A Káin, a törvényszegő és Mózes, a törvényalkotó „főszereplői” inkább szimbolikus, mint történeti személyek: a „kényszersors” és a „választott sors” képviselői. Az idős Szondi a bibliai történeteteket felidézve, sorsanalitikusi tapasztalatait vetíti vissza a Gonosz és Jó megszemélyesítőire. A Káin több pszichológiai ismeretet tartalmaz, jó áttekintést ad a sorsanalízisről. A Mózesban több az erkölcsi-filozófiai gondolat és művelődéstörténeti, irodalmi példa. Mózes Isten (Jahve) választott embere, aki maga és a héber törzsek felemelkedéséért megküzd saját és népe káini indulataival, a kedvezőtlen természeti és társadalmi erőkkel. Igaz, Mózes és az exodus generációja nem jut el az ígéret földjére, de a pusztában mégis megszületik a Tízparancsolat (a lelkiismeret és erkölcs Törvénye). Ez Mózes „felelete” saját (és az emberiség máig élő) Káinjának.
Kiadványunk a sorsanalízis alapkérdéseinek ismertetésével elsősorban a pszichológusok szakmai tájékozottságát bővíti. Hiánypótló mű… (tovább)
Káin, a törvényszegő / Mózes, a törvényalkotó 1 csillagozás

Kedvencelte 1
Most olvassa 3
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 9
Kölcsönkérné 1
Népszerű idézetek




A Káin-ember a sorsanalízisben a törvényszegő sorsát testesíti meg. A Mózes-ember viszont annak az embernek a sorsát jelképezi, aki mulasztásait szigorú törvényekkel igyekszik jóvátenni.
Az emberek mindkét fajtája, mind a Káin-ember, mind a Mózes-ember – ahogyan ezentúl jelképesen nevezzük – a gyilkos hajlam azonos sorsát hordozza. Mindkettő bizonyos körülmények közt, hirtelen indulati gyilkossá válhat.
43. oldal




A testvérgyilkosság ősi népmondai indítékait pszichológusként szemlélve megdöbbentő, hogy az emberek ösztöntermészete (Triebnatur) évezredeken át milyen keveset változott. Az azonos ősi ösztönök, mégpedig: 1. A fiú vágya az apai elismerésre és a féltékenység és irigység testvérével szemben; 2. a tulajdon iránti vágy, a „mindent birtokolni akarás”; 3. a vallási viszály a hagyományért és a hagyományos helyekért és 4. a szexuális ösztön , voltak mindenkor azok a heves ösztönkésztetések, amelyek harcra, háborúra, egyesek és egész népek meggyilkolására vezettek.
68. oldal




Amidőn Ádám és Éva a tudás fájáról evett – a monda szerint –, a Jó és a Gonosz összevegyült; de ezek után két fiuk nemzedékében újból szétvált. A Káin-nemzedék gyarapította a gonoszság és a törvényszegők sorát a Földön. Ezzel szemben Hénókh-Metátrónban a Sét-ágon a Jó újból feltámadt. Az istenteleneket ő oktatta Isten szolgálatára. Mert ő kapta ajándékba az első ember, Ádám lelkét, amely elhagyta annak testét, mielőtt még bűnbe esett volna. Ő lett Isten szolgája, és hirdette – mint később Mózes – Isten törvényeit. És így Éva öléből egyaránt származott törvényszegő és törvényalkotó.
85. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lester Sumrall: Kitörés a függőségekből ·
Összehasonlítás - Anselm Grün: Változtasd át félelmedet! ·
Összehasonlítás - Csia Lajos: Bibliai lélektan ·
Összehasonlítás - Biblia 92% ·
Összehasonlítás - Thomas Mann: József és testvérei 92% ·
Összehasonlítás - Stefan Heym: Dávid király krónikája 91% ·
Összehasonlítás - Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita 90% ·
Összehasonlítás - Etienne Dahler: Teremtés; A pátriárkák 93% ·
Összehasonlítás - Marek Halter: Czippora könyve ·
Összehasonlítás - Kenneth N. Taylor: Képes Biblia kisgyermekek részére ·
Összehasonlítás