A ​hadviselés tudománya 29 csillagozás

Szun-ce: A hadviselés tudománya

A nyugati világ a közelmúltban fedezte fel Szun Cét, akinek két és fél ezer éves hadtudományi műve mára filozófiává nemesedett. Egyre gyakrabban idézik a mindennapi életben, de felhasználják az üzleti „hadviselés" kézikönyveként is. Stratégiai gondolkodása, meglátásai, éles logikája és ismeretei az emberi természetről éppen olyan érvényesek, mint amikor a tizenhárom fejezet íródott. Ma is az marad életben, aki terjeszkedik, befolyása alá vonja vagy megsemmisíti a vetélytársakat. Igaz, már nem alabárdok és harci szekerek a küzdelem eszközei, de a felülkerekedni akarás, a győzelemre törekvés örök érvényű, akárcsak Szun Ce évezredes gondolatai.

A háború művészete, A hadviselés törvényei és A hadviselés művészete címmel is megjelent.

Eredeti cím: 孙子兵法

>!
Göncöl, Budapest, 2012
124 oldal · ISBN: 9789639183742 · Fordította: Kard Eszter
>!
Göncöl, Budapest, 2004
126 oldal · ISBN: 9639183393 · Fordította: Édes Bálint
>!
Göncöl, Budapest, 2002
126 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639183393 · Fordította: Édes Bálint

1 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

zsofi017>!
Szun-ce: A hadviselés tudománya

Tényleg jó… Főleg a „korához képest”. Állítólag ez Donald Trump „bibliája”… Hát ahhoz képest nem valami agytröszt a pasi.
Tudom, hogy nem az volt a könyv célja, de néha megmosolyogtatott. Pl ez az a rész, amin hangosan felnevettem: „Ha sok fát látsz mozogni, az ellenség közeleg.” :DDDDDD
Nem tudom, hogy Napóleon olvasta-e ezeket, de sok gondolatot ő is alkalmazott, szóval biztos tanult ilyesmiket :)

1 hozzászólás
Aloha>!
Szun-ce: A hadviselés tudománya

Egyetemen hallottam először Szun Ce (Sun Zi; 孫子) nevét, valamelyik menedzsment kurzuson merült fel említés szintjén egy halom gondolkodó elmélete között. Nem sokat tudtam meg róla, csupán annyit, hogy egy kínai hadvezérről van szó, aki megalkotta A hadvezetés művészete című hadászati művét (magyar fordításban ismert még A háború művészete, A hadviselés törvényei címeken), melynek megállapításait a mai napig használják, nem csak a nemzetvédelmi, hanem a menedzsment oktatásban is. Bár érdekesnek tűnt egy olyan szakkönyv, melynek jelentős része átültethető és felhasználható a vállalati vezetés gyakorlatába, akkor kikerült a látóteremből, és – ugyan évekkel később egy prezentációmban hivatkoztam rá – csak a közelmúltban jutottam el odáig, hogy el is olvassam.

Rövid, erősen tagolt, tömör és velős megállapításokat tartalmazó könyvről van szó, nem is feltétlenül irodalmi alkotásról. A könyvben elemzett hadászati alapelvek esetenként megmosolyogtatók, néhol naívnak, máskor józan paraszti észnek tűnnek, az emberben ott motoszkál a „de hát ez természetes” gondolat. Szun Ce nem tett mást, mint leírta gyakorlati tapasztalatait, létrehozva egy olyan, korábban nem létező katonai szakkönyvet, amely jelenleg is érvényes gondolatokat tartalmaz.

Elméletének kiindulópontja mind a kor, mind a jelen hiererchikus viszonyainak ismeretében vitatható, mivel a hadvezér teljhatalmában hisz. Alapelve, hogy a hadvezetésnek pontosan körülhatárolható, objektív szabályai vannak, a hadvezér feladata ezek kiegészítése a győzelemhez szükséges szubjektív feltételekkel. Ezt pedig csak akkor teheti meg, ha hozzáértőként szükség esetén szembeszegül a hadvezetéshez nem értő uralkodó akaratával. Ha ezt nem teszi meg és engedi érvényesülni az uralkodót, akkor nem garantálható a győzelem.

