Jól ​fésült ügyek 5 csillagozás

Avagy hogyan lettem diplomata?
Szűcs Róbert Gábor: Jól fésült ügyek

Avagy ​hogyan lettem diplomata?
A diplomata is ember. Élvezi a jó kajákat, utazgat, piacra jár, megismerheti, mondjuk, Dániát, Szlovéniát, a délszláv területeket. A fejét fogja, ha kissé túlbuzgó főnöke kioktatja arról, hogyan kell állnia a szőnyegnek. Ismer vagy húsz nyelvet (persze, hogy nem). Véletlenül jelentős szerepet játszik abban, hogy hazája belép az EU-ba, majd megtapasztalja, hogy az angoloknál csak a reggeli jó. Idővel rájön, hogy senki sem tökéletes, és néha a hollandok is tudnak végzetes marhaságokat beszélni. Megismer néhány eszkimót, aztán rájön, hogy nem minden kedves, ami délszláv. Egy repülőút alatt átír egy tízoldalas szöveget kétoldalasra. Átvészeli a tragédiákat, és azon sem csodálkozik, ha egy fogadáson totálisan egyedül találja magát. Tudja, hogy nem lehet a királynőt letegezni, viszont jelentős politikusoknak néha odaszólhatnak: ne hazudjál! Szűcs Róbert Gábor könyve üdítő, kellemes kikapcsolódást ígér. Az egykori diplomata vidám anekdotái… (tovább)

>!
Athenaeum, Budapest, 2017
352 oldal · ISBN: 9789632937120
>!
Athenaeum, Budapest, 2017
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632931050

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Mariann_Czenema P
Szűcs Róbert Gábor: Jól fésült ügyek

Szűcs Róbert Gábor: Jól fésült ügyek Avagy hogyan lettem diplomata?

Néha olvasás közben el szoktam azon merengeni, hogy egy-egy memoár írója milyen érdekesen közelíti meg mind az alaptémáját, mind a személyes kis epizódjait. Néha lehengerlően túlrészletező egy-egy önéletrajz, máskor viszont csak úgy öncélúan dobálózik az írója az időrenddel, már-már irodalmi síkokba emelkedve.

Szűcs Róbert Gábor ezt is taníthatná, nem csak végtelenül diplomatikus, nagyon olvasmányos, rendkívül alaposan átgondolt művet adott ki a kezéből, hanem briliánsan megvalósította a kevesebb több elvét. Talán a monetáris politikáról szóló fejtegetése volt az egyetlen, amit átugrottam olvasás közben, de egyébként magam sem gondoltam volna, hogy ennyire le fog kötni a története.
Bővebben itt:
http://czenema.blogspot.hu/2017/11/szucs-robert-gabor-j…

>!
WerWolf
Szűcs Róbert Gábor: Jól fésült ügyek

Szűcs Róbert Gábor: Jól fésült ügyek Avagy hogyan lettem diplomata?

Amikor a kezembe vettem a könyvet még nem tudtam, hogy ez nekem szól-e, vagy inkább csak egy erőltetett humorú írás lesz. Aztán azon kaptam magam, hogy nem tudom letenni a könyvet (szó szerint).
A kötet több (asszem harmincvalahány) történetből, anekdotából tevődik össze, időrendi sorrendben, ahogy azt Szűcs R. Gábor átélte.
Mindegyik fejezet egy kis háttér-információval kezdődik, majd egy vagy több „példával” folytatódik, azaz egy vagy több esetet mesél el. Végül az értékelés következik, ami magyarázatul, vagy konzekvenciának szolgál.
Van itt humor bőven. Néha azért találkozunk szomorú, lehangoló pillanatokkal is, de ez is hozzátartozik az élethez. Az író bemutatja a helyeket, ahol járt. Az ottani ételeket és az embereket, vagyis a népet.
Ha nem lenne olyan nehéz a dán nyelv, vagy lenne egy kis alapom, már biztos, hogy szedném a cuccomat és húznék ki Dániába :)
Az író nagyon szépen belefűzi a történetekbe a protokollt, és a diplomaták szerepét és határait. Néha csak egy mondat, amin ha átsiklunk, igencsak sokat vesztünk.
Diplomatikusan fogalmaz (ugye, nem is csoda ;) ), így nem kapunk bennfentes információkat bizonyos politikusokról (pedig milyen jó lett volna). Akit nem kedvelt, arról csak röviden ír, vagy név és beosztás nélkül tárja elénk a hülyeségét. A modern korban, az internet segítségével azonban lehetőségünk van a nevetlen szereplők felderítésére, bár nem minden esetben olyan könnyű ez (és lehet, hogy nem is éri meg, mert a lényeg nem a személyén van).
Faltam egymás után az oldalakat. Kellemesen csalódtam, hiszen nem vártam el túl sokat, mégis rengeteget kaptam. Szóval, aki csak egy kicsit is gondolkodott a könyv elolvasásán, az ne habozzon! Megéri.
Jó szórakozást a könyvhöz.

