A ​Kizil Elma háremének titka (A török brigadéros 1.) 10 csillagozás

Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka

1686. ​A több mint százötven éve tartó magyarországi török uralom a végéhez közeledik. Abdurrahmann pasa már igen idős. Utódja nincs. Egyetlen fiát a pestis ragadta el egy hadjárat során. Fatima, a hárem első asszonya ezt soha nem tudja megbocsátani a fényességes szultán budai helytartójának. De vajon miért betegednek meg, majd tűnnek el Abdurrahmann háreméből a lányok? Mit keres az udvarban időről időre a füvesasszony? Vajon megbocsátható, ha ilyen körülmények között egy fiatal háremhölgy teherbe esik a pasától? Ki kapja a selyemzsinórt? Hogy boldogul a hárem nyugalmát és biztonságát ismerő Aisa szabad nőként? Hogy kerül Batthyány Ádám gróf egy hamvas ifjú hölgy hálószobájába? Vajon Abdurrahmann túlélte utolsónak hitt hadjáratát? Mi lesz az utódlással? Vajon mi úszik a Dunában?

Szőcs Henriette A török brigadéros című regénytrilógiájának első részében egy izgalmakkal teli kalandos utazáson vehetünk részt a Szulejmán által alapított, ám ekkor már hanyatlásnak indult Oszmán… (tovább)

>!
Athenaeum, Budapest, 2017
300 oldal · ISBN: 9789632931371

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

>!
Véda MP
Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka

Az európai hódításaikat 1354-től megkezdő oszmán–törökök számára több évszázadon át kiemelt fontosságú cél volt Magyarország meghódítása. Hosszú időn át Magyarország volt a nevezetes „aranyalma”, azaz törökül „kizil elma”, melynek megszerzését a hőn vágyott világuralom eléréséhez nélkülözhetetlennek tartották. A Kizil Elmához eszméjén kívül egy anekdota is kapcsolódik II.Mohamed szultán személyében:
http://hangulatokk.blogspot.hu/2017/06/szocs-henriette-…

>!
Ariadne
Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka

A történet olvastatja magát, s tekintve, hogy egy kisebb lélegzetvételű könyv, egy délután alatt simán elolvasható, ha az embernek van annyi ideje.
A szerző végigkalauzol minket egy olyan korban, amikor még természetesnek számított a rabszolgatartás, a nők tárgyiasítása, semmibevétele, egyes népeknél a többnejűség is. A nő nem volt más, mint egy termék, ha csinos volt, több pénzt fizettek érte és a szolgálataiért.
A karakterekről jó lett volna kicsivel többet megtudni, néha vázlatosnak hatott a leírás, ám ettől eltekintve élvezhető volt.
Bővebben: http://www.ariadneolvasmanyai.blogspot.hu/2017/06/szocs…

>!
Könyveskuckó_reblog
Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka

Szőcs Henriette A hűség a kutyáknak való erotikus könyvéről már írtam nektek, ami igen nagy port kavart megjelenésekor a nők és férfiak körében egyaránt, ezúttal azonban az írónő egy történelmi romantikus/kaland könyvvel ajándékozott meg minket, ami mi tagadás, felülmúlja eddigi regényeit. A kötet A török brigadéros sorozat első része, amely A Kizil Elma háremének titka címet viseli. A történet 1686-ba kalauzolja el olvasóit; a kalandozás nevezetesen a budai török pasa háreméből indul, ahol megismerhetjük Aisát, a tüzes, kicsit önző, de gyönyörű háremhölgyet.

Meglepődtem, hogy az erotikus regénye után az írónő egy ilyen történelmi könyve került a kezembe, ugyanakkor örültem is neki, mert személy szerint jobban szeretem ezt a témakört, ráadásul csalódnom sem kellett a regényben. Sok fordulattal teli izgalmas cselekmény tárul elénk, kidolgozott karakterekkel, és olyan „ismert nevekkel”, mint Szulejmán és Bali bég, akik bár (még?) nem tűnnek fel a színen, de hallomásból megtudunk róluk ezt-azt. Batthyány Ádám gróf viszont nem csak névlegesen szerepel a kötetben, hanem fizikai valójában is megjelenik – mi tagadás, nem a legszimpatikusabb karakter a történetben.

