Olvadás 38 csillagozás

Szondy Máté: Olvadás

„A ​cél? Az, hogy Tímea úgy legyen képes az emlékezésre, hogy nem éli újra a múltat. A pszichoterápia nem abban segít, hogy elfelejtsük a múltat, hanem abban, hogy képesek legyünk emlékezni. Emlékezni úgy, hogy a múltat múltként éljük meg: ez teszi lehetővé, hogy a jelent is megéljük.”
Hogyan képes segíteni a pszichoterápia egy gyermek elvesztésének traumáján? Tímea élete fia elvesztésekor, tizenegy éve megdermedt, azóta a múltat éli át újra és újra. A kötet bemutatja, milyen volt Tímea megfagyott birodalma, milyen félelmekkel kellett megküzdenie a terápia során, és végül hogyan olvadt ki a gyászból, és vált képessé újra arra, hogy a jelenben éljen.

Mi történik a terápiás rendelő zárt ajtaja mögött?
Még ma is sokan hiszik, hogy aki pszichológushoz jár, az őrült vagy gyenge. A terapeuta esetei köteteiben egy-egy pszichoterápia történetét követhetjük nyomon az első találkozástól a lezárásig. Miközben betekintést nyerünk a terápia folyamatába és különböző… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A terapeuta esetei

>!
HVG Könyvek, 2017
108 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633044674

Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

terapeuta


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Málnika 
Szondy Máté: Olvadás

Tímea évtizedes feldolgozatlan gyász miatt fordul pszichológushoz. Eddigi élete beteg fia intenzív ápolásáról és szeretetéről szólt, halála időtlen élménnyé vált számára, élete kiüresedett, megkővült. Ott alszik minden éjjel fia üres ágya mellett, és képtelen újrafogalmazni magát, nem tud és nem is kész új célokat találni. Szondy azért választotta ezt az esetét, mert ez volt az egyik leghosszabb és megterhelőbb terápiája, amely 3 évig tartott. A kliens pedig csak fél év után érzi, hogy ezentúl már nem félelemmel, hanem bizalommal megy a heti ülésekre.

Bár Tímea gyásza szívszaggató, és lehetetlen könnyek nélkül olvasni, a történet érdekessége azonban, hogy A terapeuta esetei részeként nem a kliens, hanem a pszichológus szemszögéből olvashatunk a terápiáról. Mikor Szondy Máté megkérdezi az “utánkövetéskor”, hogy mi volt Tímea számára a leghasznosabb a találkozások során, a kliens kizárólag Máté emberségét említi. És valóban, az egész kiadványt ez a csodálatos erejű emberség, empátia és szakmai alázat lengi át. Az ember szinte akaratlanul is megfogalmazza olvasás közben a kérést, hogy még több dr. Szondy Mátét a világnak. :) Bár a terapeuta személyiségével nem vehet részt a terápiában, a könyvben olyan őszinte érzelmekkel találkozhatunk, amelyek megjelennek benne az ülések során (és sokszor után is), mint például vajon ő-e a legmegfelelőbb a terápia lefolytatására, hiszen még sose találkozott ilyen gyásszal saját élete során, a tehetetlenség érzése, az ülések után maradt szorongó lezáratlanság, vagy épp a kliens életében fontos ezoterikus-spirituális tanok befogadása a személyes meggyőződése ellenére. Emellett olyan fontos kérdéseket is boncolgat, hogy a diagnózis valóban címkézés-e, vagy mennyire adhat teret saját érzéseinek egy pszichológus. Alig várom, hogy a sorozat többi részét is elolvashassam, bár van egy olyan érzésem, hogy az Olvadás igen magasra tette a mércét.

5 hozzászólás
>!
DaTa P
Szondy Máté: Olvadás

Vegyes érzéseim vannak ezzel a kis könyvecskével kapcsolatban, és nehéz is csillagoznom illetve szöveges értékelést írnom róla. Azt azért is, mert én vagyok az első, aki véleményt ír a molyon erről a könyvről, ilyenkor pedig mindig olyan különös felelősségérzet fog el.

