Magyar ​mesék lázadó lányoknak 48 csillagozás

25 nő története
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Egyszer ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány. Nem is egy, hanem huszonöt! Van, aki még most is köztünk él. Lányok, nők, asszonyok, akik nem mindennapi próbákat álltak ki, és merész dolgokat vittek véghez. Hittek magukban, dolgoztak másokért, és bátran leküzdötték a külső-belső akadályokat, példát mutatva ezzel az olvasóknak..

Hősnőink egy része Magyarországon született, mások később költöztek ide, sokan évekig külföldön éltek. Nagy részük magyar anyanyelvű volt, mások nem. Családjuk, hitük és mesterségük szerint is hatalmasak közöttük a különbségek. Éppolyan sokszínűek, mint a mai nők. Ami közös bennük, az az elszántság, amellyel mindig célba értek.

Mesegyűjteményünk 25 izgalmas személyiség, 25 lenyűgöző teljesítményű magyar nő portréját rajzolja meg Árpád-házi Szent Erzsébettől Hugonnai Vilmán át egészen a kortársakig. A mesék szerzői és illusztrátorai maguk is elismert írók, illetve grafikusok, akiknek életéből és műveiből az olvasók kedvet és erőt… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A művek szerzői: Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina

Róluk szól: Hugonnai Vilma, Jászai Mari, Wesselényi Polixéna, Brunszvik Teréz, Schwimmer Rózsa, Dudichné Vendl Mária, Kol Erzsébet, Karády Katalin, Gobbi Hilda, Ata Kandó, Polcz Alaine, Ország Lili, Mészáros Márta, Monspart Sarolta, Polgár Judit, Hozleiter Fanny Mosolyka

Tartalomjegyzék


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Polcz Alaine


Most olvassa 1

Várólistára tette 72

Kívánságlistára tette 66


Kiemelt értékelések

Mucusmoly_ P>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Érdekes kis könyv. Nekem tetszett. :-)
Nagyon szeretem a törit, ezért is nagyon tetszett :))
A könyvben 25 magyar nő érdekes történetét ismerhetjük meg. Az ötlet nagyon jó! Volt pár olyan nő akit már csak tölteléknek éreztem, de az ő történetük is nagyon tetszett. :-)

Molymacska P>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Ez a világon az egyik legkegyetlenebb könyv, amit olvastam, mert bár a koncepció jó, de… és emiatt nehéz róla beszélni (és csillagozni).
Az Esti mesék lázadó lányoknak egy olyan kötet, ami fontos elolvasni, főleg most, a 21. században. A könyvhéten megjelent két magyar verzió is, és az egyik ez, vagyis kicsit azt vártam, amit a lázadó lányoktól kaptam: rövid történetek, képekkel.
Ehelyett kaptunk „meséket” amelynek csak az eleje (az első bekezdés) volt gyerekbarát, utána olyan, mintha egy történelemkönyvet olvasnánk évszámok nélkül. Annyira száraz sokszor, és annyi plusz, felesleges információ van benne, hogy egy idő után monoton lesz, és olyan érzés, mintha egy régi tankönyvet olvasnék. A legszomorúbb pedig nem ez, hanem az, hogy a sok információ között elvész az, ami a célja lenne a könyvnek: kiemelni azokat az érdemeket, amikért dolgoztak ezek a nők. Mert persze értem, mennyire nagy dolog volt Jászai Maritól, hogy felvállalta másságát DE egyrészről nem feltétlen ezt szeretném egy gyerekkönyvben olvasni, másrészről nem emiatt különleges. És igen, a legtöbbször a kutyát nem érdekli, hogy volt a gyerekkor, vagy mit csinált a „nagy” dolgok előtt. Engem nem érdekelt legalábbis (ha érdekelt volna, életrajzokat olvastam volna).
Bár a lázadó lányoknál a történet tömör volt, de itt is kicsit a kevesebb több lett volna: öt nagyon jól megírt, tűéles mondat sokkal többet mondott volna egy személyről, mint három oldal.
Az illusztrációk érdekesek voltak. Némelyik nekem túl művészi volt, másnál nem láttam az eredeti személyt (és a személy kifejeződését) megint másnál viszont korrekt, vagy egyenesen csodás illusztrációk voltak. Nagyon változó volt,
Amiért a könyv létrejött, azt tisztelem nagyon, és a beválogatás is minőségi, jó munka volt. Tisztelem azt is, hogy a szövegeket híres női írók írták, de sajnos ez már annyira nem látszik rajtuk. Fontos a feminizmus, fontos, a lázadó lányok mintájának követése, de ez a kiadvány számomra nem volt a legjobb. Amiért viszont létrejött (a cél) amiatt megkapja azt a négy csillagot spoiler

