A ​háború művészete – Képregény 21 csillagozás

Szun-ce: A háború művészete – Képregény

„A háború a legnagyobb vállalkozás. Az élet vagy halál alapja, a megmaradás vagy pusztulás útja. Ezért mindenképpen alaposan tanulmányozni kell.”

Szun-ce híres értekezésének jelen feldolgozásában egy tanító oktatja tanítványát a legnemesebb művészetre. Pete Katz többszörös díjnyertes illusztrátor grafikái csatajelenetekkel és stratégiai helyzetekkel keltik életre az ősi hadviselési alapelveket egy újabb olvasónemzedék számára.

Eredeti cím: The Art of War: A Graphic Novel

>!
GABO, 2023
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635664719 · Fordította: Békési József · Illusztrálta: Pete Katz
>!
GABO, Budapest, 2019
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634068396 · Fordította: Békési József, Tőkei Ferenc · Illusztrálta: Pete Katz

Kedvencelte 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Molymacska>!
Szun-ce: A háború művészete – Képregény

Mikor megláttam a könyvtárban ezt a képregényt, úgy gondoltam, azonnal ki kell vennem, és el kell olvasnom. De úgy gondoltam, rögtön az adaptációt nem olvashatom, hiszen nem tudnám összehasonlítani az eredetivel, így előtte gyorsan elolvastam A háború művészetét. Az értékelést hozzá itt link láthatjátok, ez az értékelés pedig picit összehasonlítás is az eredetihez képest.
A háború művészete nagyon száraz könyv és ezt próbálja kicsit oldani, és picit olvasmányosabbá tenni a képregény. Több dolog is segít ebben: a kerettörténet, a képregényforma, illetve a magyarázatok is mellé mind-mind segítik az értést, és kicsit könnyítik az olvasást.
A kerettörténet nem másról szól, mint hogy egy mester a tanítványának felolvassa az eredeti művet. Ezek valójában kis összekötő kapcsok a két „lecke” között. Nem túl izgalmas történetet is kiad, ezért nem érdemes elolvasni a képregényt, de mégis lazít kicsit a szabályrendszerek szárazságán.
Emellett mindkét fő karakter kicsit segít a nehezebben érthető részeknél, magyarázatot ad, kommentálja, próbálja a tudást felhasználni, mélyíteni, picit belemenni. Nem sokat, mert a képregényforma nem tud túl sok szöveggel dolgozni, de két-három buboréknyi magyarázat még kellemesen olvasható, és tudás szinten is tud mélyíteni.
A képregényforma pedig egészen bámulatos, hiszen nem egy hagyományos modern képregény. A tanításokat kis négyzet alakú buborékokban láthatjuk, és valójában a kép, csak mellékes illusztráció a szöveg mellé, amely vagy segíti az olvasót, vagy nem. Az illusztráció 90%-ban nagyon szuper volt, és jól kapcsolódott a szöveg motívumaihoz, ám néha ez nem sikerült annyira jól off
Az illusztráció nekem nagyon tetszett több szempontból is: egyrészt a kínai motívumokat nagyon jól hozza, és már a képek is kicsit belevisznek a keleti kultúrába. Közben pedig egy nagyon modern, színes, egyszerű mintákkal próbál minél több mindent kifejezni. Sokszor számomra túlzottan is stilizált, néha egy picit részletesebb ábrázolásmód nem lett volna rossz, de így is nagyon szép, és jól értelmezhető a szöveg mellett.
Úgy éreztem, hogy a fiatal tanítvány, a képregény forma miatt inkább a fiatalabb korosztályt szólítják meg a képregény által. Ez számomra nagyon tetszett, hiszen a képregény próbál minél érthetőbb lenni. Ellenben a témája miatt felnőtteknek is ugyanúgy tudom ajánlani, hiszen elgondolkodtató lehet (de az ismétlés, és a szöveg nehézsége nélkül). Jó belépő lehet a képregények felé is (mi lehetne érdekesebb egy 10 éves fiúnak, mint a harc és a képregény?) de akár rávezetőnek a komolyabb, összetettebb alkotások felé is.
Nekem nagyon bejött a képregény átdolgozás. Vannak hibái, nem tökéletes, mégis nagyon az összkép. Úgy látom, hasonló kiadásban a Prófétát is megalkották a szerzők, így remélem, hamarosan a GABO kiadó azt is elhozza számunkra :)

Dorka50 P>!
Szun-ce: A háború művészete – Képregény

Az alapmű verhetetlen, de szerintem képregényformában is jó volt. A lényeg benne van és a rajzok is nagyon szépek. Szun-Ce tanításait pedig iskolában oktatnám!

presszócska P>!
Szun-ce: A háború művészete – Képregény

A hét utolsó napján erre a képregényre esett a választásom, nem akartam befejezetlenül hagyni könyvet.
Sokszor találkoztam már vele, mindig is el akartam olvasni és amikor megláttam a boltban ebben a formátumban, éreztem hogy velem kell jönnie, jobban olvastatja magát így számomra.
Külön tetszett ebben a formában az, hogy egy sztorin keresztül viszi végig a könyvet a szerző, mintha egy öreg hadvezér mesélné egy fiatal srácnak, a hozzá fűzött magyarázatok pedig egyáltalán nem erőltetettek, sőt én kifejezetten hasznosnak találtam.
Mindenkinek ajánlom az elolvasását, mert az egyszerű gondolatok mélyén hatalmas bölcsességek vannak. Időnként érdemes újra és újra fellapozni.

Jeffi P>!
Szun-ce: A háború művészete – Képregény

Úgy körülbelül 11 éve olvastam, ennek a „normális” verzióját, és már akkor is tetszett. Így képregényben és átdolgozva sem volt rossz. Érdekes, és nem olyan megszokott. Mondjuk feltehetően azért, mert egy „szakirodalmat” azért sokkal nehezebb képregény formába rakni, úgy hogy ne vesszen el a mondanivaló, de ne is legyen a kép csupán illusztráció. Nem rossz megoldás, de valahogy kicsit fura volt ez a könyv. De örülök, hogy alkalmam nyílt elolvasni :)

nyolcadikutas>!
Szun-ce: A háború művészete – Képregény

Kíváncsi voltam, hogy a világ, talán leghíresebb háborúelméleti (szak)tan!könyvét, hogyan lehet a képregény műfajában interpretálni.
Nos, kicsi körítéssel, habbal, remekül.
Érdekes volt számomra, hogy, mivel rengeteg második világháborús tényirodalmat olvastam, óhatatlanul elkezdtem Szun-ce megállapításait az 1939–1945 közötti történésekre, azok ismeretében, kivetíteni.
Volt min merengenem. :-)
A szöveg – műfajában –, így, cirka 2500 év elteltével is megkerülhetetlen.
A rajzképek, a saját szám íze szerint, nem tökéletesek.
De summázva, a kiadás páratlan.

Békacica P>!
Szun-ce: A háború művészete – Képregény

Magától értetődő megoldása egy tankönyv feldolgozásának. Egy gyermek tanul, hol közösen mesterével, hol egyedül olvassa a régi szöveg részleteit. A megértést a mester kommentárjai, illusztrációk és a csekély cselekmény segítik.
Maga a megoldás tehát nem újszerű. Azt teljesíti, ami a képregény egyik eredeti célja. Nagyobb közönség számára tesz elérhetővé, megérthetőbbé egy fontosnak vélt tudást. Ami a kötetben engem jobban megfogott, az az illusztráció. A kínai kultúra – persze hadviselési szemponthoz köthető – kis szeletei jelennek meg a kockákon. Szép, színes és részletgazdag.
Még egy fontos észrevétel, hogy a szöveg bár utal rá, hogy Szun-ce sokat ismétli önmagát, ez nem realizálódik igazán a képsorokon. Ami nem is baj, hiszen ebben a formában már nem egy tankönyvet foghat az olvasó a kezébe, hanem egy szórakoztatva ismeretterjesztő művet.

László_Főgler>!
Szun-ce: A háború művészete – Képregény

„Vagy ha az egyik király el akar indulni, hogy harcba bocsátkozzék egy másik királlyal, vajon nem ül-e le előbb, és nem tart-e tanácsot arról, hogy szembeszállhat-e tízezer élén azzal, aki húszezerrel jön ellene?” (Lukács evangéliuma 14,31)
Szun Ce mintegy 500 évvel e szavak elhangzása előtt úgy gondolta, hogy igen, ésszel kell háborúzni, és akkor a tízezer is elég lesz. Ugyanakkor jobb nem háborúzni, és csak akkor bocsátkozzunk harcba, ha győzni tudunk. És leírja, hogyan, de mindezt annyi bölcsességel, hogy nem ám ilyen tuti recepteket ad, hanem alapelveket, amelyek alapján legalább nem mi szúrjuk magunkat hátba, ha végül nem is mi győzünk. Inkább arra tanít, hogy várjuk ki, míg maga az ellenség teszi meg nekünk azt a szívességet, hogy végzetes hibát követ el, de akkor aztán lépnünk kell. Kb. ez a lényeg.
A képregényes változatot olvastam, a csak szöveges kicsit fárasztóbb lehet, de a mai napig elmélkednek rajta katonák és üzletemberek egyaránt.

Nerarosa>!
Szun-ce: A háború művészete – Képregény

Az eredetit még nem olvastam, hogy összehasonlítsam, de a tartalom érthetően összeszedett, a rajzok nagyon szépek, főleg a teljes oldalasak.


Népszerű idézetek


Hasonló könyvek címkék alapján

George Orwell – Fido Nesti: 1984
Kurt Vonnegut – Ryan North: Az ötös számú vágóhíd
Frank Herbert – Brian Herbert – Kevin J. Anderson: Dűne: Képregény 2. – Muad-Dib
Yuval Noah Harari – David Vandermeulen – Daniel Casanave: Sapiens: Rajzolt történelem – Az emberiség születése
Art Spiegelman: A teljes Maus
Rachel Smythe: Lore Olympus – Olümposzi história 3.
Brian K. Vaughan: Saga 2.
Stjepan Šejić: Death Vigil – A Virrasztók
Grant Morrison: Klaus: Így kezdte a Télapó
Marjane Satrapi: Persepolis – Gyerekkorom Iránban