Nem ​olvastam hiába 3 csillagozás

Szörényi László: Nem olvastam hiába

Ezekben a különféle interjúkban az idén hetvenesztendős Szörényi professzorról nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy „mindentudó” a bölcsészet világában, de azt is, hogy a sok tudás nem jár feltétlenül unalmassággal és szárazsággal. A vele töltött beszélgetések a legjobb időtöltések közé tartoznak, nem olvassuk hiába!

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar esszék Nap

>!
Nap, Budapest, 2015
218 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633320563

Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 4

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Jesper_Olsen>!
Szörényi László: Nem olvastam hiába

Úgy érzem, én sem olvastam ezt a könyvet hiába. Amellett, hogy érdekes és vidám életrajzot kaptam Szörényi Lászlóról, még a történelmi és irodalmi ismereteim is gazdagodtak, no meg számos bölcs mondat került be az idézetgyűjteményembe. Néhol vannak benne ismétlődések (az egyes interjúk között, de akár más Szörényi-könyvhöz képest is), ennek ellenére mindig lehet benne újat találni.


Népszerű idézetek

Jesper_Olsen>!

[Maróth] Miklós rám nézett, és azt mondta: „Te teljesen hülye vagy, méltó arra, hogy perzsa szakos legyél. Menj el Bodrogligeti tanár úrhoz, aki most szervezi a perzsa szakot!”

34. oldal

Jesper_Olsen>!

Ha ismerünk bizonyos viselkedési és reakció-formákat, amelyek korokon átívelve megmutatják, hogy miként maradhatunk meg méltóságban, akkor a média vagy a politika, vagy az ezekhez hasonló ócska tucatáruk sok újat nem mondhatnak.

48. oldal

Jesper_Olsen>!

[…] ha valami morálisan rohadni kezd, a gyávaságnak lefelé nincs határa.

58. oldal

Jesper_Olsen>!

Megalázó, méltánytalan és értelmetlen dolog volt ez a cenzúra, de föltehetjük a kérdést, hogy mi értelme volt magának a kommunizmusnak egyáltalán.

63. oldal

Jesper_Olsen>!

Megtanulhatjuk tehát, hogy a pénz uralma is képes olyan hülyeségre, mint a diktatúráé.

64. oldal

Jesper_Olsen>!

Ezután nagyot fordítva a dolgon, arról beszéltem, hogy Arany (mint főtitkár, nem mint költő) hogyan jelölte ki a pozitivizmus korában máig ható érvénnyel azt a feladatkört, amit a nemzeti tudománynak kell elvégeznie. Nem holmi magyarkodással, hanem azzal, hogy ezt az országot, kultúrát, amit a sors ránk hagyott, nekünk kell a kor legjobb színvonalán feltárni és értékeit továbbadni a geológiától az irodalomig, az összes tudományágban.

183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arany János · pozitivizmus
Jesper_Olsen>!

Egy szerencsétlen kollégám, aki nem ismert úgy látszik eléggé, javasolta egyszer, hogy fel kéne venni a Pártba, mert tulajdonképpen jó ember vagyok. Az akkori párttitkárnak, szégyenkezve ugyan, de muszáj volt megkérdeznie erről, mire azt válaszoltam, ha eddig megúsztam, miért hozzak magamra szégyent.

48. oldal

Jesper_Olsen>!

Mindenesetre én abban éreztem valami felelősséget, hogy olyan embereket, akik egyformán utálják a kommunistákat, próbáljam arra ránevelni, hogy ez maradjon meg bennük, és legalább egy kicsivel jobban utálják a rendszert, mint amennyire egymást.

54. oldal

Jesper_Olsen>!

Hogy nem éltem hiába, azt nem tudom, de hogy nem olvastam hiába, azt néha érzem.

68. oldal

Jesper_Olsen>!

Pár éve azt mondtam az új elsősöknek: remélem, maguk többet tudnak, mint az előző évfolyam hallgatói, akik nagy büszkén azt hitték magukról, hogy diszlexiások, holott csak analfabéták voltak. Tréfának szántam, de senki nem nevetett – talán mert e két szó jelentésén törték a fejüket.

187. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet
Singer Magdolna: Partitúra
Varga László: A megtört ostya és a megtört ember
Poszler György: Vonzások és taszítások
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa
Izsó Zita – Bach Máté: Pesti nő
Szilágyi Márton: Határpontok