3 hozzászólás
>!
Krumplicsku
Szűcs Róbert Gábor: Jól fésült ügyek

Szűcs Róbert Gábor: Jól fésült ügyek Avagy hogyan lettem diplomata?

Na, a csillagozással megint bajban vagyok.
Összességében nagyon élveztem a könyvet, de azért hullámzónak éreztem a történeteket, időnként meg kifejezetten nem ártott volna egy szigorú szerkesztő, aki az egybe ömlesztett dolgokat kicsit gyomlálja, sorrendbe szedi vagy legalább tipográfiailag kicsit elkülöníti, hogy agynak-szemnek ne folyjon egybe, ami nem az.
A könyv első harmada/fele így is simán öt csillag. Ez a könyvnek az a része, ami az első két külföldi missziót dolgozza fel (a jugót és a dánt). Jó kis adomák első kézből, mindez összefüggésbe helyezve, nép és kultúra leírással.
Én duplán élveztem, mivel kicsit ismerem a kiküldötti világot (kis híján kerültük csak el magunk a pályát, egyrészt, mert a párom „követségi gyerek” volt, másrészt, mert kint tanuló diákokként ismertük a magyar kolónia életét és adta magát, hogy egyetem után itt kezdünk…. de szerencsére az egyik diplomata lebeszélt róla minket :-D ), és pont mind a két nép igen csak érdekel (mit ne mondjak, már kora ifjúkoromban is délszláv táncházba jártam, holott semmiféle származási szál nem köt oda) A Borgen -szerintem minden idők legjobb sorozata- után meg nagyon örültem, hogy az ottani benyomásaimat valaki megtudta erősíteni és elmélyíteni.
Aztán kicsit szárazabb lett a dolog, bár igazából nyilván érdekes -bár tegye fel a kezét, aki másra számított, hogy mennek/mentek a dolgok egy magyar minisztériumban- és nem kevésbé tanulságos a minisztériumi és az azt követő évek Stockholmostul, EU belépéssel együtt, valahogy nekem ez a rész mégis széttartott a könnyed, szórakoztató első féltől. (bár, egy-két szórakoztató-tanulságos történet azért ide is belefért) Alapvetően tetszett a szerző DIPLOMATIKUS ;-) és elegáns távolságtartása mindenfajta politikai iránytól, amitől elhittem, hogy nem önigazolást olvasok, hanem valóban szakmai szemmel viszonyul egy-egy új irányvonalhoz.
Komolyan sajnáltam, hogy egyszer csak, mint mindennek, vége lett, ha a szerző tanít (a könyvben legalább is említődnek bizonyos „tanítványok”, akkor biztos vagyok benne, hogy jó tanártól tanulhatnak, amennyiben nem csak kellő tapasztalattal és tudással rendelkezik az adott témában, amihez még érzéke is van, de ezt át is tudja adni. Ha csak egy pici pedagógus is szorult mind emellé, akkor lesz még nagy a magyar diplomácia.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kolozsvári Grandpierre Emil: Elmés mulatságok
Móra Ferenc: Hoztam-e spanyolviaszkot?
Róka Sándor: A matematika humora
Mikszáth Kálmán: Vidám írások I-II.
Kalmár Tibor: A humor háza
Ivasivka Mátyás: „Mezítláb vállalom, de gyalog nem”
Mező Ferenc: Derű a borúban
Duka János: Csíki furfang
Miskolczi Miklós: Kacagtató Sztalin-városi anekdoták
Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem