Csillaghullás 91% 15 csillagozás

Az első Szilvási könyv, amit olvastam, de ezek után biztosan fogok még a szerzőtől olvasni.
A könyv nagyon cselekményes és érdekes. Mindenféle társadalmi osztályból vonultat fel szereplőket. Számomra sokkal nyomasztóbb volt, mint más háborús könyvek, mert ez többnyire Magyarországon játszódik és teljesen más érzés ismert utcákról vagy Budapest bombázásáról olvasni.
Abban a kiadásban, amit én olvastam található jó néhány elírás. Ez az olvasásélményből elvesz kicsit, de a könyv értékéből nem.

Szilvási-féle történetmesélés, hogy ennek a regénynek a főszereplőjét említés szintjén megismertük a Fény a hegyek között könyvében. Szóval miközben az a történet, úgy ez is párhuzamosan játszódik egy bizonyos időszakban.
Sajnos ugye ez is egy bizonyos korszakban játszódott, így olyan eszmét dicsőít, ami azóta megbukott. Amúgy épp ezért éreztem úgy, mint ha Berkesi könyvét olvastam volna. A főszereplők is ugyanúgy voltak idealizálva, és ugyanolyan „kémtörténet” folyik a háttérben – titkos helyeken való találkozások, titkos csomagok küldözése, stb.
Egy kicsit terjengős volt a regény, meg nagyon politizált, de amúgy olvasható.

szerintem az egyik legjobb könyve

Ez egy nagyon jó könyv! Tipikusan Szilvási, olvasmányos, érdekfeszítő – és amivel talán egy kicsit több egy „átlagos” Szilvási könyvnél, az az, hogy jóval sokrétűbb a társadalomábrázolása, hiszen a történet időszakát jelentő 1940–1944 közti évek szinte teljes magyar társadalmát bemutatja, főurakat, gazdagokat, nincsteleneket, munkásokat, kisgazdákat, különböző politikai oldalak képviselőit, kommunistákat, nyilasokat, angol- és németbarátokat. Szereplői közt van államtitkár, katonatiszt, földbirtokos, táncosnő, boltos, lakatos, egyetemista, képviselő. Vannak magyarok, németek, szovjetek. Teszi ezt úgy, hogy a történelmi környezetet teljesen hitelesen ábrázolja, valódi történelmi szereplőkkel (pl. Bajcsy-Zsilinszky Endre), és bemutatja a II. világháború ezen időszakának magyar eseményeit is. A regény maga romantikus és tragikus egyben, kicsit meglepő, de elképzelhető végkifejlettel. Az írásmód és a szerző nézeteinek hovatartozása ugyanakkor egyértelműen a megjelenés idejét tükrözi.

Aki olvasta Szilvási könyveit, tanusíthatja, hogy sosem állt távol tőle a politika, mint olyan. Szinte minden regényében van politikai szál, melynek kibontása során nem titkolja hovatartozását. Ez a könyve annyiban elüt az általam korábban megismertektől, hogy itt a politika a többinél hangsúlyosabban jelenik meg a cselekmény kibontása során. Az sem lehet véletlen, hogy létező történelmi szemilyiségeket – elsődlegesen Bajcsy Zsilinszky Endrét – hívja segítségül a német- és háborúellenes mondanivaló alátámasztásához, hitelesítéséhez.
Sajnos a szerző beleesik abba hibába, hogy idealizált alakjait idealizált körülmények közé helyezi, így a tényleges valóságot megszépíti, ezzel egyben hitelteleníti is azokat. Különösen irritáló volt számomra a szovjetek fogságába került hadifoglyok életének és a velük való bánásmódnak, gondoskodásnak az ábrázolása. Családomban és baráti körömben szép számmal voltak olyan személyek, akik éveket töltöttek messzi, orosz hadifogolytáborokban, és onnan csontvázzá soványodva, gyógyithatatlan betegségekkel tértek haza. Számomra nagyapám beszámolói sokkal nehezebb életről, embertelenebb külményekről szóltak. Ezek egy részét a háborús viszonyok, nélkülözések indokolták, de nem kis számban fordultak elő a fogvatartók részéről megtorlások, leszámolások, fizikai bántalmazások is.
Mivel a könyv politikailag ellentmondásos, kényes időszakban íródott, nem zárom ki, hogy Szilvási tollát a megfelelési kényszer vezette. Ezt azonban nem rovom fel hibájául. Úgy vélem, nem tévedek ha azt mondom; nem ő volt az egyedüli kortársai közül, akit nem a rendszer kérlelhetelen ellenségeként ismerhettünk meg.

Tragikus történet a második világháborúból. Viszont számomra sokkal árnyaltabb képet adott az akkor történekről, több szálon fut a cselekmény, és jobban megismertem az ellenállókat. De még mindig borzalom erről az időszakról olvasni. Jó írás, Szilvásitól megszokottan.

Bevallom az elején nem gondoltam volna, hogy végig olvasom, de valahogy magával ragadott a történet. Talán a politikai helyzet ebben az időben a legérdekesebb és legvisszataszítóbb Magyarországon. Megdöbbentettek a pontos leírások a harcmodorról, a fegyverekről és az emberek helyzetéről. A szerelmi szál végkifejleténél másra számítottam és a többi szál sem lett egészen elvarva. Lényegében csak az eleje indult nehezen és vége lett kidolgozatlan, ha ezeket nem számítjuk 500 oldal izgalomra számíthat az olvasó egy kis politikával fűszerezve.

Kicsit nehezen haladtam vele a hossza miatt, pedig cselekményes és izgalmas. Sokszor elgondolkodtató is, hogy az ember vajon mit tenne az adott helyzetben. A legtöbbe persze bele se tudtam képzelni magam. Nem vagyok jó töriből, nem tudom ilyen szempontból mennyire hiteles a történet, de sok igazság van benne az értelmetlen öldöklést illetően.