43

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Felixa P
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Megvolt ebben minden, ami egy ilyen jellegű történethez kell: sztárok, pénz, hírnév, zsarolás, csalás… A történetben folyamatosan belépő szereplők hol felpezsdítették, hol pedig bonyolították a cselekményt. A váratlan fordulatok meglepően tudtak hatni. Egyébként néha volt olyan érzésem, hogy már-már túlkomplikált egy-egy fejezet, sőt akad néhány felesleges szereplő, amitől szappanopera beütése lett a dolognak. Ettől függetlenül egyszeri olvasásnak elment…

>!
Jeanne_Green
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Nem is tudom, hol kezdjem. Vártam pár napot a könyv olvasása után az értékelés megírásával, hátha lecsillapodnak egy kicsit a bennem dúló indulatok . Sajnos nem így történt. Egyszerűen képtelen vagyok lehiggadni, ha erről a remekműről van szó, felháborít, hogy ez a szöveg ebben a formában nyomtatásba került.

Az első, ami nyomot hagyott bennem, az ajánló volt. Már annak olvasásakor el kellett volna hajítanom messzire a könyvet, de nem tettem. Na nem azért, mert annyira érdekelt, hogyan vezet végig a főállásban „sztárinterjúkat” író fiatal írónő az „érzékletesen megjelenített médiavilág” útvesztőin, vagy mert „történetének meghökkentő csavarjain még hosszú ideig” gondolkodni szerettem volna. Rá kellett jönnöm, hogy mazochista vagyok.

A második rossz döntésem az volt, hogy elolvastam a köszönetnyilvánítást. Rögtön az első sorában helyesírási hibát találtam, ami számomra elég rossz ómen. Nem vagyok „nyelvtannáci”, de az ilyen dolgoktól kinyílik az a bizonyos bicska a zsebemben. Sajnos az egész könyvre jellemző a magyar helyesírási szabályok sajátos értelmezése, és újfent felmerül bennem a kérdés: látta ezt korrektor? Tudom, az írónő nem a Magyar Nyelvőrnél áll alkalmazásban, de vegye már a fáradságot, hogy ha megcsillogtatja műveltségét és megemlít egy verset, akkor azt helyesen teszi! /Ld. Ady Endre: Héja-nász az avaron/

A cselekmény elemzésébe mélyebben bele sem mennék. A sztori nem különösebben mélyenszántó, finoman fogalmazva is mentes minden magvas gondolattól. Tudom, az írónő nem a Jelenkornál áll alkalmazásban… A szereplők unalmasak és közhelyesek, tökéletes prototípusok /gengszter – naiva – szegény lány, aki rossz útra tér – vaskalapos értelmiségi szülők – alkoholista apuka – unatkozó feleség stb./, akik nem fognak nagy meglepetést okozni. Hiába az idegesítő ugrálás az időben és a nézőpontok között, a történet lapos, mondhatni gagyi, amit azzal akarnak eladni, hogy teletűzdelik profán kifejezésekkel. A farok, kurva és dugás szavak gyakori használata helyett inkább a szöveg kidolgozottságára és a névválasztásra /Valentin, Hélia/ kellett volna még egy kis időt szánni, vagy elégetni az egész kéziratot – ez utóbbival szerintem mindenki jobban járt volna.

Egyetlen dolog vigasztal: legalább Szurovecz Kitti jól szórakozott, amikor megírta a könyvet.

1 hozzászólás
>!
OlvasóMókus
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Annyira borzalmasan rossz volt ez a könyv, hogy arra nincsenek szavak! Unalmas klisé unalmas klisé hátán. Az egész történet kiszámítható volt. Az egyetlen csillagot arra tudom adni, hogy a végén volt egy történés, amire nem számítottam és meglepődtem rajta. A párbeszédeken konkrétan sírni tudtam volna annyira förtelmesek voltak. Lilla egy szőke buta liba, akinek mindenki a lábai előtt fekszik, Attila a bunkó médiamogul, Ede a jóképű menedzser, aki után futnak a lányok. Dög unalom.
És akiben felmerül a kérdés, hogy miért olvastam el: egy kihívásra kellett.

>!
Lulma
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Elolvasom a sztori miatt, de amúgy bakker… Ekkora szennyet :( pedig már olvastam mást az írónőtől és az nagyon tetszett.

>!
dezirel
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Szemeket becsukni, a véleményem semmi pozitívat nem tartalmaz és 34 oldal elolvasása után született, valamint erre a 34 oldalra nézve spoileres…

