68. legjobb dráma (műnem) könyv a molyok értékelése alapján

Antigoné 1443 csillagozás

Szophoklész: Antigoné Szophoklész: Antigoné Szophoklész: Antigoné Szophoklész: Antigoné Szophoklész: Antigoné Szophoklész: Antigoné Szophoklész: Antigoné Szophoklész: Antigoné

„Sorsdráma. Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete” – írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben.

Eredeti megjelenés éve: -442

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó könyvtár Franklin-Társulat

>!
80 oldal · ISBN: 9786155529184 · Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre
>!
300 oldal · ISBN: 9786155529184
>!
Műszaki, Budapest, 2000
80 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631627012 · Fordította: Mészöly Dezső

8 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Antigoné · Teiresziasz / Tiresias


Kedvencelte 43

Most olvassa 30

Várólistára tette 64

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Rituga P>!
Szophoklész: Antigoné

Rengeteg olyan kötelező olvasmány van, amit valamilyen oknál fogva felnőtt fejjel újra elolvasok. Eddig szerintem nem nagyon volt olyan, amit megbántam. Mondjuk az Antigoné nem pont az a könyv, amit önként a kezembe vettem volna, de ha már az élet így hozta spoiler elolvastam.
A történet onnan indul, hogy Antigoné el akarja temetni testvérét Polümenikészt. Az alapvető porblémát az jelenti, hogy Kreón ezt megtiltja. Ez pedig a lehető legkegyetlenebb és legdurvább büntetés, hiszen így Polümenikész nem juthat be a holtak birodalmába. A holtak temetetlenül hagyása nagy vétek istenek és emberek törvénye ellen.
Egy igazi, mélyre ható tragédia, aminek a kimenetele nem okoz nagy meglepetést. Azonban nyelvezete, megfogalmazása és a mitológiai háttérben való elmélyülés megéri a rá fordított időt. Azt viszont fontos szem előtt tartani, hogy a darab közel 2500 éves. Vagyis igazán különleges.

7 hozzászólás
Nono_ P>!
Szophoklész: Antigoné

Most csak pislogok és teljesen meg vagyok döbbenve, mert ez nem is volt rossz. Sőt..!
Pedig még nagyon elveszett, kívülálló és nyafogó voltam az in medias res kezdetű első pár oldalnál. Nem tetszett a stílusa, a rengeteg utalás és a kacifántos, idegen nevek. De ahogy haladt előre a sztori és megismertem a szereplőket, egyre inkább éreztem, hogy engem érdekel a történet vége. Hisz az Antigoné szólt büszkeségről, szerelemről, nyakasságról, istenekről is, de mindközül a legkiemelkedőbb, mint sötét éjszakában a hajnalcsillag, az emberségesség volt számomra.
Mert Bölcs belátás többet ér
Minden más adománynál.
Kész. Ennyi. Tetszett!

>!
Irodalmi, Budapest, 1964
34 oldal · puhatáblás · Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre
6 hozzászólás
Niki_néni_olvas P>!
Szophoklész: Antigoné

Többször olvastam már, de az esti gimiben pont ezt tanítottam, így újraolvastam.
A gimis tanítványom egészen jól megfogalmazta a műhöz kötődő viszonyom: „Jó, nem vagyunk egyformák, nem tetszik mindenkinek ugyanaz. De komolyan te ezt szereted?”

Oh igen, sosem gondoltam volna, hogy ennyire fogom szeretni ezt a drámát. Azért megnyugtattam, hogy én sem szeretek mindent, Az ember tragédiájától például falra tudnék mászni legalább olyan ügyesen, mint Pókember.

Szóval mikor is szerettem meg? Az egyetemen volt egy kötelezően szabad választható kurzusom (sajnos a pontos nevére nem emlékszem), ahol olyan antik művekkel foglalkoztunk, amelyeket későbbi korokban (főleg a 20. században) újra feldolgoztak. Igazán érdekes volt.

A drámát azért is kedvelem annyira, mert ugyan i. sz. előtt majdnem fél évezreddel keletkezett, de olyan erkölcsi igazságokat tartalmaz, amik napjainkban is javában megállják a helyüket. Akkor cselekedjünk, ha vállaljuk a következményeket, mert a bűnök büntetése nem marad el.