Tizenhárom témakört tárgyal a könyv, melyek közül számomra több is megkérdőjelezhető, főleg az emberekkel történő bánásmód, az információ áramlás, valamint az autokratikus vezetés kapcsán, de ettől függetlenül ezek a fejezetek is érdekesek. Ha valakit érdekel a stratégia – akár hadászati, akár menedzsment értelemben –, érdemes átfutnia a könyvet, ha másért nem is, a gyakran feltörő, bölcs hümmögéssel kísért „de mennyire, hogy így van” bólogató reflexért :)

Honie_Oleander>!
Szun-ce: A hadviselés tudománya

Cseppet se érdekel a hadviselés tudomànya – gondoltam én. Ellenben nagyon tetszett ez a kis kézikönyv. Egy csomó tanács a mindennapi élet szociális kapcsolataiban is megállja a helyét, a többi meg kimondottan érdekes. Nagyon örülök, hogy elolvastam. Ha nincs kihívás sose veszem elő a férjem könyvei közül, de kár lett volna kihagyni.


Népszerű idézetek

Szürke_Medve>!

„Szun-ce Vu Csi fejedelemségből származott. A hadviselés szabályai (című könyve) miatt Vu fejedelemség uralkodója, Ho-lü látni kívánta. Ho-lü azt mondta neki:

– Végigolvastam (könyved) tizenhárom fejezetét, lehetne-e egy kisebb próbát tenni a katonák kommandírozására?
– Lehet – hangzott a felelet.
– Lehetne a próbát fehérnéppel tenni? – kérdezte Ho-lü.
– Lehet – hangzott ismét a felelet.
Így aztán előhívtak a palotából száznyolcvan nőt. Szun-ce két csapatra osztotta őket. A csapatok élére a fejedelem egy-egy kedvenc ágyasát állította. Megparancsolta, hogy valamennyien ragadjanak alabárdot, és azt kérdezte tőlük:
– Ugye tudjátok, hogy hol van a szívetek, a jobb és a bal kezetek valamint a hátatok?
– Tudjuk – felelték a nők.
Szun-ce pedig így folytatta:
– Nos, amikor azt mondom: „előre nézz!”, akkor nézzetek a szívetek irányába (előre), ha azt mondom: „balra át!”, akkor forduljatok a bal kezetek felé, ha azt mondom: „jobbra át!”, akkor forduljatok a jobb kezetek felé, ha pedig azt mondom: „hátra arc!”, akkor forduljatok hátra.
Miután a nők jelezték, hogy értik, és tisztázva lettek a vezényszavak és szabályok, (Szun-ce) felállította a harci baltásokat és alabárdosokat, hogy elkezdődjék a gyakorlat. Ezt követően dobszóra jobbra kellett volna fordulni, ám az asszonyok csak vihorásztak. Szun-ce ekkor azt mondta:
– Ha a vezényszavak nem világosak, a parancsok pedig nem egyértelműek, az a hadvezér hibája.
Így aztán újra elkezdték a gyakorlatozást, és a dobszó hangjára balra kellett volna fordulni, ám a nők megint csak nevetésben törtek ki. :Szun-ce ekkor így szólt:
– Ha a vezényszavak nem világosak, a parancsok pedig nem egyértelműek, az a hadvezér hibája, ám ha azok már érthetőek, és a katonák mégsem engedelmeskednek, az a tisztek hibája.
Ezek után elrendelte, hogy fejezzék le mindkét csapat vezetőjét. Vu fejedelme egy emelvényről szemlélte a gyakorlatot, és amikor azt látta, hogy szeretett ágyasait le akarják fejezni, nagyon megrémült. Hamarjában egy futárt menesztett le a következő üzenettel: „Már meggyőződtem a tábornok hadvezetési képességéről. Szeretném, ha nem végeznék ki e két ágyasomat, mert náluk nélkül még az étel is ízetlen." Szun-ce azt felelte:
– Már elfogadtam a hadvezéri megbízásomat, és a sereg hadvezéreként vannak olyan parancsaid felség, melyeket nem fogadhatok el.
Ezt követően pedig lefejeztette a két csapat parancsnokát, hogy példát statuáljon, majd helyükre a sorban következőket nevezte ki csapatparancsnoknak. Ezek után dobszó kíséretében újra neki kezdtek a gyakorlatozásnak. A nők balra, jobbra, előre és hátra fordultak, letérdeltek, felálltak, valamennyi gyakorlatot pontosan, előírásszerűen hajtották végre, s meg sem mertek mukkanni. Ezután Szun-ce a futárt a következő üzenettel küldte a fejedelemhez: „A katonák immár fegyelmezettek, ki vannak képezve. Felség, lejöhetsz és megtekintheted a próbát. Felhasználhatók bármire, amit a fejedelmük megkíván tőlük; ha úgy parancsolod akár tűzön, vízen is keresztül mennek.” Vu fejedelme azonban így válaszolt:
– A hadvezér fejezze be a gyakorlatot és megpihenhet a táborban. Jómagam nem kívánok lemenni és szemlét tartani.
Szun-ce ezt mondta erre:
– A fejedelem csak a szavakat szereti, de képtelen azokat valóra váltani.
Ezek után Ho-lü felismerte Szun-ce hadvezetési képességét, és végül kinevezte hadvezérévé. Nyugaton vereséget mért az erős Csu fejedelemségre és benyomult (a fővárosába,) Jing-be; északon rettegésben tartotta Csi és Cin fejedelemségeket, hírnevet szerezve a fejedelmek között, és aki mellé Szun-ce állt, az megerősödött.

