Amerika ​hőskora 1 csillagozás

Szuhay-Havas Ervin: Amerika hőskora Szuhay-Havas Ervin: Amerika hőskora

A ​"fülszöveg" legrútabb szavaink egyike. Nem az Olvasó, hanem a könyv fülére, borítólapjának belső oldalára céloz, de keskeny szedésű sorait mégis az Olvasó fülének szánták.
A „fülszöveg” rövid tartalmi ismertetés, amely még attól is megkíméli az olvasót, hogy a szövegbe belelapozzon.
Ugye megengedik, hogy ez egyszer a szerző írja önnön „fülszövegét”? Köszönöm. Nos, ebben a könyvben Amerika kezdeteit írtam meg az indián, az ősamerikai múlttól az amerikai forradalomig.
Népszerű tudományos avagy ismeretterjesztő művet tart kezében az Olvasó, nem tudományos munkát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tudományos szemléletet vegyi úton kivontam volna a szövegből. Igyekeztem szépen írni. Ez a szándék bizonyos veszélyekkel jár. Ha ugyanis a mondatok gördülékenyek és a stílus „irodalmi” ízű, a bíráló, sőt a sivársághoz szokott olvasó is arra gondolhat, hogy regényes történetet tart kezében.
Pedig ez a történet legföljebb kalandos de történelmi tényekre épül… (tovább)

>!
Gondolat, Budapest, 1969
326 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 1


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

Sz_László>!

A felfedezések korának talán leghumánusabb és legrokonszenvesebb embere, Batolomeo de las Casas püspök – akaratán kívül – az amerikai néger rabszolgaság ötletét adja, amikor megszánja az Antillák indiánjait. Ezek az őslakosok, az első amerikaiak, akikkel Európa találkozik, nem hajlandók ültetvényeken robotolni. Eddig ősközösségi viszonyok között éltek, a felügyelők által irányított szervezett mezőgazdasági munka – látástól vakulásig – nem nekik való. Tömegesen lesznek öngyilkosok, szervezetlen felkeléseik vérfürdőbe torkollnak. Végül szpen a földre fekszenek – és kihalnak.

165. oldal

Sz_László>!

Nos, gondolkodjunk higgadtan, józan emberek, s főként marxisták módjára.

26. oldal

Sz_László>!

Amerika, pontosabban az Egyesült Államok történetét olyan sokan és olyan sokszor írták meg, mint a szabadságeszmék, egy szabad nép történetét, hogy szinte kedvem lett volna megírni az amerikai történelem első szakaszát, mint a függőség, az emberi alávetettség, a népirtás, a rabszolgatartás, a mohóság históriáját.

5-6. oldal

Sz_László>!

Az amerikai francia birtok két súlypontja lassan testet ölt: északon a hófedte Kanadában, a Szent Lőrincet szegélyező település-láncolat az egyik központ. A másik a szubtropikus délen, a Mexikó-öböl partjain alakul ki. Az atlanti part angol birtokait továbbra is elzárja a még feltáratlan és alig benépesült Vadnyugattól a francia hatalom. Az óriási térségekkel és az apró emberi figurákkal vívott sakkparti e pillanatban döntetlenre áll.

194. oldal

Sz_László>!

Smith még ereje teljében lévő férfi. Előbb a francia, majd a németalföldi zsoldos seregben szolgált. Később matróznak szegődött egy földközi-tengeri vitorlásra, spanyol társai azonban vízbe vetik, mint protestáns eretneket. Egy másik bárka megmenti, Egyiptomba kerül. Onnan Itáliába vetődik, és újra zsoldosnak szegődik. Így kerül Erdélybe, ahol a török ellen harcol a keresztény seregben: egymás után három törököt hív párviadalra, s mind a hármat megöli. Végül mégis az oszmán hatalom foglya lesz, rabszolgaként eladják a krími tatároknak. Egy éjjel megöli rabtartóját, és elmenekül az orosz pusztaságba. Hazájába visszatérve csatlakozik a virginiai gyarmatosokhoz.
A kalandregényhez hasonló életút még ezzel sem zárul le. Amikor a Chickahominy folyó partján cserkészik, az indiánok fogságába esik. Néhány napig zsebben hordott iránytűjével szórakoztatja a bennszülötteket. Végül mégis halálra ítélik, és kínzócölöphöz kötik. Ekkor – a legenda szerint – maga a főnök lánya, Pocahontas rohan oda a derék fogolyhoz, akin megesett a szíve.
Legalábbis ezt beszéli el érdekes, magyar vonatkozásokban is gazdag emlékirataiban John Smith.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zsoldos (had)sereg
Sz_László>!

A középkorban senkit sem égettek meg a földtányér szent nevében. Sőt – ókori források nyomán – az Egyház tudorai is azon a véleményen voltak, hogy valamennyi mértani test közül a gömb alak a legtökéletesebb, Istennek tehát gömböt kellett teremtenie. Nem volt ez másként spanyol földön sem. A Szent Inkvizíció nem vetette patkányjárta tömlöceibe a „gömbpártiakat”.

58. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Hahner Péter: A Vadnyugat
Sós Endre – Vámos Magda: Lincoln
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet II. – Európán kívüli országok
Kutasi Kovács Lajos: Amerika bölcsője
Magyarics Tamás: Az USA vezető szerepe a világon
John Lukacs: Az Egyesült Államok 20. századi története
Frank Tibor: Amerika világai
Simai Mihály: Az Egyesült Államok a 200. évforduló előtt
Drábik János: Miért kellett meghalnia a három Kennedynek?
Hayden Moore: Amerikai háromszög