Erzsébet ​királyné kíséretében 26 csillagozás

Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

„Szerény ​följegyzés” – így nevezte Sztáray Irma az Erzsébet királyné nyomában című 1909-ben megjelent visszaemlékezését. A grófnő életének legnehezebb óráiban, a Felséges Asszony meggyilkolásakor tett fogadalmat: megírja mi és hogyan történt 1898. szeptember 10-én Genfben. Száz esztendeje oltotta ki egy anarchista a magyarok királynéjának, Erzsébetnek az életét. Az évforduló és a magyarok Sissi iránti rajongása indolkolja a feljegyzések ismételt kiadását.
A szerző, Sztáray Irma grófnő az udvarhölgy csodálatával és odaadásával, mégis pontosan idézi fel azt az ötévnyi szolgálatot, amelyet az érdekes, művelt, boldogtalan és irigyelt asszony mellett töltött. Elfogulatlansággal lehet illetni a szerzőt, visszaemlékezése mégis az egyetlen hiteles forrás, amely megörökíti a tragikus pillanatokat.
„E pillanatban jóval előttünk meglátok egy embert, aki mintha kergetődznék, egy útszéli fa mögül kiugrik és a legközelebbi másikhoz rohan, innen átcsap a tó melletti vasrácshoz, majd… (tovább)

>!
GABO, Budapest, 2021
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635661442
>!
GABO, 2021
208 oldal · ISBN: 9789635661732
>!
GABO, Budapest, 2015
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636899912

2 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Erzsébet királyné


Kedvencelte 3

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 42

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Jagika P>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Erzsébet királyné halála után tizenegy évvel jelent meg ez a visszaemlékezés, de Sztáray Irma érzései, szeretete úrnője iránt talán még erősebbé váltak. Nem egy szépirodalmi remekmű: érzelmes, talán érzelgős is, az utazások leírása pedig szerény. Sissi jellemvonásainak, tetteinek leírása viszont hitelesek és teljesen emberközeliek. És hát a merénylet… Közeli szemtanúként és végső támaszként a grófnő végig Erzsébet mellett volt; különösen megható olvasni a haldoklást és a végtisztesség mozzanatait.

2 hozzászólás
kormoci_edit P>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Sztáray Irma grófnő (1863 – 1940) Erzsébet királyné udvarhölgye volt. Visszaemlékezéseit könyvbe rendezte, mely 1909-ben meg is jelent.

Többször kísérte el utazásaira, hosszú beszélgetéseket folytattak, a királyné gyakran a magánlevelezéseinek lebonyolítását is rá bízta. Mellette volt a tragikus napon is, amikor Genfben Sissi merénylet áldozata lett.
Hiteles személytől hiteles képet kaptam Erzsébet királyné utolsó éveiről, gondolatairól, belső vívódásairól. Minden mondatából sugárzik a szeretet, tisztelet, féltés, rajongás. Ez érthető, hiszen a magyarok a nemzet őrzőangyalaként tekintettek Sissire.

BBarb>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Életrajzi történeteket ritkán olvasok, a naplós formátum meg még annyira se a kedvencem, de ebben a könyvben kellemesen csalódtam. Az írás gördülékeny, olvasmányos és sok apróságot megtud az ember erről a korról. A tájleírások nagyon tetszettek és érződik, hogy az íróját mennyire lenyűgözték ezek a helyek. Az Achilleon-ban volt szerencsém járni, így azt a részt kifejezetten élveztem. Az Erzsébettel kapcsolatos részekből nagyon süt a személyes, szubjektív vélemény és az iránta érzett csodálat. Aki ebből szeretné megismerni a királynét, jobb, ha előtte más könyveket is elolvas, mert itt viszonylag kevés tényszerű dolgot tudunk meg. A kettőjük közötti párbeszésed inkább kivonatos formában, a lényegre szorítkozva vannak leírva. Nyilván ez egy napló esetében nem is meglepő. A Sissi rajongóknak mindenképp ajánlom.

mosolytó>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Eddig ebből a könyvből ismertem meg Sisi valóját a legjobban. Kár, hogy csak ilyen rövid, de annál nagyszerűbb.

5 hozzászólás
fati_szabo>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Nem olyan sok mindent tudtam meg Erzsébet királynéról, mint amennyit vártam volna egy ilyen könyvtől, viszont rendkívül jó korrajz. Nagyon jók a korabeli útleírások, visszaadta a kor hangulatát.

