Csillaghullás 15 csillagozás

Szilvási Lajos: Csillaghullás Szilvási Lajos: Csillaghullás Szilvási Lajos: Csillaghullás

1940. ​augusztus 20-án avatják tisztté a kassai repülőakadémián Szanyi Márkus hadnagyot, s a pilótatiszt négy esztendő múltán, 1944 augusztusában tér vissza ejtőernyős partizánként Magyarországra. Ennek a négy évnek a történetét mondja el Szilvási Lajos új regénye, tucatnyi érdekes szereplő sorsán át.
Négy esztendő története – jóformán az egész második világháború históriája. A fronton és a hátországban, Budapesten, Belgrádban és Moszkvában, ellenállók angyalföldi titkos találkozóhelyein és miniszterek dolgozószobáiban, színházi kulisszák mögött és hadifogolytáborok barakkjaiban, lövészárkokban és repülőgépeken, világvárosi szállodák halljában és hajógyári dokkokon játszódik le a Csillaghullás.
Két nagy szerelembe gázol bele a második világháború és a fasizmus. Két szerelmespár: – Szanyi Márkus repülőhadnagy és Nóra, a miniszter leánya, meg Kabán János, a kommunista párt titkára és Andrea, a ballerina – harcol a boldogságért az egyensúlyát vesztett világban, s mögöttük… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1960

>!
Alinea, Budapest, 2020
616 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155669446
>!
Alinea, Budapest, 2017
612 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155669217
>!
Alinea, Budapest, 2017
612 oldal · ISBN: 9786155669231

1 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Szanyi Márkus


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

zia P>!
Szilvási Lajos: Csillaghullás

Az első Szilvási könyv, amit olvastam, de ezek után biztosan fogok még a szerzőtől olvasni.
A könyv nagyon cselekményes és érdekes. Mindenféle társadalmi osztályból vonultat fel szereplőket. Számomra sokkal nyomasztóbb volt, mint más háborús könyvek, mert ez többnyire Magyarországon játszódik és teljesen más érzés ismert utcákról vagy Budapest bombázásáról olvasni.
Abban a kiadásban, amit én olvastam található jó néhány elírás. Ez az olvasásélményből elvesz kicsit, de a könyv értékéből nem.

Gabriella_Balkó>!
Szilvási Lajos: Csillaghullás

Szilvási-féle történetmesélés, hogy ennek a regénynek a főszereplőjét említés szintjén megismertük a Fény a hegyek között könyvében. Szóval miközben az a történet, úgy ez is párhuzamosan játszódik egy bizonyos időszakban.
Sajnos ugye ez is egy bizonyos korszakban játszódott, így olyan eszmét dicsőít, ami azóta megbukott. Amúgy épp ezért éreztem úgy, mint ha Berkesi könyvét olvastam volna. A főszereplők is ugyanúgy voltak idealizálva, és ugyanolyan „kémtörténet” folyik a háttérben – titkos helyeken való találkozások, titkos csomagok küldözése, stb.
Egy kicsit terjengős volt a regény, meg nagyon politizált, de amúgy olvasható.

gesztenye11 >!
Szilvási Lajos: Csillaghullás

Ez egy nagyon jó könyv! Tipikusan Szilvási, olvasmányos, érdekfeszítő – és amivel talán egy kicsit több egy „átlagos” Szilvási könyvnél, az az, hogy jóval sokrétűbb a társadalomábrázolása, hiszen a történet időszakát jelentő 1940–1944 közti évek szinte teljes magyar társadalmát bemutatja, főurakat, gazdagokat, nincsteleneket, munkásokat, kisgazdákat, különböző politikai oldalak képviselőit, kommunistákat, nyilasokat, angol- és németbarátokat. Szereplői közt van államtitkár, katonatiszt, földbirtokos, táncosnő, boltos, lakatos, egyetemista, képviselő. Vannak magyarok, németek, szovjetek. Teszi ezt úgy, hogy a történelmi környezetet teljesen hitelesen ábrázolja, valódi történelmi szereplőkkel (pl. Bajcsy-Zsilinszky Endre), és bemutatja a II. világháború ezen időszakának magyar eseményeit is. A regény maga romantikus és tragikus egyben, kicsit meglepő, de elképzelhető végkifejlettel. Az írásmód és a szerző nézeteinek hovatartozása ugyanakkor egyértelműen a megjelenés idejét tükrözi.

