Káin, ​a törvényszegő / Mózes, a törvényalkotó 1 csillagozás

Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő / Mózes, a törvényalkotó

A ​Káin, a törvényszegő és Mózes, a törvényalkotó „főszereplői” inkább szimbolikus, mint történeti személyek: a „kényszersors” és a „választott sors” képviselői. Az idős Szondi a bibliai történeteteket felidézve, sorsanalitikusi tapasztalatait vetíti vissza a Gonosz és Jó megszemélyesítőire. A Káin több pszichológiai ismeretet tartalmaz, jó áttekintést ad a sorsanalízisről. A Mózesban több az erkölcsi-filozófiai gondolat és művelődéstörténeti, irodalmi példa. Mózes Isten (Jahve) választott embere, aki maga és a héber törzsek felemelkedéséért megküzd saját és népe káini indulataival, a kedvezőtlen természeti és társadalmi erőkkel. Igaz, Mózes és az exodus generációja nem jut el az ígéret földjére, de a pusztában mégis megszületik a Tízparancsolat (a lelkiismeret és erkölcs Törvénye). Ez Mózes „felelete” saját (és az emberiség máig élő) Káinjának.
Kiadványunk a sorsanalízis alapkérdéseinek ismertetésével elsősorban a pszichológusok szakmai tájékozottságát bővíti. Hiánypótló mű… (tovább)

>!
Gondola'96, Budapest, 1997
420 oldal · Fordította: Mérei Vera
>!
Gondolat, Budapest, 1987
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632818032 · Fordította: Mérei Vera

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 6


Népszerű idézetek

>!

Káin uralkodik a világon. Aki ebben kételkedik, olvassa el a világtörténelmet.

39. oldal

>!

Tanúskodhatnak-e mondák a pszichológiai realitásról?
Igent kell mondanunk, hiszen a mondák a nép álmaiként foghatók fel.

46. oldal

>!

A Káin-ember a sorsanalízisben a törvényszegő sorsát testesíti meg. A Mózes-ember viszont annak az embernek a sorsát jelképezi, aki mulasztásait szigorú törvényekkel igyekszik jóvátenni.
Az emberek mindkét fajtája, mind a Káin-ember, mind a Mózes-ember – ahogyan ezentúl jelképesen nevezzük – a gyilkos hajlam azonos sorsát hordozza. Mindkettő bizonyos körülmények közt, hirtelen indulati gyilkossá válhat.

43. oldal

>!

A testvérgyilkosság ősi népmondai indítékait pszichológusként szemlélve megdöbbentő, hogy az emberek ösztöntermészete (Triebnatur) évezredeken át milyen keveset változott. Az azonos ősi ösztönök, mégpedig: 1. A fiú vágya az apai elismerésre és a féltékenység és irigység testvérével szemben; 2. a tulajdon iránti vágy, a „mindent birtokolni akarás”; 3. a vallási viszály a hagyományért és a hagyományos helyekért és 4. a szexuális ösztön , voltak mindenkor azok a heves ösztönkésztetések, amelyek harcra, háborúra, egyesek és egész népek meggyilkolására vezettek.

68. oldal

>!

Amidőn Ádám és Éva a tudás fájáról evett – a monda szerint –, a Jó és a Gonosz összevegyült; de ezek után két fiuk nemzedékében újból szétvált. A Káin-nemzedék gyarapította a gonoszság és a törvényszegők sorát a Földön. Ezzel szemben Hénókh-Metátrónban a Sét-ágon a Jó újból feltámadt. Az istenteleneket ő oktatta Isten szolgálatára. Mert ő kapta ajándékba az első ember, Ádám lelkét, amely elhagyta annak testét, mielőtt még bűnbe esett volna. Ő lett Isten szolgája, és hirdette – mint később Mózes – Isten törvényeit. És így Éva öléből egyaránt származott törvényszegő és törvényalkotó.

85. oldal

>!

Káin alakját a Bibliában és a mondákban az emberek a bárhol előforduló, veleszületett Káin-természetnek a projekciójaként örökítették meg.

90. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lester Sumrall: Kitörés a függőségekből
Anselm Grün: Változtasd át félelmedet!
Csia Lajos: Bibliai lélektan
Biblia
Thomas Mann: József és testvérei
Stefan Heym: Dávid király krónikája
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Etienne Dahler: A Biblia felfedezése 1. – Teremtés; A pátriárkák
Marek Halter: Czippora könyve
Kenneth N. Taylor: Képes Biblia kisgyermekek részére