2 hozzászólás
mandris>!
Szophoklész: Antigoné

Annak idején, nagy meglepetésünkre, az Antigoné volt az első szöveg, amelyet politikai filozófiák szemináriumon megtárgyaltunk. Pedig, ha jól megnézzük, nem kell ezen meglepődni. A dráma főszereplője – Kreón – rögtön egy olyan beszéddel indít, amelyben lefekteti, milyen elvek alapján kíván uralkodni, és ha figyelmesen megnézzük, mik ezek, be kell, hogy valljuk, hogy igen, mi is szívesen élnénk ilyen politikai rendszerben: igazságosság (nem részesülhet ugyanolyan elbírálásban az erény és a bűn – az erény jutalmat, a bűn büntetést érdemel), rend és jogbiztonság. Ráadásul kifejti, hogy az államférfi elsősorban az államért éljen, amivel ismét nem tudunk nem egyetérteni, nem szabad, hogy félelem, vagy bármi eltántorítsa a jótól. Ezt eddig mind alá is írnánk. Csak aztán jönnek a cinikusok, és felvetik, hogy mi a jó.
És jön Antigoné, és beleköp Kreón levesébe. Az van ugyanis, hogy Kreón nem éppen optimális körülmények között jutott a trónra. spoiler
Szóval jön Antigoné, aki mintha mindent megtenne, hogy végre meghalhasson. Iszménét még bátorítja is, hogy menjen, és bátran kürtölje világgá, mire készül: megszegni a királyi parancsot, hogy a városra támadó testvért tilos eltemetni. Na, szóval Antigoné mártír akar lenni, úgy akar bevonulni a helyiek emlékezetébe. De tényleg, fényes nappal megy vissza a tett színhelyére, amikor tudja, hogy őrzik. Mit remélt? Mi ez, ha nem annak jele, hogy Antigoné önveszélyes?
Szóval itt indul a dráma, amikor adott egy király, aki csak rendet akar, az igazság és a jog uralmát, csak aztán jön az önjelölt mártír egy jó adag halálvággyal, és jól egymásnak feszülnek. Mert, hogy a temetés isteni törvény, de mi van, ha a bűntett elkövetője az istenek ellen is támadott.
Ahhoz képest, milyen rövid ez a dráma, jó néhány kérdést felvet:
Milyen felhatalmazással cselekszik a király? Honnan ered a legitimitása? Mi a helyzet, ha a király parancsa feszültségbe kerül a megmásíthatatlan isteni törvénnyel? Mit tegyen Kreón Antigonéval? A jogbiztonság és a rend azt követelné, hogy kivégeztesse, nincs helye részrehajlásnak (Antigoné és Kreón rokonok), és mi történne, ha bárki büntetlenül törvényt sérthet? A királyi törvények adják a keretet, amely között a társadalmi élet kiszámítható, mindenki tudja, mit szabad, mit nem, és mivel jár, ha nem ezeknek megfelelően cselekszik. Felrúghatja-e a király egyedi esetekben a saját maga által felállított szabályokat? Mit tegyen, ha a saját és a nép igazságérzete ütközik egymással?
Azt persze tudjuk, mi történt. Két makacs ember (Kreón ráadásul a saját „csapdájába” esik), ha találkozik, a tragédia borítékolható. És milyen jó hasonlatokat használ (az eltörő acél, a vihar által kidöntött fa, a felboruló hajó)! Summa summarum: Szerettem, nagyon.

5 hozzászólás
Kikiriki>!
Szophoklész: Antigoné

Ez jó volt, nekem tetszett. A vége meglepett, nem hittem, hogy ilyen lesz, de nagyon szerettem a művet :)

Camelia>!
Szophoklész: Antigoné

Nem nekem lett kitalálva ez a könyv. De már maga a dráma, tragédia kategória sem. Gyakorlatilag, annyira távol állt tőlem a könyv, hogy az első tíz oldalt, csak olvastam, nem fogtam fel. Nincs mese, hozzá kell szoknom ezekhez a verses formákhoz.
De amint végre normálisan értelmeztem egész jó kis regény lett. Bár nem értem miért kell mindenkinek feltétlen meghalni, minden indok nélkül. Aztán ha egy meghal, jön a következő, még a Rómeó és Júliánál is rosszabb.
Konkrétan olyan volt mintha egy előadás szövegkönyvét kaptam volna meg. Ezért is nem tetszett annyira.
De például a karakterek nagyon elnyerték a tetszésemet. :)

4 hozzászólás
Bence P>!
Szophoklész: Antigoné

Több száz részes szappanoperákat építenek az itt lefektetett elvekre.