1 hozzászólás
sagittarius>!
Szilvási Lajos: Csillaghullás

Aki olvasta Szilvási könyveit, tanusíthatja, hogy sosem állt távol tőle a politika, mint olyan. Szinte minden regényében van politikai szál, melynek kibontása során nem titkolja hovatartozását. Ez a könyve annyiban elüt az általam korábban megismertektől, hogy itt a politika a többinél hangsúlyosabban jelenik meg a cselekmény kibontása során. Az sem lehet véletlen, hogy létező történelmi szemilyiségeket – elsődlegesen Bajcsy Zsilinszky Endrét – hívja segítségül a német- és háborúellenes mondanivaló alátámasztásához, hitelesítéséhez.
Sajnos a szerző beleesik abba hibába, hogy idealizált alakjait idealizált körülmények közé helyezi, így a tényleges valóságot megszépíti, ezzel egyben hitelteleníti is azokat. Különösen irritáló volt számomra a szovjetek fogságába került hadifoglyok életének és a velük való bánásmódnak, gondoskodásnak az ábrázolása. Családomban és baráti körömben szép számmal voltak olyan személyek, akik éveket töltöttek messzi, orosz hadifogolytáborokban, és onnan csontvázzá soványodva, gyógyithatatlan betegségekkel tértek haza. Számomra nagyapám beszámolói sokkal nehezebb életről, embertelenebb külményekről szóltak. Ezek egy részét a háborús viszonyok, nélkülözések indokolták, de nem kis számban fordultak elő a fogvatartók részéről megtorlások, leszámolások, fizikai bántalmazások is.
Mivel a könyv politikailag ellentmondásos, kényes időszakban íródott, nem zárom ki, hogy Szilvási tollát a megfelelési kényszer vezette. Ezt azonban nem rovom fel hibájául. Úgy vélem, nem tévedek ha azt mondom; nem ő volt az egyedüli kortársai közül, akit nem a rendszer kérlelhetelen ellenségeként ismerhettünk meg.

peonia>!
Szilvási Lajos: Csillaghullás

Tragikus történet a második világháborúból. Viszont számomra sokkal árnyaltabb képet adott az akkor történekről, több szálon fut a cselekmény, és jobban megismertem az ellenállókat. De még mindig borzalom erről az időszakról olvasni. Jó írás, Szilvásitól megszokottan.

Szakály_Sarolta>!
Szilvási Lajos: Csillaghullás

Bevallom az elején nem gondoltam volna, hogy végig olvasom, de valahogy magával ragadott a történet. Talán a politikai helyzet ebben az időben a legérdekesebb és legvisszataszítóbb Magyarországon. Megdöbbentettek a pontos leírások a harcmodorról, a fegyverekről és az emberek helyzetéről. A szerelmi szál végkifejleténél másra számítottam és a többi szál sem lett egészen elvarva. Lényegében csak az eleje indult nehezen és vége lett kidolgozatlan, ha ezeket nem számítjuk 500 oldal izgalomra számíthat az olvasó egy kis politikával fűszerezve.

Zsuzsanna_Buday>!
Szilvási Lajos: Csillaghullás

Kicsit nehezen haladtam vele a hossza miatt, pedig cselekményes és izgalmas. Sokszor elgondolkodtató is, hogy az ember vajon mit tenne az adott helyzetben. A legtöbbe persze bele se tudtam képzelni magam. Nem vagyok jó töriből, nem tudom ilyen szempontból mennyire hiteles a történet, de sok igazság van benne az értelmetlen öldöklést illetően.


Népszerű idézetek

gesztenye11 >!

Bartók elmegy…Búcsúhangverseny…Még néhány nap, és hajóra száll egy kikötőben, Amerika felé…
"…kívánságom ez: Mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon-tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akikéről jelenleg van*, továbbá mindaddig, amíg Magyarországon erről a két emberről elnevezett tér vagy utca van, vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületet; velem kapcsolatban emléktáblát mindaddig ne helyezzenek el nyilvános helyen.”
*A szerkesztő megjegyzése: Az Oktogon 1936-tól Mussolini tér, a Körönd 1938-tól Hitler Adolf tér volt 1945-ig

93. oldal, 3. fejezet - Utak kereszteződnek

gesztenye11 >!

Vitéz Bertók odalépett a lányához, s vaskos karjával átfogta Nóra sovány vállát. Halkan, szinte bocsánatkérően mondta:
– Holnap a magyar honvédség elindul délre… a régi határokig…
Az öreg Szanyi előbbre lépett. Arcán sötét vonallá vált minden ránc. Magában akarta mondani, de hangosan csúszott ki a száján:
– Ez…háború…

152. oldal, Második könyv - Második fejezet: Májusi fagy

Szakály_Sarolta>!