Előszó

1 hozzászólás
Sli P>!

Ha ismered az ellenséget és ismered magadat, nem kell félned száz csata kimenetelétől sem. Ha ismered magadat, de az ellenséget nem, akkor minden elnyert győzelemhez egy vereséget is el fogsz szenvedni.
Ha sem magadat, sem az ellenséget nem ismered, minden csatában alulmaradsz.

35. oldal, Támadás stratégiával (Göncöl, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: csata · ellenség · győzelem · vereség
Sli P>!

Mirajtunk áll, hogy biztosítsuk magunkat a vereség ellen, de az ellenség legyőzésének alkalmát maga az ellenség szolgáltatja.

39. oldal, Taktikai felállás (Göncöl, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: ellenség · győzelem · vereség
kitlaaf>!

Felemelni egy ökörnyálat, nem nagy erőre vall; meglátni a napot és a holdat, nem az éleslátás jele; meghallani a mennydörgést nem az éles hallás jellemzője.

40. oldal

Sli P>!

Vannak utak, amelyeket nem szabad követni – hadseregek, amelyeket nem szabad megtámadni – városok, amelyeket nem szabad ostrom alá venni – helyek, amelyekért nem szabad küzdeni – az uralkodónak olyan parancsai, amelyeknek nem szabad engedelmeskedni.

71. oldal, A taktika variációi (Göncöl, 2002)

Sli P>!

Legyetek éleselméjűek! Legyetek éleselméjűek!

124. oldal, A kémek alkalmazása (Göncöl, 2002)

Sli P>!

Valamennyi hadviselés a félrevezetésen alapszik.

19. oldal, A tervezés (Göncöl, 2002)

1 hozzászólás
zsofi017>!

Ha sok fát látsz mozogni, az ellenség közeleg.

80. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Vu-ce: A háború útja
Tai Gong: Tai Gong hat titkos tanítása
Carl von Clausewitz: A háborúról
Taj Kung: A háború törvényei
John Keegan: A parancsnoklás álarca
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Kertész István: A görög-római hadművészet fejlődése
Myke Cole: Legio a phalanx ellen
Lao-ce: Tao Te King
Konfuciusz: Konfuciusz bölcseletei