Magyar ​mesék lázadó lányoknak 39 csillagozás

25 nő története
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Hősnőink némelyike Magyarországon született, más úgy költözött ide. Nagy részük magyar anyanyelvű volt, mások nem. Családi hátterük, hitük és mesterségük szerint is hatalmas változatosságot mutatnak. Éppolyan sokszínűek, mint mi, mai nők. Ami közös bennük, az az elszántság és a lelkiismeretes tettvágy, amely szeretettel és alkalmazkodással mindig eléri célját.

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A művek szerzői: Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Polcz Alaine


Most olvassa 1

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 52


Kiemelt értékelések

>!
Molymacska P
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Ez a világon az egyik legkegyetlenebb könyv, amit olvastam, mert bár a koncepció jó, de… és emiatt nehéz róla beszélni (és csillagozni).
Az Esti mesék lázadó lányoknak egy olyan kötet, ami fontos elolvasni, főleg most, a 21. században. A könyvhéten megjelent két magyar verzió is, és az egyik ez, vagyis kicsit azt vártam, amit a lázadó lányoktól kaptam: rövid történetek, képekkel.
Ehelyett kaptunk „meséket” amelynek csak az eleje (az első bekezdés) volt gyerekbarát, utána olyan, mintha egy történelemkönyvet olvasnánk évszámok nélkül. Annyira száraz sokszor, és annyi plusz, felesleges információ van benne, hogy egy idő után monoton lesz, és olyan érzés, mintha egy régi tankönyvet olvasnék. A legszomorúbb pedig nem ez, hanem az, hogy a sok információ között elvész az, ami a célja lenne a könyvnek: kiemelni azokat az érdemeket, amikért dolgoztak ezek a nők. Mert persze értem, mennyire nagy dolog volt Jászai Maritól, hogy felvállalta másságát DE egyrészről nem feltétlen ezt szeretném egy gyerekkönyvben olvasni, másrészről nem emiatt különleges. És igen, a legtöbbször a kutyát nem érdekli, hogy volt a gyerekkor, vagy mit csinált a „nagy” dolgok előtt. Engem nem érdekelt legalábbis (ha érdekelt volna, életrajzokat olvastam volna).
Bár a lázadó lányoknál a történet tömör volt, de itt is kicsit a kevesebb több lett volna: öt nagyon jól megírt, tűéles mondat sokkal többet mondott volna egy személyről, mint három oldal.
Az illusztrációk érdekesek voltak. Némelyik nekem túl művészi volt, másnál nem láttam az eredeti személyt (és a személy kifejeződését) megint másnál viszont korrekt, vagy egyenesen csodás illusztrációk voltak. Nagyon változó volt,
Amiért a könyv létrejött, azt tisztelem nagyon, és a beválogatás is minőségi, jó munka volt. Tisztelem azt is, hogy a szövegeket híres női írók írták, de sajnos ez már annyira nem látszik rajtuk. Fontos a feminizmus, fontos, a lázadó lányok mintájának követése, de ez a kiadvány számomra nem volt a legjobb. Amiért viszont létrejött (a cél) amiatt megkapja azt a négy csillagot spoiler

>!
Mónika_Sándor 
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Csalódtam. Nagyot. A cím, a koncepció, a beharangozás sokkal többet ígért. Sajnos sok szempontból csak ígeret is maradt a könyv.
Nem tudom meghatározni a célcsoportját, mert ugyan itt gyermek- és ifjúsági irodalomként szerepel, sok helyütt azt éreztem, hogy még engem sem tud megfogni, nemhogy egy gyereket, vagy tinit.
Nem tudom meghatározni a műfaját sem, mert ugyan a címlapon a „mesék” szó szerepel (és ezt nem is kell feltétlenül szó szerint érteni), a szöveg sokszor biográfiára, vagy egy Wikipédia szószedetre, netán történelmi könyvben található szemelvényre emlékeztet.
A könyv kb. első 75%-a a stílusa miatt érdektelen, szinte unalmas, amit azért különösen azért sajnálok, mert a hölgyekben, akikről szól, volt elég spiritusz, lehetne belőlük erőt, ihletet meríteni.
Ha a kortárs rész nem lenne, nagy kínnal írnék most csak negatív kritikát. De itt tudtam kapcsolódni, a lányok-asszonyok valódi inspirációt adtak. Elgondolkodtam azon, hogy ez miért lehet és arra jutottam, hogy mivel valószínűleg a szerzők velük személyesen is találkozhattak, ez az élmény inspirálta őket is, és valami hihetőt, élettel telit tudtak alkotni. De kérdem én, mire van akkor a fantázia?
Szerencsére az enyém működött, és minden „szereplőben” találtam valami csodálni-, követni- és tisztelnivalót.