SzBee>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Egy hű szív kísérte a magyar királynét utolsó útjára, és olyan finoman adja vissza a szeretett személy tragédiáját Irma, hogy vele együtt sírtam. Méltó megörökítése Erzsébet királynénak, akinek utolsó óhaját beteljesítette az Úr, s nem szenvedett sokat utolsó órájában. Remélhetőleg túl béke és boldogság várta a szenvedő, bolyongó, nemes lelkét, udvarhölgye pedig megnyugvást tudott találni hitében.

wmagda>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Meglepett, hogy nagyon olvasmányos volt a könyv, szerintem elég szép stílusban írt Sztáray Irma. Az úti leírások engem általában nem tudnak lekötni, de itt még ezek is érdekeltek, különösen az Achilleion bemutatása. Viszont Erzsébetről nagyon kevés dolgot tudhatunk meg ebből a könyvből. A halála körülményei részletesen le vannak írva, de engem jobban érdekelt volna a személyisége. Sztáray Irma azonban a királynéval folytatott beszélgetéseiről elég keveset írt, s akkor is többnyire a lényegét foglalta össze diskurzusaiknak. Azt, hogy Erzsébet nyughatatlan volt, sokat utazott, eddig is tudtam, s ebből a könyvből főként ennyit tudunk csak meg róla.
Meg kell jegyeznem, Sztáray Irma végig nagyon elfogult Erzsébettel szemben, egy „rossz” tulajdonságát említi csak, még pedig a hiúságát, s szerintem ezt is csak azért, mert a királyné maga is elismerte, hogy hiú. Emiatt eléggé kételkedem abban, hogy ez a könyv reális képet fest Erzsébetről. Viszont az udvarhölgy túlzó szeretete jól prezentálja azt, hogy Erzsébet rajongást tudott kiváltani az emberekből, s nem csak szépsége, hanem kisugárzása miatt.
Nekem furcsa volt, hogy e könyv alapján úgy tűnik, Erzsébet szerette a férjét. Mindig nagy figyelmet fordított rá, hogy Ferenc József jól szórakozzon, mikor meglátogatja őt utazásai során. Bevallom, én eddig azt gondoltam, idős korukra teljesen elhidegültek egymástól.
Elég részletesen ismerhetjük meg a könyvből Erzsébet halállal kapcsolatos gondolatait, eszerint nem szerette volna túlélni férjét, s egyedül szeretett volna meghalni, hogy így a családja kevésbé szenvedjen. Ez is azt mutatta nekem, hogy férjét és gyermekeit nagyon szerethette.
Megtudjuk azt is, hogy Erzsébet – bár sokszor kívánta saját halálát – félt is tőle, az „átmenettel” járó szenvedéstől, s bizonytalan volt azzal kapcsolatban is, hogy mi vár rá a halál után. (Mikor Sztáray Irma egy alkalommal azt mondja neki, hogy „túl béke és boldogság van”, visszakérdez, hogy honnan tudja, hiszen onnan még nem tért meg utazó.)
Ha úgy vesszük, Erzsébet „jó” halált kapott a sorstól (vagyis olyat, amilyenre vágyott): előbb ment el, mint a férje, családja nem volt vele haldoklása alatt, s nem szenvedett sokat, s főleg nem szenvedett amiatt, hogy tudta, hogy meg fog halni – mivel nem tudta (nem vette észre, hogy megszúrták). Szép az a jelenet is, melyben Sztáray Irma földön túli hangot hall, mely azt mondja, „túl béke és boldogság van”, azonban én sajnos szkeptikus vagyok, s ezt inkább csak a kimerültség és vallásos hevület együttese által előidézett hallucinációnak tartom, nem a királyné üzenetének a túlvilágról.

hofburg>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Ritka gyöngyszem az Erzsébetet kedvelők számára! Sztáray Irma grófnő a királyné utolsó éveiben kísért hűen úrnőjét. Ő volt az a személy, akinek jelenlétében 1898. szeptember 10-én Erzsébet örökre eltávozott. Emlékiratai mérhetetlenül fontos források Erzsébet lelkének, személyiségének megismeréséhez,- hiszen Irma egy valódi, hűséges, szerető, ám de realista szemtanú volt.
Mindenkinek csak ajánlani tudom!

