1960-ban született Egerben. Iskoláit is itt végezte. Debrecenben szerzett magyar-történelem szakos egyetemi diplomát 1985-ben. 1985–2001 között általános és középiskolai tanár. 2001–2005-ben az egri EKF adjunktusa. 2005-től a debreceni KFRTKF tanára. 2005-től a DE Néprajzi Tanszékének PhD. hallgatója. Tanulmányi, versei, prózai országos folyóiratokban, hetilapokban, antológiákban (Koratavaszban, Átutazóban, Vallomás: hajnali utakon, Aranyág meséi, Balladák, Képben vagyunk?, Szemezgető) jelentek meg.
„Ez a ciklus nem történelmi olvasat, hanem ’56 szellemének bennem élő ideálképe, s az ideálkép kifosztásának – amit a rendszerváltás óta minden kormány módszeresen elvégzett – lelki dokumentálása.” (Szűk Balázs)
„A költemények maguk a visszatekintés idősíkjára épülnek, majd ebbe az idősíkba beleötvözik az 1956-os forradalom és szabadságharc egy-egy jelképessé vált alakját, helyszínét, eseményét, tárgyát. Mindezt átszövi és hitelesíti az akkori ’56-ot vállaló édesapa… (tovább)
1960-ban született Egerben. Iskoláit is itt végezte. Debrecenben szerzett magyar-történelem szakos egyetemi diplomát 1985-ben. 1985–2001 között általános és középiskolai tanár. 2001–2005-ben az egri EKF adjunktusa. 2005-től a debreceni KFRTKF tanára. 2005-től a DE Néprajzi Tanszékének PhD. hallgatója. Tanulmányi, versei, prózai országos folyóiratokban, hetilapokban, antológiákban (Koratavaszban, Átutazóban, Vallomás: hajnali utakon, Aranyág meséi, Balladák, Képben vagyunk?, Szemezgető) jelentek meg.
„Ez a ciklus nem történelmi olvasat, hanem ’56 szellemének bennem élő ideálképe, s az ideálkép kifosztásának – amit a rendszerváltás óta minden kormány módszeresen elvégzett – lelki dokumentálása.” (Szűk Balázs)
„A költemények maguk a visszatekintés idősíkjára épülnek, majd ebbe az idősíkba beleötvözik az 1956-os forradalom és szabadságharc egy-egy jelképessé vált alakját, helyszínét, eseményét, tárgyát. Mindezt átszövi és hitelesíti az akkori ’56-ot vállaló édesapa alakjának bensőséges, nem hivalkodó említése. Elégikus hangulatisággal van dolgunk, ám a hatások közegében a megrendültségen és fájdalmas belenyugváson erősen átüt a keserűség, a drámaiságba hajló vád és önvád.” (Székelyhídi Ágoston)
„Az ítélkezés beszédhelyzete„ a jó és a rossz különválasztásának szemléletet formáló szándéka határozza meg az alkotások poétikai sajátosságait is. A hagyományos kifejezéskincset a képek, a ritmus, a rímek váratlan disszonanciái törik szét, így téve kísérletet megújításukra.” (Tóth Ferenc)
„Fölöttébb ritka és példaszerű, ahogyan a létrontás és létabszurditás erőivel vívott sokszor egyenlőtlen küzdelemben hitét és tartását, személyiségének integritását meg tudja őrizni.” (Ködöböcz Gábor)
„Érdekessége és értékük ezen verseknek, hogy azokban ott van a forradalomban cselekvő, ma már a sír felé tántorgó, már alig néhány ezer ember életérzése, keserűsége és fájdalma.” (Filep Tibor)
„Nem is újraértelmezés ez, hanem identitáskeresés. Reflexív egyben ez a költészet, hiszen az utóbbi évek közéleti történéseire is egyfajta lírai napló-válaszokat kapunk. Sz. B. a szövegjelentésen túl – a képi és szerkesztett kötetstruktúrában – a számmisztikára, a többszörös áttételű allegorikus és analógiás mechanizmusokra is épít.” (Vitéz Ferenc)