>!
theodora 
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Szuper ötlet szerintem ennek a kötet megvalósítása ill. az Esti mesék koncepciójának átvétele. Jobban tetszett a megfogalmazás is, kicsit hosszabbak és részletesebbek ezek a 'mesék', de ugyanúgy olvashatóak gyerekeknek is – van bennük humor, és néha fogalommagyarázás is.
A kedvenc történeteim voltak: Wesselényi Polixéna – a nagy utazó, Molnár Mária – aki Pápua Új-Guineába jutott el és ott teljesített missziós szolgálatot, Vendl Mária – aki az ásványok titkait kutatta, Pécsi Eszter mérnökként még majdnem 70 évesen is felmászott a ház tetejére méréséket végezni (egy járókelő pedig attól félve, hogy le akar ugrani, rendőrt hívott :D), a furcsa nevű fotós – Ata Kandó; vagy Péterfy Bori :)
Remélem ennek a kötetnek is lesz még folytatása, mert sok női történet vár még megszólaltatásra :)

>!
TitokMondó
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Az ötlet nagyon jó!
Remek nők szerepelnek a tartalomjegyzékben, aztán olyan felületessé válik az egész. Az utolsó 3-4 hölgy már csak töltelék lett, érdemi információt keveset kaptam róluk.
Az illusztrációknak nagyon megörültem, aztán néhány asszony arca megrémített. Nagy kár.

>!
dianna76 P
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Egyszerre hoztam ki a könyvtárból a másik, hasonló kötettel. Össze szerettem volna hasonlítani, hogy eldöntsem, melyiknek lenne méltó helye itthon. Tetszenek ezek a mesés feldolgozások, de jobban kedvelem az apránként, és több sávon adagolt ismereteket. Szívesen olvastam ezeket az élettörténeteket, de nem érzem, hogy bármikor újra és újra belelapoznék. Az összetett, egynemű szöveg miatt nem lehet belőle morzsákat csipegetni. Van egy-két közös pont, ill. nő a két kötetnél. Örültem, hogy ebben Polcz Alaine története is megtalálható, mert Őt a másikból hiányolom. Zavart, hogy a címnél nincs ott, miben első az adott nő. Csak utalás olvasható több történetnél nyakatekerten, s a „meséből” kell kihámozni mindezt.
A neves nők élettörténetét különböző szerzők mesélik el. Ez nem is volt baj, mert különbséget az írásstílusban nem érzékeltem. Az illusztrációknál viszont jobban örültem volna egy közös nevezőnek. Bizony akadt, akinek a munkája annyira nem tetszett, s volt, akiét pedig megcsodáltam. A szerzőkről írt rövid bemutatkozásnak külön örültem a könyv végén. De hol maradtak az illusztrátorok? A munka, és az érdem közös!
A borító elég kirívó, nekem nem tetszik, de ha a lázadást akarja szimbolizálni, akkor viszont elfogadom. Ellenben tapintani nagyon jó a fedlap bársonyosságát! A rögzített szalagos könyvjelző pedig tetszetős.
Ezután a kötet után kíváncsian veszem kezembe az amerikai kiadványt, mert természetesen azt is kikölcsönöztem.

>!
Lovebooks
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Fantasztikus könyv 25 kiemelkedő magyar nőről, akik szakmájuk, hivatásuk elhivatott képviselője volt. Ide tartozik többek között Gobbi Hilda, Brunszvik Teréz, Karády Katalin, Árpádházi Szent Erzsébet, Zrínyi Ilona vagy éppen Ata Kandó. :) Ajánlani tudom mindenkinek, aki érdeklődik a magyar történelem és napjaink elismert, kitartó nőalakjai után.

