A ​fény árnyéka (Fényemberek 2.) 132 csillagozás

Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Egy ​lány, akiben tudatosul, hogy ő nem csak egy new yorki, szürke egérke, hanem egy természetfeletti lény. Egy lány, aki egyetlen döntésével képes megváltoztatni a világban a jó és rossz egyensúlyát. Egy lány, akinek kegyeiért az Égi Fény és az Örök Sötétség világa egyaránt küzd. Egy lány, akit egyik napról a másikra elhagy a szerelme… Jane Andrews összeomlik. Miközben próbálja megragasztani darabokra tört élete üvegcserepeit, egyik jel a másik után utal arra, hogy ami történt, nyomokban sem véletlen. Feltűnik valaki, akivel senki sem számolt…

„Az élőhalott magához láncolja azt, aki egykor szerette. Megbűvöli, így az áldozat nem vesz észre maga körül senki mást. A zombi pedig szépen, lassan, gyöngéden kiszívja a szerencsétlenből az éltető erőt. Az energiavámpír a világ legborzalmasabb teremtménye.”

Jane misztikus léte, a szerelmi élete, sorsának egésze összefonódik azzal, hogy a jó és rossz világában bekövetkező változás szükségszerű. Eljön, utolér, hiába menekül… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632457024

Kedvencelte 29

Most olvassa 13

Várólistára tette 68

Kívánságlistára tette 88

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Petra_Nemes
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Az első rész rózsaszín köde egy szempillantás alatt szétoszlott, és egy olyan helyzettel találtam magam szembe, amit kiguvadt szemekkel és leesett állal olvastam.
Egyértelműen jobbra sikeredett, és már sokkal több akciót kaptam, aminek kimondottan örültem. Jane sokat fejlődött, valószínűleg a Sors nagy arculcsapásának köszönhetően, és végre elkezdett a szememben felnőni a kiválasztott szerepre.
Christ rettentően sajnáltam, amiért elvesztette a hivatását, és egy átlagos, magatehetetlen emberré vált. ez most olyan emberellenes mondatra sikeredett
A befejezés olyan nyugodt, és harmonikus volt, hogy a lezárással is teljesen elégedett vagyok. Visszaállt a rend, még ha csak ideiglenesen is, de legalább lecsendesedett bennem annyira a történet, hogy ne rohanjak fejvesztve a folytatás után.

>!
KalcitosLány P
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Az első rész után alig vártam, hogy elkezdhessem a másodikat. Nem okozott csalódást. Fordulatos, izgalmas és fantáziadús. Megesett, hogy csak pislogtam az eseményeken vagy éppen egy-egy szereplő felbukkanásán. Igazán egyedi világokat teremtett az írónő, amik jól kidolgozottak, ezért szempillantás alatt elmerültem bennük és az adott helyszínen találtam magam. Ezek mellett pedig egy érzelmi hullámvasút a történet. Imádtam! Kedvencek között landolt!

>!
Regényimádó
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Számomra ez a könyv, illetve trilógia tartja a színvonalát, sőt még feljebb is emelkedett. Változatlanul azoknak ajánlom, akik képesek elrugaszkodni a valóság talajáról, illetve leginkább az ő számukra ad sok izgalmat ez a könyv. Nagyon kevés könyvnél éreztem azt, hogy de jó lenne, ha már a végére érnék, mert már nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz a befejezés. Egyszerűen faltam a sorokat. Az elején viszont rengeteg kérdés merült fel bennem, mert az első részt tekintve, a folyamatos folytatást vártam, ehelyett kaptam egy egy évvel későbbre helyezett folytatást. Utólag belegondolva jó is volt, az írónő folyamatosan adagolta a morzsákat, hogy mi is történt ott és akkor, meg egy kicsit később. A szereplők két csoportból állnak, jók és rosszak, de még a rosszak közül is van kinek szurkolni. Tulajdonképpen szép lassan majdnem az összes karakter a kedvencemmé vált és a történet egyenesen letaglóz, annak ellenére, hogy egy nagyon összetett és szépen felépített fantáziavilágban játszódik, melyben azért helyet kap a való élet is. Ez a kötet nagyon gazdag fordulatokban, nem egyszer érik meglepetések az embert, de van olyan is, ami egy kis gondolkodással kibogozható és olyankor lehet örülni, hogy: -Igen, pont ezt vártam! Tény és való, hogy vannak benne hihetetlen dolgok, de hát a fantázia világa nem ismer határokat és ebben nem áll egyedül ez a trilógia sem. Hiszen minden angyalokról, szárnyasokról, vámpírokról és zombikról, vérfarkasokról vagy bármilyen más lényről megírt könyv a fantáziavilág sokféleségét mutatja nekünk. Mi olvasók pedig imádjuk ezeket, szóval én ennek tudatában igenis kijelenthetem, hogy eddig ez a trilógia megvett magának és kíváncsian várom a folytatást.

