Limpopo 10 csillagozás

Szőcs Géza: Limpopo

Mit keresnek a struccok Kelet-Európában egy struccfarm jól fűtött ketreceiben? És miért van az, hogy éjszakánként mintha egy más haza, egy másik lét, egy másik földrész szólítaná őket a szabadság ígéretével? Megtanulhat-e repülni egy strucc? És megszökhet-e, s vajon hová?

A strucckisasszony naplójából, amelyet Szőcs Géza tesz közzé, minderre fény derül, mint ahogy azt is megtudhatjuk, hogy a struccok rendkívül érzékenyek a társadalmi elnyomásra és igazságtalanságokra, valamint a metafízikai kérdésekre, a humoruk pedig egyenesen fergeteges.

>!
Magvető, Budapest, 2007
246 oldal · ISBN: 9789631425543

Enciklopédia 4


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

sophie P>!
Szőcs Géza: Limpopo

Már az előszóban eligazít a szerző: nem összefüggő szövegről van szó, nem igazán van eleje, közepe és vége, nyugodtan lehet tetszés szerint beleolvasgatni akár, az összhatás ugyanaz.
Aztán azt is mondja, hogy nem kell meglepődni, ha esetleg itt-ott eszünkbe jutna az Állatfarm, esetleg Arisztophanész és La Fontaine, esetleg mások.

Én sorban olvastam, nagyon nehezen haladtam. Egyetlen nagy példabeszéd, kisebb-nagyobb kitérőkkel. Biztos vagyok benne, hogy nem mindent értettem, úgy, ahogy érteni kellett volna. Például a vicceket sem.

Baba082>!
Szőcs Géza: Limpopo

Kimondottan szórakoztató stílusú könyv, persze adja magát a szórakozás, ha az ember egy strucc feljegyzéseit olvassa.
De Szőcs humora akkor is nagyon jó. Kedves, mégis mély tartalommal bíró kötet, a látszólag bugyuta alaphelyzet ellenére.
Nagyon sok utalás szerepel a könyvben Orwell művére, az Állatfarmra, ami akár lehetne zavaró is, hisz más tollával ékeskedni nem szép dolog, de ha jobban belegondolunk ez kézenfekvő, hisz a könyvet az a gondolatmenet ihlette, hogy minek strucc telep egy olyan vidékre, ahol a struccoknak semmi keresnivalója. Strucc szemszögből ugyanolyan jó kérdés ez, tovább csavarva azzal, hogy miért haszonállat, miért nem hagyja őket az ember békén?
A szabadságot kereső Limpopo tündéri kis jellem, akarata, hogy repülhessen, hogy szabad lehessen megható, elismerésre méltó. A strucc csapat többi tagjának jellemzése igazi családias hangulatot áraszt, olvasás közben az ember szinte látja ezeket a csúnya nagy madarakat, ahogy idétlen, esetlen mozgásukkal császkálnak a kifutójukban, miközben mindegyikük egy egyedülálló személyiség, sajátos bolondériával. Akárcsak mi emberek.
A könyv néhol eléggé zavaros ugyan, de csak akkor, ha ezt mindenképpen összefüggő írásnak akarjuk tekinteni. Ha a fejezeteket önmagukban nézzük, tökéletes logikát találunk benne, apró történeteket, amik egy széplelkű, irodalmat kedvelő, bezárt struccról szól.
A könyv erősen boncolgatja a szabadságot, vallást, szerelmet, a konfliktusok lélektanát.
Struccokról szól nekünk, Embereknek. Egy fura, vicces tükör.

2 hozzászólás
TheDoctor P>!
Szőcs Géza: Limpopo

Beszélő állatokról szóló könyvek érdekesek szoktak lenni. Ebben a könyvben a strucckisasszony szemszögéből nézve, humorosan láthatjuk az életét. Ezeket a feljegyzéseket azonban nem lehet egyszerre elolvasni, valahogy nem olvastatja magát a könyv. A humor mellett megtalálható a mélyebb tartalom, ezeken el lehet gondolkozni.

Juci P>!
Szőcs Géza: Limpopo

Úgy látszik, mostanában csupa olyan könyv akad a kezembe, amiben az állatok beszélnek. Ez a regény egy „találtszöveg”; a szerző egy közelebbről meg nem nevezett kelet-európai kisváros mellett álló, elhagyatott struccfarmon egy bőröndnyi feljegyzést talált, amelyet a struccok nyelvéből lefordítva ad közre. A feljegyzések szerzője az ifjú strucckisasszony, Limpopo, aki nem hajlandó beletörődni abba, hogy ő és társai mindössze haszonállatok lennének, és igyekszik felébreszteni bennük a szabadság és a repülés iránti vágyat.

tokykacska >!
Szőcs Géza: Limpopo

Az elképzelés, az ötlet, ahogyan megközelítette a mondanivalóját nagyon tetszett, de néhol nagyon bele lehet kavarodni. Ajánlom mindenkinek.


Népszerű idézetek

sophie P>!

– Melyik madár repül a legmagasabbra? – tudakoltam Svarctól.
– A vadlúd. Miért?
– Ő jár legközelebb a mennyországhoz?
– A mennyország nem egy hely.
– Nem az égben van?
– Így szokás mondani. De ez csak azt jelenti, hogy hozzánk képest valahol nagyon fenn. Sok-sok emelettel fennebb.
– És hogy lehet oda feljutni?
– A mennyországba nem vezet létra. Főleg nem olyan, amit mások ácsoltak.
– Nekem kell elkészítenem?
– Nem,
– Hanem?
– Neked magadnak kell létrává lenned.
– Azt mondod, nem az égben van. Hol van a mennyország?
– Állítólag a lélekben van, mint a pokol is.
– Egy helyen?
– Igen.
– Egyszerre vagy egymás után?
– Olyan lehet, mint a székelykocsárdi váróterem. Az egyik bejáratra az van írva, hogy első osztályú váróterem, a másikra, hogy másodosztályú.
– És valójában hányad osztályú?
– Valójában egy folyosó.