1 hozzászólás
gybarbii>!
Szophoklész: Antigoné

Öcsiék most fogják venni a gimiben, úgyhogy gondoltam, újraolvasom és segítek neki feldolgozni. :) Emlékszem, hogy nekem már annak idején is nagyon tetszett, bár az is igaz, hogy szinte az összes osztálytársam húzta tőle a száját. Én mégis úgy gondolom, hogy az egyik legjobb dráma, amit eddig olvastam.
Öcsinek persze egy kicsit nehezebben ment az olvasás. Kezdve a nyelvezettel, majd folytatva Antigoné családjának történetével, végül az ősi törvények, az isteni parancs… Lesz még mit átbeszélni rajta a dolgozatig. :)

1 hozzászólás
Vivi_>!
Szophoklész: Antigoné

Én rosszabbra számította, de tényleg. Utálok kötelezőket olvasni, mert nem szeretem, ha olyat kell elolvasnom, amit soha nem vennék a kezembe. Mert például én nem szeretem a drámákat, nem nekem való műfaj, szóval esélytelen lett volna, hogy én ezt csak úgy elolvassam egyszer is. De valamiért ez a kor, meg az istenek létezése mindig is érdekelt, ezért nem úgy olvastam, hogy na, mikor lesz már vége? Ennek ellenére nem olvasnám újra sem, de egy kötelezőnek elment. Szerencsére már tudtam, hogy Antigoné nő, ezért az nem ért meglepetéssel.
Remélem a Rómeó és Júlia sem lesz annyira szörnyű, mert a következő az lesz.

6 hozzászólás
Levay_Luca>!
Szophoklész: Antigoné

Hogy teljesen őszinte legyek, ennél valami sokkal borzalmasabbra számítottam. Ahhoz képest nem volt vészes, és szerencsére rövid kis könyvről van szó. Az a körülbelül 2500 év időbeli különbség, ami a mű keletkezése és a jelenkor között van, éppen csak annyit vont le az olvasási élményből, hogy jegyzetek nélkül talán a felét se értettem volna a dolgoknak, de így nagyjából összeállt a kép. Az egyébként meglehetősen fura kép, ugyanis a végén spoiler.
Meg tudom érteni, miért utálják sokan az Antigonét, ennek ellenére nekem mégis egy pozitív csalódás volt – természetesen csak a maga műfaján belül, túlzásokba ne essünk, jó könyvnek azért én se nevezném.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Dolly_Molloy>!

Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb
Gonosz, miatta városok pusztultak el,
S miatta lettek emberek földönfutók,
Aljas tettekre ez tanít, a lelkeket
Mikéntha megcserélné, jót gonoszra vált,
Az embereknek megmutatja, hogy legyen
Minden lépés istentől elrugaszkodott.

Nóka>!

Jól vedd eszedbe fiam! hiszen közös mindannyiunkban annyi, hogy – tévedhetünk.

1 hozzászólás
gumicukor>!

Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.

Nóka>!

Eszedbe vedd, hogy az kiben a gondolat merev: legkönnyebben bukik!
/Kreón/

1 hozzászólás
Biedermann_Izabella>!

KAR
Bölcs belátás többet ér
Minden más adománynál.
Az isteneket tisztelni kell,
Gőggel teli ajkon a nagy szavak
Nagy romlásra vezetnek
S józanná nem tesz, csak a vénség.

Judy_>!

Az ember addig él,
amíg sorsa meg-megújuló öröm;
ha ennek vége: nem más, mint élő-halott.

Lélle P>!

ANTIGONÉ
[…]
Nem kell olyan barát, ki csak szóval szeret.

Második jelenet

cassiesdream>!

Őr:
Kelletlenül jövök, s nem kellek senkinek.
Hisz azt, ki rossz hírt hoz, nem kedvelik sehol.

Lélle P>!

KREÓN
[…]
De egy-egy emberről bizony mindig nehéz
Kitudni, lelkében mi gondolat lakik,
Míg nem mutatja meg törvény s uralkodás.
Ki egy egész város felett uralkodik,
S nem tart ki, bár az elhatározása jó,
Ha nyelvére a rettegés fékét veti,
Mindig hitványnak tartottam s tartom ma is.

Első jelenet

1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz
Euripidész: Iphigeneia Auliszban / Hippolütosz
Görög drámák
Aischylos: Aischylos tragédiái
William Shakespeare: William Shakespeare összes drámái I-VI.
Aristophanes: Három komédia
Aristophanes: Aristophanes összes vígjátékai
Aristophanes: Lysistrate
Percy Bysshe Shelley: A megszabadított Prometheus
Oscar Wilde: Salome