Aisa a budai török pasa háremében él, és semmi sem érdekli jobban, mint a saját előmenetele. Nincs ez másként később sem; valahogy az egész regény alatt úgy érezni, ő mutatja a legkisebb érzelmességet, mégis, ahogy a körülötte lévő férfiakat, úgy az olvasót is képes elvarázsolni. Talán egy kicsit önmagunk önző hasonmását látjuk benne. Ezzel ellentétben Sára, az egyik jelentősebb mellékszereplő egy szeretnivaló, erős anya, s már csak a koránál fogva is több élettapasztalattal rendelkezik Aisénél. Kettejük döntése/akarata nem mindig egyezik a másikéval, így mi, olvasók is kénytelenek vagyunk elgondolkodni, melyiküknek adnánk az adott esetben igazat, melyik utat követnénk a helyükben. A legnagyobb meglepetések általában akkor érnek a könyvben, amikor az egyes szereplők rendre nem azt a döntést hozzák meg, amelyre az olvasó számít. Így van ez a végével is, amely hirtelen csavarjával nem várt fordulathoz vezet, így még csak megtippelni sem tudjuk, mi várható a folytatásban. Csipetnyi szerelem (vagy mondjuk inkább vágyakozásnak), útra kelés, kaland, háború – ezek jellemzik a történetet. Egy kellemes hétvégi olvasmány, amely a manapság oly felkapott történelmi időszakba repíti el a kalandozni vágyókat.

Mint fentebb említettem, szerintem ez az írónő eddigi legjobb regénye, úgyhogy bátran ajánlom azoknak is, akiknek az előző könyve nem nyerte el a tetszését. Bár kicsit lehetett volna hosszabb, azonban mivel sorozatról van szó, a terjedelmet igazán nem róhatjuk fel neki (ráadásul így is meghaladja a kétszáz oldalt). Kalandos, kicsit talán szerelmes is, de leginkább történelmi.

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Talán leginkább Sára nő az ember szívéhez, aki ugyan csak mellékszereplő, ámbár ki tudja…Aisát egy kicsit nehéz lehet megérteni, egy kicsit önző szereplő, de az emberek nagy százaléka végül is pont ugyanilyen – ha őszintén bevalljuk magunknak.
Borító: Nekem tetszik, illik a témához. A lapminőség viszont már annyira nem nyerte el a tetszésemet, én nem szeretem a fehér lapokat, inkább a „rostosabbakat”, sárgásabbakat preferálom.
Kinek ajánlom: Azoknak, akik szeretik a történelmi könyveket vagy a romantikusokat.
+ pont: Mert abszolút váratlan volt a vége, mindenre számítottam csak erre nem. Örülök, hogy meglepetést okozott a befejezés, így viszont halvány lila fogalmam sincs, milyen lesz a folytatás.
– pont: A lapok miatt, s mert örültem volna hosszabb terjedelemnek.

4 hozzászólás
>!
alkata
Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka

Szőcs Henrietta: A török brigadéros c. könyvét nagy örömmel vettem a kezembe, mert nagyon szeretem a történelmi regényeket. Izgalmas volt a törökök által elfoglalt Budáról olvasni, s főleg úgy, ahogy a szerző hitelesen ábrázolja az akkori kort. Fantasztikus, hogy mennyi érdekességet gyűjtött össze a háremek világáról, főleg úgy, hogy egy ezt egy 16 éves háremhölgy szemszögéből mondja el. Aisa világa nem egyszerű, fiatal kora ellenére nagyon szereti a pasát, mégis vágyik egy új életre, szerelemre, s szeretné megismerni korábbi életét, hogy honnan jött. A történelem viszont közbeszól, Buda ostroma elkezdődik, s Aisa élete is megváltozik. Mi lesz a gyerekkel, akit szíve alatt hord? Hogyan menekül az akkori korban, kik a segítői. Szőcs Henrietta izgalmasan írja le az akkori kort, sok utánanézéssel, kutatással fűszerezve, hogy az olvasónak még izgalmasabb legyen a regény. Már kíváncsian várom a folytatást, hogy végre kiderüljön ki az a török brigadéros, hová menekülnek a főszereplők, s milyen világot mutat be nekem az író! Remélem nem kell sokat rá várnom :))