122. oldal (Hajnali ének. A beszélő strucc. A mennyországról)

Kapcsolódó szócikkek: mennyország · pokol
3 hozzászólás
Baba082>!

Piki szólított meg, bizalmas, töprengő hangon, elgondolkodó tekintettel:
– Tudod mit szeretnék?
– Nem tudom. Mit szeretnél?
Erre azonnal lecsap, mint egy teniszező, kajánul, kuncogva, fals hangon elnyújtva:
– Szeretném a homokórát megállítaniii…
És hülyén vihog.

69. oldal

sophie P>!

Egy őszöreg költő érkezett F-ba irodalmi találkozóra. Olyan öreg, hogy még Villont és József Attilát is személyesen ismerte, haja pedig úgy lobog, mint egy oroszlán sörénye, amilyennek elképzelem az oroszlánt, az Egyenlítő urát.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Faludy György
sophie P>!

126. A kétszívűek

Bizonyos erdélyi szökőkutakban él a kétszívűek népe.
Egyik szívük nappal dobog, a másik éjszaka. Az egyik dúrban dobog, a másik mollban. Amikor szerelmesek, négy szívvel szeretik egymást.
Azokban a mondatokban, amelyekből életük áll, a nők melléknevek, liliomok és jelzők, a férfiak igék és állítmányok.

179. oldal

1 hozzászólás
sophie P>!

A világítótornyot vagy fároszt a költő a tenger lámpatornyának nevezi. A núbiai vagy az arábiai sivatagban van egy világítótorony. Csak nevében az, állítólag soha nem is világított. Annyi bizonyos, hogy manapság nem hogy nem világít, hanem a torony ablakaiból sötétség árad, amely vastag nyalábokban lövell ki a fekete ablakokban elhelyezett svarclámpákból.
Vakító, forró késő délelőtti és déli órákban, amikor a távolban elvonuló karavánok kimerült vándorai (s a reményük-vesztetten hányódó hajósok még távolabb, a tenger hullámai között) már-már úgy érzik, hogy végzetesen eltévedtek, nos: ilyenkor a toronyból felsötétlő pászmák, a lassú körökben elforduló sötétség-sugarak, arnelyek teljes fénytelenségbe borítják mindazt, amire rávetülnek, már messziről mutatják az utat s így igen kiváló szolgálatot tesznek.
A struccok azonban elkerülik ezt a tornyot.

90. oldal

Baba082>!

A demokrácia azt jelenti, hogy a nép, vagyis a többség uralma. Ki fölött? Nyilván a kevesebbek felett. A demokrácia tehát a többség akaratának az érvényesülése szemben a kisebbségével.
Ha például 100 struccból 51-nek az az akarata, hogy a másik 49-et kiirtsa, megsemmisítse, az állatkertbe vagy a Feldolgozóba küldje, lemészárolja, gázkamrába juttassa, fojtogassa vagy összes tollát csomókban kitépje, akkor – merthogy végre érvényesül a többség akarata – a törzsben elkezdett működni a nép uralma, a demokrácia.
Ezeket a fontos ismereteket a demokrácia lényegéről Patvaros fejtette ki, csak azt nem lehetett tudni, hogy ez most elméleti, tudományos előadás-e vagy konkrét törzsfőnöki program.

202. oldal

Baba082>!

A szótörlési órákat Döhöm tartja a törzsnek. […] Legutóbb például a szeretet szót töröltük. […] Döhöm elmondta, hogy a legtöbb bajt, azok a szavak okozzák, amelyek nem hallható, nem látható, nem szagolható és meg sem fogható dolgokra vonatkoznak. Ezeket a szavakat mindenki úgy értelmezi, ahogy éppen eszébe jut és így is használja – nem úgy, mint olyan kifejezések esetében például, mint őr, vagy macska, meg tojás, vagy víz – s mivel mindenki összevissza mást ért rajtuk, ezért csak agybaj, homály, csetepaté, zűrzavar és káosz származik a dologból.
A szeretet ilyen nem valódi szó. […] Gondolom, jövő héten a hit, aztán meg a remény következik – morfondíroztam Maxikónak. – S vajon milyen lesz szeretet nélkül élni?
Micsoda nélkül? – álmélkodott. Milyen furcsa szavakat használsz… Hogy mondtad? Szeresze… Tereresz…?

34. oldal

Beja>!

– Felszínes örömteliség ez, üres és hamis ujjongás, én sem vagyok oda érte – vélekedett Vologya. – Ez az egész még az ő csőréből sem hangzott őszintén, de képzeljétek el magunkat, amint innen a szögesdrótok közül az énekeljük, hogy gyönyörtanya a föld?!

84. oldal

sophie P>!

– Hát így telnek az én bokorbéli víg napjaim – hunyorított Sz. Ernő barátjára, a költőre.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Faludy György · Szép Ernő

Hasonló könyvek címkék alapján

Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Csukás István: Keménykalap és krumpliorr
Wass Albert: Elvásik a veres csillag
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Leiner Laura: Ég veled
J. K. Smith: Káosz a köbön
Farkas Andrea: A Főnök ajánlata
Bálint Ferenc: Boldogságtól ordítani
Fróna Zsófia: Fegyverek Háza