Nem ​történt semmi 0 csillagozás

Szokoly Tamás: Nem történt semmi

„…A ​verskötete örömet okozott nékem akkor is, ha benne sok a fájdalom. Gyönyörűségemet mindenek előtt annak köszönhetem, – és ez nem kis ritkaság – hogy a versek alaphangja nem csak egységes, de teljesen egyéni, mint Attiláé, Lőrincé, Kányádié – és, mellesleg, szinte teljes mértékben egyetértek nemcsak tartalmukkal, de megcsinálásukkal is. Elsőnek persze a rövidek ragadtak meg. Magyarországon aligha szokásos: filozófiai tartalmuk (és persze erkölcsiségük) miatt, és itt nemcsak a Halottaim között-re, a Minek ide a cím?-re, az Is-ek-re gondolok, hanem az olyan, ötven (vagy hatvan?) éves múltunkat definiáló pompás hat sorra, mint A patkányok. Ez korántsem jelenti azt, hogy a hosszabbak – mint A manézsban, vagy az Oldozz fel! és a többi nem lenne élvezetes, egyéni, megragadó. Külön gyönyörűséget jelentenek számomra az Ady-versek. Öt – Illyés Gyulával és másokkal együtt mindig a legnagyobbnak, az igazmondónak és nagyszerűnek tartottuk. Itt újra kapom ezt és azt, ami összeomlott…"
(tovább)

>!
Faa Produkt, Veszprém, 2002
272 oldal · ISBN: 9632060997 · Illusztrálta: Bálványos Huba

Enciklopédia 5


Népszerű idézetek

Dominicana>!

MÉG SEMMIT NEM TUDOK

megszámlálhatatlan és minősíthetetlen(?)
bűneimből elősorolok egynehányat:
faragatlan tuskó vagyok
agyoniskolázott vagyok
előzékeny tündérien illendő vagyok
(ha akarok)
bárdolatlan vagyok
rossz vagyok
nagyon is jó vagyok
felderülő és elboruló vagyok
borszivacs vagyok
tudok valamit: még semmit nem tudok
vagyok!
még vagyok

89. oldal

Dominicana>!

MEGÁLLAPÍTÁSOK

A félelem konkrét.
A szorongás általános.
A félelmet meg lehet nevezni.
A szorongást soha.

157. oldal

Kapcsolódó szócikkek: félelem · szorongás
Dominicana>!

MEGFIGYELÉS

Furcsa:
A legnagyobb bizonytalanságban
bizonyítja az ember a legerősebben,
hogy szilárd, hogy jól van. Hogy minden oké.

247. oldal

Dominicana>!

és megrendült csodámmal
a szóval
mihez kezdjek?

A TÉRDEPLŐ ANGYAL (részlet)

Dominicana>!

TÖRTÉNELEM

Először csak megindult
követni kezdtem
de az első utcasarkon kivirágzott
Ikszet letartóztatták mert nem énekelt hangosan
Ipszilont pedig szabadlábra
helyezték mert első lett
az árulók közötti pontversenyben
A Tiszteletes Úr megemelte kalapját
Nagyságos Asszony szelíden mosolygott
miközben magában azt motyogta
„rohadt szatír”
A kőszüzeket és kőtáblákat bevonták
a sínai sivatagba
Mózes száműzetésbe vonult
(van esze – mondták egyesek)
Noé bárkáját ismeretlen kalózok elsüllyesztették
Miután végleg úgy látszott
felesleges volt ezidáig is tenni
v a l a m i t
a feleslegesség virágkorát kezdtük el építeni
s ez azóta így megy nap mint nap:
először csak megindul
követni kezdem
de az első utcasarkon kivirágzik
………………………………………………..
…………………………….
……………………………………
……………………….
stb.

55. oldal

Dominicana>!

A FÁJDALMAK

A fájdalmak jönnek
és úgy viseljük őket,
mint unott, megkopott tegnapi ruhát.
Aztán egyszercsak elsokasulnak,
s ettől kezdve már nem többek
és nem nagyobbak
– csak sűrűbbek,
és nem is nehezek,
csak mélyebbek,
és nem is fájnak,
csak hallgatunk róluk.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom
Dominicana>!

MARADNA MÉG

Akár csak egy ív papír
maradna még,
s csak enyhe pír,
hogy leírhassam, megélhessem,
megtehessem újra még –
ami mögöttem már
és bennem még:
a szolgálatos élet.

140. oldal

Dominicana>!

HÜLYESÉG

Ha a hülyeség nőni tudna,
Maga ülve nyalogatná a Holdat.
De mivel a hülyeség
szilárd halmazállapotú,
konstans, –
minden marad a régiben.

A Hold nem lesz nyálasabb.

145. oldal

Dominicana>!

HA VOLNA MÉG

Ha volna még.
Ha lenne még idő, s remény
megélni azt a tüneményes
ötvenöt évet, amit elherdáltam, s elrabolt
a Helytállást követelő élet.

155. oldal

Dominicana>!

KÖZMONDÁS-KORRIGÁCIÓ

Hallgatni arany – mondtad.
De: Szólni, s IGAZUL –
aranynál aranyabb.

247. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Rozsnyói Ferenc: Antracit éjjelek
Sütő Zsolt: Lélekzet-szútra
T. G. Adrienn: 50 lépés Velencében
Farkas Anita: Rólunk szól
Hajnal Éva – Márkus László (szerk.): Hangok és harangok
Szabó Anita: 33 Lélekcsepp
Kolláth Zsolt: Partra lépek
Lovász Szilárd: Mindez csupán színjáték
Gregorij Martonov: Szerotonin
Török Viola: Soha ne nézz vissza!