hajdumara>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Sissi rajongóként igazi gyöngyszem volt ez a visszaemlékezés a számomra. Egy olyan Erzsébetet mutat be, akit részben jól ismerhetünk a többi róla szóló könyvből, de mégis más. Ebben a könyvben nem csak a királynét ismerhetjük meg, hanem a feleséget, anyát, nőt is. Egy embert, aki ugyanúgy érez, szenved, mint bárki más. És aki ugyanúgy szerette a fagyit, mint én. :)

szvandaaa>!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében

Ezt az olvasmányt inkább emelkedettnek, semmint izgalmasnak nevezném.
Sztáray grófnő sokszor elveszik a szép fogalmazás rejtelmeiben és az útleírásokban amivel csak azt erősíti bennem, hogy nem sikerült megismernie Erzsébetet. Mivel a császárné lelkéről nagyon kevés szó esik, sokkal inkább az utazásaikra koncentrál a könyv.
Az utolsó nap leírása mégiscsak érdekes, hisz a leghitelesebb forrás mondja el mi is történt azon a napon. Ami számomra, úgy, hogy tudom mi lesz a vége, még így is megindító.
A könyv maga viszont furcsán formált: nem értem, hogy minek van külön lábjegyzet, ha van egy magyarázó rész is a könyv végén. Ide-oda lapozgatni… Minek? Mehetett volna egybe. A másik, hogy Miramare nem bécsi kastély… Hanem trieszti, ezt nem sikerült rendesen leírni a lábjegyzetben.
Egyszeri olvasásra elment, de többet vártam volna. Egyszóval: felszínes, másszóval elfogult.


Népszerű idézetek

Jagika P>!

Őfelsége mindig feketében járt, egyedül a király születésnapja volt az a kivételes nap, mikor világosba öltözött.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Erzsébet királyné
kormoci_edit P>!

Van idegzet, mely kiállja az elemek rohamát, de egy kellemetlen hang, egy tolakodó illat vagy a bizonytalanság pillanatnyi érzései teljesen kihozza sodrából.

18. oldal ( Gabo, 2021)

kormoci_edit P>!

Én abban a hitben élek, hogy a reánk mért bajok és betegségek elől el nem bújhatunk, mert azok csíráit magunkban hordjuk, és nincs módunkban úgy élni, hogy ezek ki ne hajtsanak bennünk, ha napjuk eljött.

89. oldal (Gabo, 2021)

kormoci_edit P>!

Járjunk bár itt mégannyi kálváriát, érjük bár meg újra reményeink sírba tételét, van feltámadás, amíg szívünkben ki bír sarjadzani az öröm.

140. oldal (Gabo, 2021)

Jagika P>!

A királyné maga is írt költeményeket, de tudtommal soha, senkinek meg nem mutatta.

23. oldal (Gabo, 2021)

SzBee>!

„Én bizony félek”, szólt a királyné, „pedig sokszor szeretnék meghalni; de az az átmenet, a bizonytalanság rettegésbe ejt és főleg az a szörnyű vergődés, melyen túl kell esni, míg odáig jut az ember.”
Be akartam fejezni ezt a háborús témát és a hívő tántoríthatatlan bizalmával röviden ennyit mondtam:
„Túl béke és boldogság van!” Ekkor mély tekintettel rajtam mélázva, halk hangon ismételte szavaimat: „Túl béke és boldogság van… Honnan tudja ezt? – hisz onnan még nem tért meg utazó.”

137. oldal

SzBee>!

Valami tompultság ereszkedett reám. Vergődő lelkem, mintha pillanatra fáradtan leeresztette volna szárnyait. Hosszan belemeredve néztem a lángokba, melyek ideges rebbenésekkel égtek a ravatal fölött. Kisírt szemeim elkápráztak, szúró fájdalmat éreztem bennük, s önkéntelen hunytam le pilláimat.
E pillanatban egész valóm átreszketett. Úgy rémlett, mintha hirtelen nevemen szólítottak volna. Hangot hallottam, lelkemben megcsendülő visszhangját egy távolból jött édes szónak: „Túl béke és boldogság van.” […]
És mégis felülről jött e hang, mint kijelentés, mint megerősítés. […]
Én édes angyali királyném! Lepillantottál az én kétségbeesésemre s a magasból visszaküldted hozzám azt a vigasztaló szót, mellyel én vigasztaltalak. Te fölemeled a te hűséges Irmádat a porból a csüggedés éjjeléből és odairányzod tekintetét az örök kegyelemre.
Teljes a te diadalod a szenvedéseken az utolsó áldozattal, melyen túl béke és boldogság van!

152-153. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Kovács Gergely: Zita és Károly
Békési Sándor: Sisi személyének teológiai portréja
Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban
Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Antonia Fraser: Marie-Antoinette
Marie Louise von Wallersee-Larisch: Sisi udvarában
Király Béla: Deák Ferenc
Helga Thoma: Boldogtalan királynék