>!
Trixi
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Nem csak a férfiaké a világ :D
A világ tele van – volt – lesz figyelemre méltó hölgyekkel.
Ez a kötet bemutat pár ilyen hölgyet. Némelyikről egyáltalán nem hallottam, némelyikről persze igen. Még az ismertekről se tudtam mindent, és bizony néha ledöbbentem, hogy miket tettek. Le a kalappal előttük!
Az egyetlen amit negatívumként meg kell említenem, az a néha, igen gyatra megfogalmazás. :(

>!
pokolkutya13
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Nagyon tetszett ez a 25 nő története. Felépítése hasonló az Esti mesék lázadó lányoknak belsejéhez, csak itt hosszabb „meséket” kapunk. Nincs szerintem annyira leegyszerűsítve a szöveg, mint az előbb említett kötetben, így inkább nagyobb gyerekek érthetik meg igazán. (Hozzáteszem, ha nekem egyszer lesz saját lurkóm 100%, hogy nyomatom majd nekik ezeket a köteteket! :D)
Illusztrációk közül max. 1-2 volt olyan, ami nem nyerte el a tetszésem..
Nagyon örülnék egy folytatásnak, így 19 évesen, félig felnőtt fejjel is! :)

>!
Maribeth P
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

A borító miatt vontam le fél csillagot plusz egy-két illusztráció miatt még egy felet.
Amúgy amennyire nem akartam elolvasni, annyira nehéz volt abbahagyni.
Az elején csak szánalmas utánzatnak tűnt az eredeti lázadó mesék mellett. De végül ugyanolyan inspiráló és felemelő élmény lett.
Jó volt olvasni és belegondolni, hogy szinte mindegyikük egy olyan korban született, amikor a nőket nem tartották sokra, pláne nem itthon. És mégis, ha kellett, akár mindent hátrahagytak, hogy azt tehessék, ami érdekli őket és ami a szenvedélyük lett.
Egyedül talán Péterffy Bori az aki bár, igen sikeres és talpraesett, mégsem illik ide.
De összeségében szerintem nagyon jó könyvet sikerült összehozni. Ami az eredeti lázadó mesékben rossz volt, az a rövid leírás, itt sokkal jobban megoldották. Kétszer annyi tartalom jutott mindenkire és ez jól is jött. Bár ezt is gyerekeknek írták, így a nyelvezet vagy a magyarázatok miatt néha kicsit kizökkentem, de örülök, hogy megszületett ez a könyv.
Remélem sokan elolvassák majd a gyerekeiknek és nemcsak lányoknak.

>!
Basset 
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Miután nagy kínkeservvel elolvastam az „eredeti” Esti mesék lázadó lányoknak című könyvet, bevallom, nagy reményekkel láttam neki ennek. Eleve, szerintem a magyar írók nagyon jók, főleg együtt nagyon jók (lásd Időfutár), másfelől pedig sokkal hosszabbak, jobban felépítettek a történetek. Persze világmegváltást azért ettől se vártam és nem is váltott világot.
Sokat jelentett, hogy olyan lányokról szólt, akik benne vannak egy magyar „kollektív tudatban”, de mégis megtudunk róluk egy csomó új információt. Mivel hosszabbak a történetek, így sokkal kerekebbek is, a nyelvezetük is sokkal meseszerűbb, kevésbé „jegyzetszerűek”, mint amit a másik könyvnél éreztem. Ezt talán még gyerek kezébe is szívesen adnám.
Ami még tetszett ebben a könyvben és a másikban nagyon nem: azok a férfiak. Mi, magyarok elismerjük, hogy szeretjük őket és szükségünk van rájuk, bármilyen lázadók is vagyunk. Ők pedig – legtöbbször – pluszt adnak az életünkhöz. És persze a kuriózum: Hilda, aki nem férfit szeretett, hanem lányt és ezt zavarba ejtő természetességgel írja le.
Az illusztráció alkalmazkodik az eredeti könyv rajzaihoz; van benne néhény szép kép, de a legtöbb elég elvetemült. (Nekem nem jön be ez a stílus.)


Népszerű idézetek

>!
Bea_Könyvutca P

A nevéhez fűződő legendák közül a leghíresebb a rózsacsoda. A történet szerint „egy téli napon Erzsébet kötényébe rejtve egy kosár kenyeret vitt az éhezőknek. Amikor sógora meglátta őt, számon kérte rajta, mit rejteget. Erzsébet azt felelte: csak rózsákat. És amikor megmutatta a kötényét, valóban virágzó rózsákkal volt tele.”