A világon nagyon nehéz kiigazodni… A vándor kiválaszt egy csillagot és feléje tart, arra vigyáz mindig, hogy ne tévessze szem elől. Te is csak erre vigyázz. A csillagod nézd mindig, a célt…

461. oldal, Negyedik könyv, Hetedik fejezet, 1. (Alinea, 2017)

Gabriella_Balkó>!

– Furcsa állat az ember – gondolta. – Amíg éhes, nem törődik vele, mit löknek eléje. De amint jóllakott, egyszerre észreveszi, mit eszik.

378. oldal, Harmadik könyv, Harmadik fejezet - "Visszatérünk!", 1. (Zrínyi Katonai, 1960)

Gabriella_Balkó>!

– Öreg-Zabó József üzeni szüleinek… – tiszta, kellemes árnyalt férfihang beszélt: – Izenem, hogy élek és jól vagyok. Engem nem lehet elpusztítani. A reményt, édesanyám, ne veszítse el sohase… A fecskemadár is hazaszáll minden tavaszon az ereszünkre…

386. oldal, Harmadik könyv, Negyedik fejezet - Életet kell mentened!, 1. (Zrínyi Katonai, 1960)

sagittarius>!

– És a híres magyar parlamentarizmus! Kényesen őrzik a demokrácia látszatát s utolsó fügefalevél a parlament. Vannak ellenzéki pártok, de oly szűk a tér, ahol mozogjanak, oly korlátozottak a lehetőségeik… A magyar parlamentarizmus nem a demokrácia jele, nem annak mutatója, hogy nálunk nincs diktatúra, hanem csak azt a tényt erősíti, hogy ez a diktatúra más, mint akár a német, akár az olasz… Működhet az ellenzék, de csak akkor, ha nem veszélyezteti az ellenforradalom politikáját.

89. oldal, Első könyv - Harmadik fejezet, Utak kereszteződnek, 5. (Alinea, 2017)

gesztenye11 >!

Ezen az éjszakán, a Mátra északi lejtőin legeltető pásztorok későn aludtak el. Hajnalig fürkészték csodálkozva az eget. Éjféltájt eloszlottak a felhők, s ezen az éjjelen annyi csillag hullott a hegyek fölött, hogy a legvénebb pásztor is álmélkodott:
Augusztus havában mindig hull a csillag, de annyi sok… csoda ez, nem is csillaghullás…

611. oldal: Ötödik könyv - Kilencedik fejezet: Az utolsó patronig

Gabriella_Balkó>!

Ezen a napon [1941. március 24-én] Bárdossy László külügyminiszter Münchenben – Teleki tudta nélkül – biztosította Ribbentropot, hogy Magyarország kész a Szovejtunió ellen hadba vonulni, mire Ribbentrop külügyminiszter a magyar-német fegyverbarátságra mondott pohárköszöntőt az esti díszvacsorán. És ezen a napon Bécsben már berendezték azt a termet, ahol másnap Cincár-Markovics jugoszláv külügyminiszter aláírta az okmányt, hogy Jugoszlávia is csatlakozik a tengely-paktumhoz. Berlinben pedig a detektívek megszállták a szállodát, ahová másnapra várták Macuoka japán külügyminisztert, aki azért érkezett Németországba, hogy megtárgyalja Hitlerrel a távolkeleti háború kirobbantását. Belgrádban Szimovics Dusán hadseregtábornok, a légierők parancsnoka a tábornoki kar többségével már megegyezett, hogy megbuktatják a Cvetkovics-kormányt, mert Jugoszláviának nem szabad Hitler kezébe kerülnie. És idehaza gróf Teleki Pál miniszterelnök nem jelent meg a zászlók visszatérésének ünnepségén, mert Szent György téri palotájában sógornőjével tárgyalt, aki éppen Svájcból érkezett haza, és közölte, hogy Angliától a magyar kormány semminemű segítségre nem számíthat Hitler ellen.

154. oldal, Második könyv, Első fejezet - Intermezzo, 5. (Zrínyi Katonai, 1960)


Hasonló könyvek címkék alapján

Joachim Peiper: Banditák nyolc óránál
Ruby Saw: Lucy
Bauer Barbara: Még látlak odafenn
Adam Makos – Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég
Joachim Peiper: A Tigris karmai
Gorka Eszter: Várni foglak
Örkény István: Tóték
Joachim Peiper: Farkashajsza
Filip Jánský: Égi lovasok
Tűz Tamás: Vihar a pusztán