>!
veres_bobe
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Nem csalódtam a második részben,engem elbűvöl ez a varázslatos világ!

>!
Attila_Saw
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Bevallom, az első rész tetszett, de a tetszésem szerint az nudli volt ehhez képest. Ezt oly annyira imádtam, hogy strandon olvastam, és noszogattak már, hogy menjek fürdeni is, ne csak olvassak. Izgalmas volt. Imádtam. Várom a folytatást.

>!
Anó P
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Nem unatkoztam olvasàs közben egy percig sem,hiszen volt itt minden- izgalom, romantika, misztikum, kalandok…a rossz és jó örök harca, ahol megmutatkozott, hogy nem mindig egyértelműen rossz, aki a Sötétek oldalàn âll….A vége majdnem túl sziruposra sikeredett, de akkor az írónő kanyarított egyet a történeten, hogy legyen miért kezünkbe venni a következő részt….
Azért pihenek egy kicsit előtte:)!

>!
Ency_moly P
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

A könyv ígéretesen indult. Igaz gondolkoznom kellett, hogy ki kicsoda, mert az előző rész után olvastam pár könyvet, mivel valahogy nem volt hangulatom a folytatáshoz. Először a negatívumokról írnék, amiből sajnos még mindig több van, mint szeretném. Kissé zavaró számomra az írónő következetlensége. Jane Matt-et nagyon jó barátjának tartja, akire mindig számíthatott. Nos, én nem így emlékszem. Az első részben inkább Creevy volt az, aki mindig segített rajta, Matt viszont sokat bántotta Jane-t, és igazából amikor kedves lett vele, az sem tisztán az őszinte érzelmeinek köszönhető, hanem annak, hogy Astrid így akarta Jane-t eltávolítani Chris-től. Semmi bajom nem lenne a jóbarát koncepcióval, csak akkor úgy kellett volna megírni az előző részt. Aztán itt van ez az amphibia dolog. Lehet, hogy szelektív a memóriám, de nem emlékszem, hogy mikor járt Jane a Sötétek Birodalmában (az rémlik csak, hogy Linette megakadályozta, hogy az átjáróba ugorjon). Az sem világos, hogy mikor derült ki számára, hogy ő micsoda, és milyen képességekkel rendelkezik. Tudomásom szerint Chris volt a sötétek fogságában, és konkrétan az sem derül ki, hogy ő hogyan szabadult meg onnan, pedig ezt is ki lehetett volna bontani. Lehet, hogy konzervatív vagyok, de jobb szeretem, ha olyan dologra hivatkoznak, amiről már olvastam. Az előző rész hirtelen ért véget, bőven elfért volna ott még legalább egy fejezet, amiből kiderül, hogy hogyan kerültek a sötétekhez, onnan hogyan menekültek meg, és mikor derült ki Jane számára, hogy ő micsoda valójában. Szóval számomra hiányzik legalább egy fejezet az első rész vége és a folytatás között.
Sajnos Jane még mindig irritál. Egy végtelenül felelőtlen, érzéketlen, bugyuta liba, aki megrekedt egy 3 éves gyerek szintjén. Nem beszélve arról, hogy totálisan el van szállva magától. És még ő mondja azt, hogy megkéri a többieket, ha „öncélú, nimfomániás domina”-ként viselkedik, akkor csapják le egy szívlapáttal. Hát, én szívesen fejbevertem volna már jópárszor. Szerinte Roxanne az, aki eszelősen egoista. Hát hozzá képest a fasorban sincs. Roxie sokkal szimpatikusabb. Na és Chris… Tény és való, hogy nem egy tipikus könyves álompasi. Még mindig azt várom, hogy egyszer majd csak férfi lesz belőle.
Van egy mondat, ami eléggé kiverte nálam a biztosítékot: „Linette és én gyógyítottuk Christophert, síppal, dobbal, nádi hegedűvel”. Ennek semmi értelme nincs. Mégis hogy jön ide ez a gyerekdal? Teljesen stílusidegen, és komolytalan. Elvileg ez egy drámai pillanat, de ezzel el van bohóckodva. (Igaz, a seprőn repkedés, és a betépett angyalok után, mégis mit vártam?!)
A végére azért írok pozitívumokat is. A bőgés mennyisége szerencsére csökkent az első részhez képest, bár még mindig nem volt kevés. Az alapötlet szerintem nagyon jó, csak alaposabban ki kellett volna dolgozni, és jobban odafigyelni, hogy mi volt az első részben, mert olykor olyan érzésem volt, mintha az írónő nem emlékezett volna arra, hogy mit írt, pedig a stílusa egyébként magával ragadó. A könyv második fele, már gördülékenyebben haladt, a történet is lekötött, a logikai bukfencek ellenére. Nem akarom elkiabálni, de a könyv végére Jane személyisége is mutatott némi fejlődést. Remélem, ez a következő részben is folytatódik, és visszavesz egy kicsit az arcából, mert nekem így nem igazán szerethető.