4 hozzászólás
>!
Szép_Zsóka
Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka

Vásárlás után már aznap este nekiestem „A török brigadéros”-nak, nem adva időt arra sem neki, hogy ide vagy oda hányódjon.
Mivel mindig is érdekeltek a török idők, – most vessen meg, akinek nincs fogalma manapság a „ Szulejmán” című filmben játszó színészekről, vagy a cselekményről, de én szinte minden részét láttam, pedig ez külföldön dolgozva nem is olyan könnyű néha.
Szóval kényelembe helyeztem magam és beleolvastam, majd nem tudtam letenni többé. Még jó, hogy nem éjfélkor kezdtem el a könyvet olvasni, ahogy többször előfordult velem, amikor nem tudtam elaludni és álmosítónak vettem elő olvasnivalót.
Ez a világ lenyűgöző számomra, amit a drága Henriette olyan alapos részletességgel ír le, hogy szinte ott vagyok én is a szereplők közt, elbújva a nehéz selyem függönyök mögött, vagy épp az andalító török zenét hallják a füleim. Amikor az igazi kalandok elkezdődnek, menekülés a háremből, majd amikor majdnem elveszítik egymást a szereplők olyan izgalommal tölt el, hogy szó sem lehet alvásról, hajt a kíváncsiság tovább-tovább. A cselekmény időpontja, a benne szereplő történelmi alakok megjelenése felidézi bennem az iskolában tanultakat, kutatok tovább az elmémben és élvezem a nem várt fejleményeket. Olyan valóságos minden, hogy akár Aisa helyébe is tudnám magam képzelni….. de nekem még sokkal jobban tetszik Sára személye, a hozzáállása a történésekhez, a változó szerepekhez, alázatos szeretete a férje és gyereke iránt, sőt még a török lány iránti viselkedése is nagy tiszteletet ébreszt bennem.
Bevallom őszintén, hogy egy huzamban olvastam végig a könyvet, csupán kétszer engedélyeztem magamnak pár perces szünetet, azt is muszájból. Nem tudom, hogy fogom ezek után kivárni a folytatást!!! Írónő drága, igyekezz, hogy ne kelljen sokat várni rá.

>!
Edit_Budáné_Takács
Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka

A könyv letehetetlen.Imádom ezt a világot ,amit hű ábrázolásban élvezhettem. Nagyon felajzott a vég kifejlet:izgatottan várom a folytatást….

>!
Katarina_Durica
Szőcs Henriette: A Kizil Elma háremének titka

Remek olvasmány, izgalmas cselekmény teli fordulatokkal. Az utolsó oldalak eseményei lesokkoltak. tetszett!


Népszerű idézetek

>!
Mónika_Takács

Lassan felfogta a jelenleg
uralkodó egyetlen törvényt. Aki vagy ami a győztesek
számára értéktelen, azt kíméletlenül elpusztítják.
Mindegy, hogy több évszázados templomról, épületről,
családi porcelánról vagy budai polgárról van szó.
Megsemmisítik, mint a meisseni csészéket és a szakácsnőt.

67. oldal

>!
Mónika_Takács

Sára nem hitte, hogy elveszíthet mindent: az
otthonát, a cselédeit, a menórát, a levendulaillatú, öreg
tölgyfaasztalt, a mezuzát, az apósát, a libanyakat, a cserép
sóletesfazekat, az álmait. Néha úgy érezte, az urát
is. Mindig kapaszkodhatott Moishébe, megnyugtatta
a férfi földhözragadtsága. Most meg olyan bolondos
álmodozó lett, mint a török lány.