Ez volt a második próbálkozásom Szurovecz Kittivel és szerintem ő egyszerűen nem író. Lehet, hogy írogat és persze, olyanok is vannak, akiknek tetszik az amit papírra vet, az én gyomrom/agyam viszont ebből nem kér. Köszöni szépen, olvasott már eleget, de ez…
Ebben a 34 oldalban kb. 100 epizódnyi szappanopera részt belesűrített az írója, volt lecsúszott család, alkoholista, szerencsejáték-függő apával, összeroppant anyával, iskolát otthagyó leányzóval, aki egyszercsak Dubaiban találja magát, és hát… igen, az lesz. Lilluska kb. három soron keresztül latolgatja, hogy menjen vagy sem… Majd változik az idősík, leányzó már sikeres modell, leendő hiper-szuper tévéműsor háziasszonya, van egy pasija, vagy minek nevezzem, meg egy apapótlék féleség barátja, akiről 2 másodperc után le lehet vágni, hogy szerelmes az ex-ledér teremtésbe.
A történet nekem semmitmondó, a szereplők hidegen hagytak, rosszabb esetben idegesítettek, a nevektől viszketett a bőröm(Lilluska, Boti, Bara, Hélia, Ede…). És a stílus. Na, az nincs. Ilyen szépségeken akadt meg a szemem: „mindenki a hátsóját nyalta” "valamilyen internetes bizniszben nyomul, s dől a lé" „A s*ggüket kinyalhatod” "k*rd meg a legjobb spinét ebben a kócerájban" és most csak párat említettem.
Szóval köszönöm Kittinek és Lillusnak az élményt, ennyi elég volt. Végérvényesen.

>!
Loveiny I
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Egy tanács: Senki se olvassa ezt a regényt se buszon, se vonaton, olyan helyen soha, ahol valaki bele tud olvasni rajtatok kívül. Néha pironkodva kellett becsuknom és eltennem a regényt, mikor arra gondoltam, hogy a néni, aki mellettem ül esetleg beleolvas abba, amit épp olvasok.

1 hozzászólás
>!
Pippin
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Egyetlen szóval tudnám jellemezni… borzalmas. Már az elején is éreztem, hogy ez a könyv nem fog a kedvenceim közé tartozni, de nem hittem volna, hogy ennyire viszolyogni fogok tőle. A szereplők mindegyike az agyamra ment, az írónő stílusától kirázott a hideg (meg a fogalmazásától is… nagy kislány… ez mi? Vagy nagylány, vagy kislány, nem?), elég figyelmetlen vagyok, de itt az összes nyomtatási hibát sikerült kiszúrnom, és a különleges kifejezések, mint pl. a pillangócsók… na ott már legszívesebben a tűzre vetettem volna a könyvet…

>!
brena
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

FB által ismertem meg a könyveit,akkora felhajtás van körülötte…Elsőként ezt olvastam tőle,másik kettő is olvasásra vár…hmm…. nehéz megfogalmaznom..kevés volt…valahogy többet vártam..olyan fejősévás(egy könyv is sok)..örülök,hogy akcióban vettem…
Remélem a másik 2 könyve jobb lesz….

>!
Aranymag
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

Izgalmas, pörgő, elragadó. Kitti abba a világba kalauzol minket, amire mindenki szomjazik, amiről a bulvárban akar olvasni. Ezért vesszük a lapokat. Ő megírja, milyen a sötét, bűnös, gengszteres világ mindemögött a csillogás mögött. Kellemes, szórakoztató, derűs. Izgalmas, nem várt fordulatokkal. Néhol nyers, és alkalmazkodó a mai világhoz. Nekem tetszett.

>!
szal_ka_H70
Szurovecz Kitti: Smink nélkül

NEM! NEM! NEM! Mi ez a borzalom? Mi az a PILLANGÓCSÓK? Kitti nagyon nem az én írónőm, de ez még a tőle megszokott gyér stílustól is rosszabb. Ez egyszerűen UNDORÍTÓ. És jön az újabb könyv… Istenem, szegény fák…


Népszerű idézetek

>!
patricia_taksas

Düh. Elkeseredés. Tehetetlenség. Iszonyatos szenvedés. Elküldeni azt, akit a világon a legjobban szeretsz. Mindezt miért? Mert tartozol ennyivel két embernek, akik fölneveltek. Mert tiszteled őket, és elhiszed nekik, hogy jót akarnak, s amit mondanak, az a helyes út.

>!
Rézangyal

– Ed, én szeretlek!
– Én is téged! Ez az egy, ami egész biztos.
– Akkor mi lesz most?
– Hát, megpróbálhatunk megharcolni az elemekkel, együtt – mosolygott a férfi, és játékosan összeborzolta szerelme hosszú haját. Arcát az arcához simította, majd szempilláival kezdte simogatni Lillát.
– Ez csiklandoz – nevetett Lilla. – Mi ez? Mit csinálsz?
– Ez…pillangócsók.
– Pillangócsók? Sosem hallottam ilyesmiről.
– Nem csoda, mert most találtam ki – mosolygott Ed szerelmesen a nőre.
Az önfeledt, igazi boldogság pillanatai voltak ezek.

190. oldal

13 hozzászólás
>!
Delena

Reggel kilencre járt az idő, s az óra kíméletlenül csörögni kezdett.

(első mondat)

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Leiner Laura: Késtél
Belinszki Zoltán – Dián Tamás: Így sztártok ti! (A biztos tizenkettő)
Gregori Erzsébet: Patai Anna Álmok útján
Georges Sadoul: A filmművészet története
Maureen Orth: Híresnek lenni
Luca Caioli: Messi – a fiú, aki legenda lett
Prunella Bat: A varázslatok órája
Susan Boyle: Akinek születtem
Baló Júlia: Interjúk világsztárokkal
José Manuel García-Otero: Lionel Messi