>!
BallaNóci
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Tökéletes folytatása az első résznek.
Minden szereplőt szép lassan megszeretek.
Azèrt a Matt dolgot kicsit furcsállom. Akkora barátnak tartja Jane, pedig nem is nagyon barátkoztak. Mire Matt érdeklődött, addigra Jane már Chrisbe volt zúgva, így mindig tartózkodott.
Kíváncsi vagyok, hogy fogják megoldani, hogy Matt és Abraham újra normálisan élhessen.

>!
enibartok
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

És valóban jobban kezdődött és folytatódott mint az első rész, tényleg.
Fordulatos volt. Bár nekem nagyon hiányzotak a részletek, hogy hogyan is menekültek meg. Mintha nem lett volna rendesen kidolgozva ez a részlet…
De valahogy a vége engem eltántorított, annyira nem tette izgalmassá a befejezést Astrid levele.
Zombik… na neeemár…
Azt mondanom sem kell, hogy a „szerelmem”, „völegényem” és hasonló becézések ismét nyáltengerbe fulladtak.
Valamint nem értek egy pár dolgot, de az első részben úgy emlékszem, hogy Kierát 1 év után jegyezte el, a második részben pedig visszamegy Jane megmenteni Christ a halála napján, akkor azt mondja Chris, hogy múlt este jegyezte el a lányt… nem 4 évig jártak együtt, Adam kora se tiszta, de abba már bele se megyek.

>!
klaratakacs +SP
Szurovecz Kitti: A fény árnyéka

Sokadjára olvasok fantasyt, többfélét, de sokadjára is be kell látnom, nem az én műfajom. Idegen lények, akiket mindig emberként akarnak az írók értékelni, illetve emberi tulajdonságokkal ruháznak fel. Semmi új a nap alatt, az így készült műanyag akcióbabák üresek és magukat ismétlőek, legfeljebb a környezet más és más. Itt még az sem, hiszen a cselekmény jó része New Yorkban és Los Angelesben játszódik, az igazán érdekes az angyalok városában tett kirándulás volt.
Rengeteg a szereplő, nem igazán sikerült felfognom, hogy a Szárnyasok-Őrzők-Fénylányok kategória milyen hatáskört takar és ki hova tartozik. A sötét oldal egyszerűbb volt :-).
A két főszereplőnél jó ötlet, hogy a lány a tökös megmentő és Chris alél el pár fejezeten keresztül, de a ki mint szereti a másikat ömlengéstől hideg lelt.
Akinek tetszik ez a világ, annak biztosan teteszik ez a könyv, mert akciódús, könnyen olvasható. Nekem favágós volt olvasni.


Népszerű idézetek

>!
Fay 

A Sors nem arról híres, hogy alkudozni lehessen vele.

75. oldal

>!
Sheila_7

– Mire benned a féltékenység utat tör magának…
– Tévedés, nem utat! Orrot

14. oldal

>!
Fay 

Amikor az ember nagyon szerelmes, másként látja a párját. Úgy elborítja az agyát a rózsaszín köd, hogy a másikat különleges csodalénynek látja, és képtelen elhinni, hogy az viszont szeretheti őt, a hétköznapi embert.

129. oldal

>!
Sheila_7

Úgy látszik, az Univerzumban szép számmal akadnak furcsaságok. Az Őrangyalom, mint tévéfüggő.

36. oldal

>!
Sheila_7

A pofonokat kapjuk, azokat viselni kell, aztán felállni, és menni tovább, nem foglalkozni vele, hogy egy ideig még ég utánuk az arcunk.

41. oldal

>!
Fay 

A Sors igazságtalanul porciózza a lelkek boldogságát.

187. oldal

>!
Fay 

A fizikai sebek begyógyulnak, de a lélek…

168. oldal

>!
Sheila_7

Ha nincs lélek, nincs szeretet, ha szeretet nincs, félelem sem létezik, ahogyan kötődés sem, tehát nincs miért tartani, mit hoz a holnap.

139-140. oldal

9 hozzászólás
>!
Sheila_7

– A bosszú hűtlen társ, Jane. A bánat, amit másoknak okozol, sokszoros erővel csapódik vissza rád egy váratlan pillanatban. Nem, nem az üt vissza, akinek fájdalmat okoztál. A pofont mindig attól kapod, akitől legkevésbé várod, és akit a legjobban szeretsz.

150. oldal

1 hozzászólás
>!
Fay 

Szörnyű lehet, ha egy szülő nem talál utat a saját gyereke lelkéhez. De ha ő nem, akkor én hogyan?

42. oldal


A sorozat következő kötete

Fényemberek sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Robin O'Wrightly: Az amulett rejtélye
Cathrin Smith: Az Árny
Lana Millan: Raziel
Richelle Mead: A halál csókja
Joss Stirling: Misty
Rachel Vincent: Halott lelkek
Cynthia Hand: Angyalvágy
Richelle Mead: Vérvonalak