157. oldal

>!
Mónika_Takács

Az öreg Miska csősz állította, látta ő már ezt a
leányzót a láp szélén táncolni éjszaka a villódzó fényben.
Ezt a mocsári tündért foghatta el a furfangos
Kösze Gyurkó, és lám, ráadásul meg is ejtette. Bár a
fene se gondolta volna, hogy egy ludvérc viselős lesz.
177
Hitték is meg nem is a csősz történetét. A falusiak
tudták, éjszakánként törköllyel melengeti magát,
ilyenkor magában beszél meg énekel, sőt táncol is valakivel,
akit rajta kívül senki sem lát, szerinte Belzebub
húga. A vénasszonyok szerint ezúttal talán józan
lehetett Miska, mert a lány semmi egyebet nem tesz,
ül a lócán és a láp felé bámul. Földi halandó ebédet
főzne, zoknit stoppolna vagy udvart seperne. Csupán
egy tünde teheti meg, hogy naphosszat a haját borzoltatja
a széllel.

176. oldal

>!
Mónika_Takács

Sára kétségbeesésében a dzsinneket kezdte keresni
a szobában. Meg is találta őket, a bal sarokban ültek a
gerendán, a pókhálón hintáztak, egymást taszigálták,
és minduntalan Sárára vigyorogtak. Hangosan kántálták:
mi vagyunk Szuszu és Nunu, a rossz és a jó, a férfi
és a nő, a lelkiismereted mindenek fölött.

184. oldal

>!
Mónika_Takács

Végül a gazda üvölteni kezdett, még az asztalt is
verte hozzá. A bor kiloccsant a pohárból, végigömlött
a lajstromon. A gróf felkapta a papirost, meglengette
az intéző orra előtt, a férfi arcát bepettyezte a vörös
lé. Attól rettegett, hamarosan nem a bortól lesz piros.
Esetleg Batthyány hozzávágja a bronz tintatartót.
Vagy egyszerűen leszúrja őt a szalonnázóbicskájával.
Aztán a vérebei vagy az erdőn makkoló mangalicái elé
veti, hogy nyoma se maradjon.

193. oldal

>!
Mónika_Takács

A háttal álló másik újoncot
gondolkodás nélkül, egy ökölcsapással tarkón vágta.
Rutinosan ellenőrizte az elterülő ifjú pulzusát, mert
megölni semmiképpen sem szerette volna, így aztán
a fokosát sem használta. Veszedelmes fegyverként suhogott
a kezében, jó pár koponyát betört vele. A repedést
aztán később nem lehetett betapasztani. Gyilkolni
pénzért, az más. Ölni a szeretteiért, az kötelesség.

202. oldal

>!
Mónika_Takács

Szuszu lehurrogta: hiábavalóságokat beszél, hol van
már a hárem és a pasa, meg a hatún, ugyan, minek
még egy baba! Hol lehetne Aisa úrnő, itt, a tyúkszaros
baromfiudvaron?

208. oldal

>!
Mónika_Takács

A tünde még így, viseltes ruhában, elhanyagoltan is
gyönyörű, nem látott hozzá fogható szépséget az egész
bécsi udvarban, pedig ott aztán tudják magukat mó-
rikálni a nők. Újabban fekete pöttyöket ragasztgatnak
a csecsükre, hogy odairányítsák a férfiak tekintetét.
Mintha a tánc közben a partnerük orrát birizgáló,
felpolcolt hegyeket ki lehetne kerülni!

209. oldal

>!
Mónika_Takács

A lány izzadtan hánykolódott,
és lerugdosta magáról a takarót. A dzsinnek
nem szívlelték a bűzt, fintorogva elrepültek.

224. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Horváth Viktor: Török tükör
Elek Ottó: Miles adolescens
Zaymus Gyula: János mester
Géza Gárdonyi: Sterne von Eger
Ignácz Rózsa: Orsika
Fehér Tibor: Hajdúkaland
Barabás Tibor: Végvári legenda
Jean-Pierre Montcassen: Meliki