Szondy Máté pszichoterapeuta egy, a praxisában kezelt hölgy, Tímea esetét dolgozza fel. Tímea második gyermeke súlyos betegen született, folyamatos ápolásra, felügyeletre és ellátásra szorult, mígnem tizenegy évesen elhunyt. A gyermek halála után férje elhagyta, Tímea pedig az elmúlt nyolc évet beszűkült tudatállapotban, a gyász feldolgozására képtelenül töltötte, szociális kapcsolatrendszere beszűkült, ő maga izolálódott, érzéseiről, fájdalmáról beszélni nagyrészt képtelen. Rendkívül erős szorongás, alvászavar, megválaszolhatatlan kérdések jellemzik napjait, halott gyermekét elengedni képtelen, tárgyait, ruháit, játékait évek elteltével is őrzi, hozzá kapcsolódó élményeit újra és újra, teljesen valóságosan átéli, megéli. Rendkívül megrázó eset. Tímea három éven keresztül jár aztán pszichoterápiára, melynek végére drasztikus változások következnek be állapotában. A terapeuta által kezdetben megfogalmazott célt közösen elérik a végére:

A cél? Az, hogy Tímea úgy legyen képes az emlékezésre, hogy nem éli újra a múltat. A pszichoterápia nem abban segít, hogy elfelejtsük a múltat, hanem abban, hogy képesek legyünk emlékezni. Emlékezni úgy, hogy a múltat múltként éljük meg: ez teszi lehetővé, hogy a jelent is megéljük.

Ez tehát az eset, amelyet Szondy Máté bemutat, de ezt nem egy szakmai esettanulmány keretében teszi, hanem inkább egy pszichológiai ismeretterjesztő írás formájában, annak minden előnyével és hátrányával. Előnyével, mert közérthető, háttér-ismereteket nem igényel az írás befogadása, végig sodró, gyakorlatilag letehetetlen. Hátrányával, mert igazán mély betekintést a terápiás módszertanba nem nyújt. Látjuk Tímea fejlődését oldalról oldalra, de hogy konkrétan az előrelépéseket melyik terápiás módszer, mely adott mozzanata lendítette előre, sokszor homályban marad.

Zavart az is, hogy bár laikusoknak szánt ismeretterjesztő írás ez inkább, mégis olykor (bár valójában ritkán) teljesen felesleges szakzsargont is alkalmaz (pl.: Ahogy az orvos elkezdett beszélni, Tímea köztiagyában a hipotalamusz elkezdte kiválasztani a kortikotropint felszabadító hormont, amely gyorsan eljutott az agyalapi mirigybe. Ennek hatására az agyalapi mirigy mellékvese-serkentő hormont (ACTH) pumpált Tímea ereibe. Mellékvesekérgében az ACTH hatására kortikoidhormonok szabadultak fel. Ezek közül a legjelentősebb, a kortizol testének minden szövetére hatással volt. (…) Az agyában a kortizol csökkentette a hippokampusznak nevezett agyterület működésének hatékonyságát. Ennek következtében az átélt élmények nem a szokásos módon rögzültek az idegrendszerében. /35-36. oldal/).

A különböző biológiai, fiziológiai, biokémiai folyamatok ismerete és megértése természetesen rendkívül fontos a pszichés jelenségek vizsgálatakor, viszont nekem ez például ebben a kötetben kifejezetten furcsán hatott, annyira eltért az általánosan használt stílustól. Kicsit úgy éreztem, meg kell ám itt mutatni pár sorban olykor, hogy nem csak a levegőbe beszélünk, a terápia nem hókuszpókusz, emögött tudományos kutatások állnak. Amivel természetesen nincs baj és ami természetesen tény, csak akkor legyünk konzekvensek a stílusban mindvégig.