Mónika_Sándor>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Csalódtam. Nagyot. A cím, a koncepció, a beharangozás sokkal többet ígért. Sajnos sok szempontból csak ígeret is maradt a könyv.
Nem tudom meghatározni a célcsoportját, mert ugyan itt gyermek- és ifjúsági irodalomként szerepel, sok helyütt azt éreztem, hogy még engem sem tud megfogni, nemhogy egy gyereket, vagy tinit.
Nem tudom meghatározni a műfaját sem, mert ugyan a címlapon a „mesék” szó szerepel (és ezt nem is kell feltétlenül szó szerint érteni), a szöveg sokszor biográfiára, vagy egy Wikipédia szószedetre, netán történelmi könyvben található szemelvényre emlékeztet.
A könyv kb. első 75%-a a stílusa miatt érdektelen, szinte unalmas, amit azért különösen azért sajnálok, mert a hölgyekben, akikről szól, volt elég spiritusz, lehetne belőlük erőt, ihletet meríteni.
Ha a kortárs rész nem lenne, nagy kínnal írnék most csak negatív kritikát. De itt tudtam kapcsolódni, a lányok-asszonyok valódi inspirációt adtak. Elgondolkodtam azon, hogy ez miért lehet és arra jutottam, hogy mivel valószínűleg a szerzők velük személyesen is találkozhattak, ez az élmény inspirálta őket is, és valami hihetőt, élettel telit tudtak alkotni. De kérdem én, mire van akkor a fantázia?
Szerencsére az enyém működött, és minden „szereplőben” találtam valami csodálni-, követni- és tisztelnivalót.

TitokMondó>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Az ötlet nagyon jó!
Remek nők szerepelnek a tartalomjegyzékben, aztán olyan felületessé válik az egész. Az utolsó 3-4 hölgy már csak töltelék lett, érdemi információt keveset kaptam róluk.
Az illusztrációknak nagyon megörültem, aztán néhány asszony arca megrémített. Nagy kár.

theodora P>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Szuper ötlet szerintem ennek a kötet megvalósítása ill. az Esti mesék koncepciójának átvétele. Jobban tetszett a megfogalmazás is, kicsit hosszabbak és részletesebbek ezek a 'mesék', de ugyanúgy olvashatóak gyerekeknek is – van bennük humor, és néha fogalommagyarázás is.
A kedvenc történeteim voltak: Wesselényi Polixéna – a nagy utazó, Molnár Mária – aki Pápua Új-Guineába jutott el és ott teljesített missziós szolgálatot, Vendl Mária – aki az ásványok titkait kutatta, Pécsi Eszter mérnökként még majdnem 70 évesen is felmászott a ház tetejére méréséket végezni (egy járókelő pedig attól félve, hogy le akar ugrani, rendőrt hívott :D), a furcsa nevű fotós – Ata Kandó; vagy Péterfy Bori :)
Remélem ennek a kötetnek is lesz még folytatása, mert sok női történet vár még megszólaltatásra :)

Lovebooks>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Fantasztikus könyv 25 kiemelkedő magyar nőről, akik szakmájuk, hivatásuk elhivatott képviselője volt. Ide tartozik többek között Gobbi Hilda, Brunszvik Teréz, Karády Katalin, Árpádházi Szent Erzsébet, Zrínyi Ilona vagy éppen Ata Kandó. :) Ajánlani tudom mindenkinek, aki érdeklődik a magyar történelem és napjaink elismert, kitartó nőalakjai után.

Trixi>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Nem csak a férfiaké a világ :D
A világ tele van – volt – lesz figyelemre méltó hölgyekkel.
Ez a kötet bemutat pár ilyen hölgyet. Némelyikről egyáltalán nem hallottam, némelyikről persze igen. Még az ismertekről se tudtam mindent, és bizony néha ledöbbentem, hogy miket tettek. Le a kalappal előttük!
Az egyetlen amit negatívumként meg kell említenem, az a néha, igen gyatra megfogalmazás. :(