8. oldal, Árpád-házi Szent Erzsébet

>!
Bea_Könyvutca P

Mari tizenkét évesen rájött, hogyan szabadulhat ki a megaláztatások közül. Éppen egy olyan háznál szolgált, ahol sok könyv volt. Egész nap dolgozott, vigyázott a gyerekekre, pucolta a cipőket, még éjjel is felköltötték, hogy időben kész legyen a nagymosással. Mindig fáradt volt, de így is olvasott, ha csak tehette.

35. oldal, Jászai Mari

>!
Bea_Könyvutca P

Alaine imádta az életet. Szerette a virágokat, szeretett hajnalban mezítláb kifutni a harmatos fűbe, szerette a társaságot, a barátokat. Nagy örömet adtak neki a finom ételek, jól főzött, több szakácskönyvet is írt. És élete végéig rajongott a macskákért. Azt írta: „Én meg vagyok elégedve az életemmel. Szeretni a növényeket, az állatokat, az eget, a vizet, a gyermekeket, a szerelmet megélni – aztán ahogyan átalakul szeretetté – megélni a barátságnak ezer színét, a művészeteket… – hát gyönyörű a világ!”

76. oldal, Polcz Alaine

Kapcsolódó szócikkek: Polcz Alaine
>!
Bea_Könyvutca P

Amikor a művészete és az élete titkáról kérdezték, azt mondta, hogy a szenvedély és a kíváncsiság élteti, mert nagy érzelmek és művészet nélkül nem érdemes élni.

36. oldal, Jászai Mari

>!
Bea_Könyvutca P

Komolyan foglalkozott a gyászolókkal is, hogy segítséget és vigaszt kapjanak. Nem vallásos emberként, hanem tudósként állította azt, hogy a lélek a test nélkül is képes tovább létezni. Sokat tett gyerekekért és felnőttekért. Sokuk ágya szélén üldögélt életük utolsó óráiban, átölelte őket, vagy a kezüket fogta. Sokat tett azért is a könyveivel és az előadásaival, hogy tudjunk, merjünk a halálról beszélni. Ő lett az ország első halálkutatója.

76. oldal, Polcz Alaine

>!
Bea_Könyvutca P

Középső gyereknek lenni pedig nem könnyű.

6. oldal, Árpád-házi Szent Erzsébet

>!
theodora 

Abban az időben a tudomány még a férfiak kiváltsága volt, a tanulni vágyó nőket bizony nem nézte jó szemmel a világ. A lányoktól azt várták el, hogy szépen kézimunkázzanak, ügyesen főzzenek, és képesek legyenek háztartást vezetni. Na meg hogy gyerekeket szüljenek, hiszen ezt tekintették a női kiteljesedés netovábbjának. Nincs is ezzel baj, de az okosabb lányok ennél sokkal többet szerettek volna: látni, megérteni a világot, dolgozni, létrehozni, felfedezni valamit, alkotni!

51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: feminizmus
>!
theodora 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királylány.

(első mondat)

>!
apple_pie 

Hagyatékát abban a nagy New York-i könyvtárban őrzik, amelynek az olvasójegyét mindig a táskájában hordta, hogy bármikor beülhessen kedves könyvei közé.
     Hátha egyszer ti is megnézhetitek, milyen titkokat rejteget Rózsa hátrahagyott hatszáz doboznyi irata. Képzeljétek: eddig még nem olvasta végig az összeset senki!

Bédy-Schwimmer Rózsa; 40. oldal

4 hozzászólás
>!
Aprile

Miért hágom át azon, honomban még divatozó előítéletet: hogy szerénység nememnek tiltja szépségén kívül minden más tulajdonnal a sorból kiválni, igazán nem tudom, annál inkább, mert azt igenis tudom, hogy előítélettel megküzdeni győzelemhez szokott erő kell.

Wesselényi Polixéna, 23. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak 2.
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Csukás István: Itt a kezem, nem disznóláb!
Lőrincz L. László: Nagyszakállú Kecskeapó
Nógrádi Gábor: A pénz nem a fákon nő!
Szécsi Noémi: Tetűmese
Dunajcsik Mátyás: A Szemüveges Szirén
Brigitte Labbé – Michel Puech: Fiúk és lányok
Kamarás István: Titkos kutatónapló
Vargha Balázs: Játsszunk a szóval!