Összességében négy csillag mellett döntöttem, mert fontosnak tartom az ilyen köteteket. Még mindig rengeteg előítélet él a pszichoterápia iránt a magyar társadalomban, ha az ilyen írások segítenek ezeket lerombolni, akkor már nagy hasznuk van.

5 hozzászólás
>!
csucsorka P
Szondy Máté: Olvadás

Talán szemétség összehasonlítani a körtét az almával, de ezzel a könyvvel milliószor gyorsabban haladtam, mint a sorozat másik kötetével, ami az első Terapeuta esetei könyvem volt. Míg azt hetekig simogattam, ezzel pár óra alatt végeztem.

Legszívesebben minden második mondatát idéztem volna, ugyanakkor képtelen voltam megállni és folytonos idézetekkel megszakítani az olvasást. Rég nem volt már ilyen olvasós flow élményem.
Azonnal beszippantott, és bár egy bizonyos élethelyzet miatt kezdtem el olvasni és későbbiekben egy szülőpárnak szerettem volna odaajándékozni, végül mégis úgy alakult, hogy egy harmadik ember teljesen más jellegű problémája járt olvasás közben végig a fejemben.
Talán mert sokkal több ez, mint gyásztörténet vagy gyászt feldolgozó történet.

Hihetetlen, hogyan férhet bele 108 oldalba ennyi minden, anélkül, hogy csapongó, hiányos, vagy lekerekítetlen érzést keltene az olvasóban.

Kötelező olvasmány minden pszichológia iránt élénken érdeklődőnek és/vagy elekadással küzdőknek.

>!
Molymacska P
Szondy Máté: Olvadás

Egy kihívás miatt találtam rá a könyvre, és féltem belekezdeni. Féltem, mert sok pszichológiával kapcsolatos kötet (sajnos) inkább árt az embereknek, mint használ. Ellenben ez nem az a könyv volt.
Egyrészt a sorozatnak is az a célja, hogy megtudjuk, mi is történik a terápiákon. Ez egyrészről eloszlatja a távhiteket, hogy mi is történik bent, másrészről egy izgalmas történetet is elénk tár, amelyet mi is át tudunk érezni.
Ez a könyv a gyászról szól, és azt hiszem, mindenki került már hasonló helyzetbe. A könyvben nem csak az volt a jó, hogy egy különleges esetet mutatnak be, ami miatt izgalmas is lesz a olvasmány, hanem az egyszerű, mindennapi tanácsok is vannak benne, a végén pedig egy irodalomlistával, ha valaki szeretne a gyásszal kapcsolatban is olvasni.
A történet engem is megérintett, és azt hiszem, más olvasókat is meg fog. Remélem (ha nem is ez a könyv de a sorozat egyes darabjai) sok emberhez el fognak jutni.

2 hozzászólás
>!
teeniethew
Szondy Máté: Olvadás

Wow és wow! Olvasás közben végig az járt a fejemben, hogy na igen, ilyen egy igazán jó pszichoterapeuta! Szakmailag felkészült, emberséges, maximálisan elfogadó és megértő, nem ítélkezik, saját véleményét és világnézetét nem erőlteti a páciensre. Remek könyv, jó szívvel ajánlom!

>!
HVG Könyvek, 2017
108 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633044674
>!
gumicukor
Szondy Máté: Olvadás

Az Egy nárcisztikus hálójában után közvetlenül olvastam ezt a könyvet. Ahhoz képest szerintem sok szempontból gyengébb volt.