dianna76 P>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Egyszerre hoztam ki a könyvtárból a másik, hasonló kötettel. Össze szerettem volna hasonlítani, hogy eldöntsem, melyiknek lenne méltó helye itthon. Tetszenek ezek a mesés feldolgozások, de jobban kedvelem az apránként, és több sávon adagolt ismereteket. Szívesen olvastam ezeket az élettörténeteket, de nem érzem, hogy bármikor újra és újra belelapoznék. Az összetett, egynemű szöveg miatt nem lehet belőle morzsákat csipegetni. Van egy-két közös pont, ill. nő a két kötetnél. Örültem, hogy ebben Polcz Alaine története is megtalálható, mert Őt a másikból hiányolom. Zavart, hogy a címnél nincs ott, miben első az adott nő. Csak utalás olvasható több történetnél nyakatekerten, s a „meséből” kell kihámozni mindezt.
A neves nők élettörténetét különböző szerzők mesélik el. Ez nem is volt baj, mert különbséget az írásstílusban nem érzékeltem. Az illusztrációknál viszont jobban örültem volna egy közös nevezőnek. Bizony akadt, akinek a munkája annyira nem tetszett, s volt, akiét pedig megcsodáltam. A szerzőkről írt rövid bemutatkozásnak külön örültem a könyv végén. De hol maradtak az illusztrátorok? A munka, és az érdem közös!
A borító elég kirívó, nekem nem tetszik, de ha a lázadást akarja szimbolizálni, akkor viszont elfogadom. Ellenben tapintani nagyon jó a fedlap bársonyosságát! A rögzített szalagos könyvjelző pedig tetszetős.
Ezután a kötet után kíváncsian veszem kezembe az amerikai kiadványt, mert természetesen azt is kikölcsönöztem.

Dorka_9 P>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Ez volt az első életrajz szerű könyvem, és be kell hogy valljam: nagyon tetszett! A sok nő sok különböző története olyan világba varázsolt hogy az valami elbűvölő. A végén én nagyon nagy önbizalmat kaptam.

Morgiana>!
Szlukovényi Katalin (szerk.): Magyar mesék lázadó lányoknak

Megvallom őszintén, nekem/nekünk nagy csalódás volt ez a kötet.
Az alapkoncepciót nagyon jónak tartom, hogy összegyűjtöttek 25 magyar nőt, akik a munkájukkal „letettek valamit az asztalra” – ez nagyon szuper lenne, de a kivitelezés sajnos agyoncsapja az egészet.
A szövegeket látszik, hogy nem gyerekkönyvírók írták (kivéve Kiss Judit Ágnest, a Babaróka sorozat íróját) – és ez sajnos meglátszik rajta.
Ez az, amikor felnőttek (akik felnőtteknek szóló műveket alkotnak) megpróbálnak a gyerekekhez szólni, és ez sajnos nem megy nekik – helló a gyerekkönyvírás, vagy gyerekeknek írás egy külön műfaj, jöjjünk már rá kérem!!! – így lett belőle vagy egy szájbarágós szöveg, vagy pedig gügyögés, merthogy a gyerek máshogy úgysem értené.
Francokat, mondom én. (A gyerek kicsi, nem hülye).
Szerény véleményem szerint mindenki sokkal jobban járt volna, ha ezt a kötetet gyerekkönyvírók írták volna meg (nem pedig "veretes női irodalmi nagyjaink") – kíváncsi vagyok, hogy mondjuk Berg Judit vagy Vadadi Adrienn mit tudott volna kihozni ebből a koncepcióból.
(Valószínűleg egy gyerekek számára is élvezhető, sokszor elolvasott, élményt hozó könyvet). Ennek hiányában egy száraz, unalmas valami született, a lányom kategorikusan kijelentette, hogy ez rossz. Szerintem is eléggé rossz, és kár érte.
Kis odafigyeléssel sokkal de sokkal jobbat is ki lehetett volna hozni belőle.


Népszerű idézetek

Bea_Könyvutca P>!

Alaine imádta az életet. Szerette a virágokat, szeretett hajnalban mezítláb kifutni a harmatos fűbe, szerette a társaságot, a barátokat. Nagy örömet adtak neki a finom ételek, jól főzött, több szakácskönyvet is írt. És élete végéig rajongott a macskákért. Azt írta: „Én meg vagyok elégedve az életemmel. Szeretni a növényeket, az állatokat, az eget, a vizet, a gyermekeket, a szerelmet megélni – aztán ahogyan átalakul szeretetté –, megélni a barátságnak ezer színét, a művészeteket… – hát gyönyörű a világ!”

