Ez a könyv nem kulcsregény. Alakjai csak irodalmi értelemben élnek – típusok, kiknek egyes vonásai talán felismerhetőek a valóságban is, de egészükben csak a képzelet teremtményei. A regény keretein túl csupán az a korszak és az a sors valóságos bennük, melynek szürke hősei, átlagos képviselői.
Sötét ablakok 1 csillagozás
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Mivel nem állítanám, hogy agyonspoilerezte, a szűkszavú fülszöveget kiegészítendő azért csak idemondanám annak, akit érdekel, hogy a regény főként a Kondor Vilmos által „a magyar történelem Bermuda-háromszögeként” emlegetett időszak, az 1944 októbere és ’45 tavasza közt eltelt csaknem fél év hiteles eseményeit öleli fel.
Nem mellesleg az a Szinnai Tivadar írta, akinek a meséin szegről-végről valamennyien felnőttünk: ő fordította többek között a Winnetout meg az összes indiánokat, a H. G. Wellseket, Huxley-t, Remarque-ot, Cocteaut – úgyhogy végeredményben mindannyian a Szinnai Tivadar köpönyegéből bújtunk elő.
És bár állítólag a regény alakjai csak irodalmi értelemben élnek, a széles, bő epikai keretbül egyre-másra kificcen az a robusztus mondanivaló. Olyannyira, hogy időnként alig győztem mantrázni – ahogy a Kőrösitől tanultam –, hogy: mostantól minden jó lesz, nem is csak hogy jobb, de jó.
Namost ezt a könyvet sajnos nemigen lehet megszerezni. Én is csak egy kölcsön példánnyal óvatoskodtam. Úgyhogy, bár kisvártatva idecsillagozok vagy ötöt, kérlek tessetek várni a fölhajszolásával, amíg sikerül önző módon a magánykönyvtáram rejtekében biztonságba helyeznem egy példányt. Akkor aztán majd szólok. (:
Népszerű idézetek
A felkelés kis hőstett. Nemcsak azért, mert bőrünk borzong, ha kibújunk a meleg ágyból. Szakítani kell az éjszaka ritmusával is, melyet felvesz a lélekzésünk, a szívdobogásunk, minden idegszálunk. Éjjel megint halak vagyunk, mint fejlődésünk őshajnalán. Mély, meleg vizekben úszkálunk símán, biztosan, könnyedén. Ébredéskor lomhán, erőlködve emelkedünk mind magasabb rétegekbe, hogy végül felmerüljünk egy másik, barátságalan közegbe.
5. oldal
A könyvégetés egészen logikus dolog. Aki gyilkosságra készül, először saját lelkiismeretét öli meg. El kellett hamvasztani azt a szellemet, mely emberséget hírdet, hogy aztán elhamvaszthassák az embert is, aki egyszer még szellemet hirdethetne. A könyvmáglya volt az auschwitzi máglya plátói „ideája”.
146. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Robin O'Wrightly: Emlékkönny 98% ·
Összehasonlítás - Ruby Saw: Lucy 98% ·
Összehasonlítás - Gion Nándor: Ez a nap a miénk 97% ·
Összehasonlítás - Bordás Róbert: Leosztott lapok 97% ·
Összehasonlítás - Tomcsik Nóra: Tél Berlinben 96% ·
Összehasonlítás - Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét 95% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Hová álljanak a belgák? 95% ·
Összehasonlítás - Silingi Terézia: Ómama nyaklánca 95% ·
Összehasonlítás - Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg 94% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: A fekete rózsa 94% ·
Összehasonlítás