Először szeretném kiemelni, hogy az említett könyvhöz képest sokkal szebben, gördülékenyebben fogalmazott az író, ebből a szempontból jobb volt olvasni. Ami viszont nem tetszett:
1. A rengeteg bizonytalan pszichológus rész a könyvben. Értem én, hogy ők is emberek, így lehetnek sebezhetőek és bizonytalanok a munkájukban is, de ezek a részek engem is elbizonytalanítottak a pszichológusokba vettett hitemben. Kicsit olyan érzésem volt, hogy 50-50%, hogy a terápia sikeres lesz-e, mert a terapeuta sem igazán tudja irányítani a terápiát és a gyógyulási folyamtot.
2. Tímea saját írásai számomra teljesen érdektelenek voltak. Nem is illett szerintem a könyvbe, olyan feleslegesnek éreztem őket. Inkább több részletre lettem volna kíváncsi Tímea életéből, mert megint azt éreztem Orvos-Tóth Noémi könyvéhez hasonlóan, hogy keveset tudunk meg a páciensről ahhoz, hogy teljesebb legyen a kép.

Összességében tehát 3,5 csillag és folytatom a sorozat többi részével.

>!
Georginanéven P
Szondy Máté: Olvadás

Érdekes. Kedvelem az olyan tudományos könyveket, amik hasonló módon tanítanak, vezetnek be megoldásokba. Meglepődtem magamon, mert meghatott. Amikor belekezdtem, azt gondoltam, csak mint okosság fog hatni rám. Ennek ellenére belemerültem, átjárt, megérintett. Szerintem nagyon jó ötlet volt létrehozni ezt a sorozatot.

>!
tiborszerintabor P
Szondy Máté: Olvadás

Jó stílusban megírt, tartalmilag is tanulságos kis könyvecske. Jó stílusa gyors, „lappörgető” olvasásra csábít, holott érdemes rendre megállni és elgondolkodni a leírtakon, illetve visszalapozni és újraolvasni a tartalmat, figyelve a terapeuta reflexióira. Leírom, a folyamat leírása kapcsán engem, mint a témához hozzáérteni próbáló személyt mi minden zavart – hangsúlyozva, hogy személyes véleményem következik, a könyvben leírtak alapján.

A könyvben szereplő kliens problémája egy gyászesemény feldolgozásának (rendkívüli) nehézsége. Nem érzékeltem azt, hogy a terapeuta le akarna ásni a személyiség szintjére. A kliens személyiségére jellemző a leírás alapján a nagyfokú dependencia és korlátoltság, a megküzdés helyett a (maga)tehetetlenség és a kiszolgáltatottság megélése, és a „valósággal, a realitással ápolt igen rossz viszony”, ami elhárító mechanizmusok gyakori használatában és folyamatos „tabusításban” nyilvánul meg.

Nem éreztem úgy, hogy felmerült volna a terapeutában, hogy az ilyen jellegű személyiség működése milyen más problémás viselkedési módokat produkálhat az inadekvát ragaszkodás mellett, így nem merült fel más kényszercselekvések és kényszergondolatok lehetősége, ahogy nem merült fel a pszichoaktív szerhasználat (alkohol, gyógyszer, egyéb drog) sem.

Az elhárító mechanizmusok gyakori használata miatt személyes véleményem szerint joggal merül fel, hogy mi igaz a kliens által elmondottakból, illetve adott esetben mit nem mond el, miről hallgat. Nem merült fel, hogy a kliens esetlegesen torzít, tévedésben van, ahogy az sem, hogy mi mindenre nincs rálátása, és hogy mennyire nem látja a korlátait.

A segítő folyamat, illetve a folyamat hatására kialakult pozitív énkép birtokában hozott kliensi döntések és cselekedetek személyes véleményem és megítélésem szerint aggályosak, én azokat a szituációkat nem tudnám sikerként értékelni, így például azt, hogy a kliens egy házas férfivel létesített kapcsolatot. Az ilyen jellegű kapcsolatba bevatkozás, a mástól való elragadás felveti, hogy a hangulatzavar mellett személyiségzavar is fennáll.

A kliens iránti „végtelenül elfogadó” attitűd miatt nem került említésre, hogy az ilyen személyiség „gyenge minőségű” és „problémás” – és hogy érdemes lenne reálisan tekinteni önmagára, meglátva saját mozgásterének határait is. Ha az egyén nem látja tisztán önmagát és nem látja a korlátait, akkor nem hozhat „értelmes” döntéseket, az élete csak tévelygés lesz, amivel adott esetben károkat is okozhat környezetének.