76. oldal, Polcz Alaine

Kapcsolódó szócikkek: Polcz Alaine
Bea_Könyvutca P>!

A nevéhez fűződő legendák közül a leghíresebb a rózsacsoda. A történet szerint „egy téli napon Erzsébet kötényébe rejtve egy kosár kenyeret vitt az éhezőknek. Amikor sógora meglátta őt, számon kérte rajta, mit rejteget. Erzsébet azt felelte: csak rózsákat. És amikor megmutatta a kötényét, valóban virágzó rózsákkal volt tele.”

8. oldal, Árpád-házi Szent Erzsébet

Bea_Könyvutca P>!

Mari tizenkét évesen rájött, hogyan szabadulhat ki a megaláztatások közül. Éppen egy olyan háznál szolgált, ahol sok könyv volt. Egész nap dolgozott, vigyázott a gyerekekre, pucolta a cipőket, még éjjel is felköltötték, hogy időben kész legyen a nagymosással. Mindig fáradt volt, de így is olvasott, ha csak tehette.

35. oldal, Jászai Mari

Bea_Könyvutca P>!

Amikor a művészete és az élete titkáról kérdezték, azt mondta, hogy a szenvedély és a kíváncsiság élteti, mert nagy érzelmek és művészet nélkül nem érdemes élni.

36. oldal, Jászai Mari

Bea_Könyvutca P>!

Komolyan foglalkozott a gyászolókkal is, hogy segítséget és vigaszt kapjanak. Nem vallásos emberként, hanem tudósként állította azt, hogy a lélek a test nélkül is képes tovább létezni. Sokat tett gyerekekért és felnőttekért. Sokuk ágya szélén üldögélt életük utolsó óráiban, átölelte őket, vagy a kezüket fogta. Sokat tett azért is a könyveivel és az előadásaival, hogy tudjunk, merjünk a halálról beszélni. Ő lett az ország első halálkutatója.

76. oldal, Polcz Alaine

Dün P>!

Mind a két audiencián, melyekben a kegyelmes Úrnál részesültem, hangsúlyoztatta, hogy a nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren egyenjogúsíttatnának a férfiakkal. De meg micsoda alapokon nyugodnék azon állam, melyet egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyelleném, ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke – mondtam erre.

31. oldal, Hugonnai Vilma

Bea_Könyvutca P>!

Középső gyereknek lenni pedig nem könnyű.

6. oldal, Árpád-házi Szent Erzsébet

theodora P>!

Abban az időben a tudomány még a férfiak kiváltsága volt, a tanulni vágyó nőket bizony nem nézte jó szemmel a világ. A lányoktól azt várták el, hogy szépen kézimunkázzanak, ügyesen főzzenek, és képesek legyenek háztartást vezetni. Na meg hogy gyerekeket szüljenek, hiszen ezt tekintették a női kiteljesedés netovábbjának. Nincs is ezzel baj, de az okosabb lányok ennél sokkal többet szerettek volna: látni, megérteni a világot, dolgozni, létrehozni, felfedezni valamit, alkotni!

51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: feminizmus
Dün P>!

Négy évvel később avatták szentté, ma is Európa-szerte a pékek, a koldusok és a csipkeverők védőszentjeként tisztelik. Számos képzőművészeti, szépirodalmi és zenemű ábrázolja bátor életét. Tiszteletére nevezték el 1931-ben a budapesti Rózsák terét. Márk Gergely, az egyik leghíresebb magyar rózsanemesítő neki szánta az Árpád-házi Szent Erzsébet emléke nevű rózsafajtát.

8. oldal, Árpád-házi Szent Erzsébet

Kapcsolódó szócikkek: 1931 · rózsa
Aprile>!

Miért hágom át azon, honomban még divatozó előítéletet: hogy szerénység nememnek tiltja szépségén kívül minden más tulajdonnal a sorból kiválni, igazán nem tudom, annál inkább, mert azt igenis tudom, hogy előítélettel megküzdeni győzelemhez szokott erő kell.

23. oldal, Wesselényi Polixéna


Hasonló könyvek címkék alapján

Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Boruzs János – Jacsmenik Erika: Teszteld magad!
Gaby Schuster: A császár menyasszonya
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Bolgár Györgyi – Csergezán Pál: Híd a folyó felett
Krenner István: Jó játék az akvárium
Kulin György: Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot?
Sarlós Endre: Antonius és Cleopatra
Lucy Hawking – Stephen Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
Dela Kienle: A világ műanyag nélkül