Ki ​említ megérkezést? 0 csillagozás

A régi és a két világháború közötti magyar irodalmi útirajzról
Szirák Péter: Ki említ megérkezést?

A ​valóságos vagy elképzelt utazás, az utazásról szóló elbeszélés azért válhatott a kultúrantropológia modelljévé, mert az ember önmagáról alkotott képének, önmegalkotásának közege is, amennyiben az utazás koronként eltérő változatokban létező kulturális praxis és irodalmi reprezentációs mintázat. Az írást, az olvasást és az utazást a koraújkori ars peregrinandi kapcsolta szorosan össze, s ez a viszonylat – eltérő kontextusokban ugyan – de tartósan fönnmaradt: Kant például az utazást az olvasással, vagyis imaginációjával is pótolhatónak gondolta, s az a fölfogás sem ismeretlen, amely az utazás és az olvasás–írás között majdhogynem analógiát feltételez, amennyiben az utazó mindig korábbi utazók nyomait olvassa és hasonítja át. Csak a hatásosan megjelölt hely számít, s a megjelölt helybe vágyak és képzetek – vagyis bizonyos mértékig mindig fiktív elemek – íródnak bele. Az irodalmi útirajz – önmaga médiumvoltát el nem leplezve – ellene szegül az idegenség elhamarkodott fölépítésének… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ráció-Tudomány Ráció

>!
Ráció, Budapest, 2016
132 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155047916

Várólistára tette 3


Hasonló könyvek címkék alapján

József Jolán: József Attila élete
Nényei Pál: Léda tojásaitól az Aranyszamárig
Hamvas Béla: A száz könyv
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2
Arany János – Petőfi Sándor: Petőfi és Arany levelezése
Karinthy Ferenc: Napló I-III.
Gintli Tibor (szerk.): Magyar irodalom
Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa
Esterházy Péter – Marianna D. Birnbaum: Az évek iszkolása