A témához kapcsolódó további értékeléseim:
Albert Györgyi: Miért pont én? https://moly.hu/ertekelesek/3109292
Szondy – Szabó-Bartha: Démonaink https://moly.hu/ertekelesek/3088611
Kapitány-Fövény: Függőben https://moly.hu/ertekelesek/3250938
Orvos-Tóth: Egy nárcisztikus hálójában https://moly.hu/ertekelesek/3228920

>!
serengeti P
Szondy Máté: Olvadás

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 4,5
Ötlet (eredetiség): 5
Tartalom (mondanivaló): 5
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 5
Érzelmek (ábrázolása): 5
Izgalom: 4,5

Nagyszerű élményt adott a könyv, alig tudtam letenni. Szondy Máté nemcsak pszichoterapeuta, hanem egészen jó író is egyben. A könyv alapján mind szakmailag, mind emberileg hitelesnek tűnik. A hitelesség pedig a szakma alapja, enélkül nincs sikeres pszichoterápia. Szondy Máté engedi az olvasót bekukucskálni a rendelő titokzatos kulisszái mögé, láthatjuk, hogy és mint zajlik le egy – akár több évig tartó – terápiás folyamat. Izgalmas és érdekes könyv, nemcsak a szakmai olvasótábor számára.

>!
PerczeneNiki
Szondy Máté: Olvadás

Nehéz téma, nem lehet könnyek nélkül elolvasni. Nem is tudom, hogy lehet egy ilyen eseményt feldolgozni. Nagyon tetszett a terápia leírása, ahogy kibontakozott az egész. A terapeuta a lehető legempatikusabb módon kezeli az esetet. A végén együtt örültem Tímeaval az elert sikereinek. :)

>!
HVG Könyvek, 2017
108 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633044674

Népszerű idézetek

>!
Anaire

A múlt feltárása segíthet abban, hogy jobban megértsük a jelenben adott reakcióinkat. (…) Segít megérteni, hogy miért vagyunk hajlamosak bizonyos viselkedésekre adott helyzetekben, és segít abban is, hogy képesek legyünk tudatos választ adni, ahelyett hogy automatikusan reagálnánk. Talán ez a legfontosabb terápiás hatás: kevésbé leszünk kiszolgáltatva a múltból fakadó automatikus reakcióinknak, és képesek leszünk olyan életet élni, amilyenre vágyunk.

60. oldal, Olvadás (HVG Könyvek, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: múlt · pszichoterápia · pszichoterápia · viselkedés
>!
DaTa P

A traumatikus élmények hatására az agy másként dolgozza fel az információkat. Ahelyett, hogy az emléknyom térben és időben le lenne horgonyozva, szabadon lebegő emlékek alakulnak ki – emiatt bármikor képesek kontrollálhatatlanul visszatérni. Visszatérnek, de nem csak emlékként, hanem valódi élményként. Tímea mindenre emlékezett, és ennek az volt az ára, hogy a jelen helyett a múltban élt.
A cél? Az, hogy Tímea úgy legyen képes az emlékezésre, hogy nem éli újra a múltat. A pszichoterápia nem abban segít, hogy elfelejtsük a múltat, hanem abban, hogy képesek legyünk emlékezni. Emlékezni úgy, hogy a múltat múltként éljük meg: ez teszi lehetővé, hogy a jelent is megéljük.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jelen · múlt · pszichoterápia · pszichoterápia · trauma
>!
Málnika 

Terapeuta és kliens – olyanok vagyunk, mint két hegymászó, akik két, egymás melletti hegyre próbálnak feljutni. Nem arról van szó, hogy a kliens „rossz” vagy „ügyetlen” hegymászó, én pedig annyira tehetséges volnék. Egyszerűen csak arról, hogy elakadt a felfelé vezető úton – én pedig más perspektívából látom a lehetőségeit.

18. oldal

>!
Málnika 

Talán csak egy dologra vágyom most: arra, hogy valaki szeressen, olyannak, amilyen vagyok, jónak, rossznak, bolondnak, őrültnek, kedvesnek, undoknak, rosszkedvűnek, vidámnak, zárkózottnak, nyitottnak, őszintének. Csak úgy, magamért.

83. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
>!
Málnika 

Kezdem megtapasztalni, milyen az, ha önmagamért teszek bármit, milyen érzés elfogadni és megengedni ezt magamnak. És talán megbocsájtani és nem büntetni magam tovább…

73. oldal

>!
DaTa P

Már nem akarom görcsösen megérteni azt, ami történt. Lehet, hogy ezek olyan kérdések, amelyekre nincs válasz. Lehet, hogy a megérthetetlent akartam megérteni. Valahogy megnyugodtam azzal, hogy nincs mindenre válasz.

85. oldal

>!
Málnika 

Szükség van a pszichológiai ismeretek minél szélesebb körben való terjesztésére – lehetőség szerint pszichológus, nem pedig önjelölt guruk és tanítók által. Nem akarom fetisizálni a pszichológusdiplomát (megléte sajnos nem jelent feltétlenül garanciát), de a másoknak való segítségnyújtás (és az erről való írás) nagy felelősséggel jár, ezért megfelelő szakképesítéshez kellene kötni.

7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pszichológia · pszichológus · terapeuta
2 hozzászólás
>!
Anaire

A pszichoterápiával kapcsolatban általában két negatív állásponttal találkozhatunk. Az egyik szerint terápiába járni egyfajta úri huncutság, amire csak az Amerika-majmoló, unatkozó háziasszonyoknak van szükségük. A másik álláspont szerint a terápia titkolni való szégyen.
Természetesen egyik állítás sem igaz. A pszichoterápia hatékony segítség, ha valaki lelki vagy viselkedéses problémákkal küzd, vagy ha az őt érő nehézségek, traumák miatt elakad az életében. Ilyenkor a segítségkérés nem gyengeséget jelez, hanem az önismeret és a bátorság jele.

7. oldal, Előszó (HVG Könyvek, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: önismeret · pszichoterápia · pszichoterápia · segítség
>!
Málnika 

A tapasztalatai arra tanították, hogy azok, akikhez kapcsolódik, becsaphatják, elhagyhatják vagy meghalhatnak. A mások felé épített falak megóvják ezektől az érzésektől: ha nincs kapcsolódás, nincs csalódás. Hogy mit tehetek én? A terápiás kapcsolatban megtapasztalhatja, hogy van valaki, aki kiszámíthatóan jelen van, aki elfogadja, akihez tud kapcsolódni – a terápia akkor lesz sikeres, ha ezt az élményt később meg tudja élni másokkal is. A rendelőben átélheti azt a biztonságos, stabil kapcsolatot, amely korábban hiányzott az életéből.

55. oldal

>!
Málnika 

No, igen: alkalmazhatok bármilyen kifinomult, hatásvizsgálatokkal alátámasztott módszert, lehetnek bármilyen mély értelmezéseim, sok esetben a legelemibb dolog, a valódi emberi kapcsolat, az emberség segít.

93. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Popper Péter: Lélekrágcsálók
Pál Ferenc: A szorongástól az önbecsülésig
Csernus Imre – Kádár Annamária – Pál Ferenc – Popper Péter: Sors és önismeret
Polcz Alaine: Gyermek a halál kapujában
Susan Forward: Mérgező szülők
Kádas Mária: Kurgáni napló
Polcz Alaine: Ideje a meghalásnak
Polcz Alaine: A halál iskolája
Szatmári L. Miklós: A bizonytalanság biztonsága
Almási Kitti: Bátran élni