Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az ormokon egy isten alszik 20 csillagozás
A hatvanas évek elején Szilvási Lajos kigondolt egy történetet, elkezdte írni, be is fejezte regényét, de az mégsem jelenhetett meg. A kéziratot szerencsére megőrizték egy múzeumi raktárban, így nem kallódott el. Könyvesboltok polcaira kerülő könyv csak most lett belőle, közel 60 évvel a megírása után.
A regény főszereplője – Major Pál – Budapesten élt az ötvenes években. Éppen egy nemzetközi sportversenyre indult volna, amikor kitör a forradalom. Tevékeny szerepet nem vállal, de így is nagy árat fizet: meghal a szerelme és ő is megsebesül. Súlyos betegen külföldre kerül, ahol megismerkedik egy másik, szabadságáért küzdő nép fiaival, és beáll harcolni közéjük…
Eredeti megjelenés éve: 2020
Enciklopédia 23
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Az a szerencse, hogy nem ezt a könyvet olvastam elsőre Szilvásitól, mert akkor itt abba is maradt volna az ismerkedésem az íróval.
Ezt a könyvét, ha igaz, ami a könyv végén áll, 1961-62-ben írta. Ez után készülhetett az Albérlet a Síp utcában, előtte meg Egyszer-volt szerelem, Kinek a sorsa?, mind mind olyan könyv, ami cseppet sem hasonlít sem stílusában, sem a karakterépítésében ehhez a könyvhöz. Érzésem szerint azt mondanám, hogy nem ugyan arról az íróról van szó.
Az ormokon egy isten alszik Szilvási Lajos egyik korai regénye 1962-ből. Megírása után kiadatlan maradt, így most került első alkalommal az olvasók elé.
Az, hogy miért tartotta Szilvási fiókban a művet, a regény elolvasásával nyilvánvalónak tűnik. Az 1956-os forradalom és az azt követő események bemutatása korántsem idealizált a könyvben, azonban a felvázolt cselekmények és a főhős azokhoz való hozzáállása valószínűleg nem egyezett meg az akkori hivatalos narratívával. Ahogyan az a jelenlegi, a történelmet szazadszorra is átíró, aktuálpolitizálósan megemlékezős, Ákossal danolászós múltidézéstől is idegen.
A regény főhőse Major Pál huszonéves „vasas”, esztergályos és tehetséges sportlövő. Egy becsületes, és munkatársai által megbecsült, egyszerű fiatal, aki
az októberi események viharában mindent elveszít: az állását, a fényesnek induló sportolói jövőjét, a szerelmét, a hazáját és majdnem az életét is.
Pál passzivitásából adódóan csak a sors áldozataként sodródik a történet első felében. Először egy majdnem végzetes sebesüléssel Ausztriába kerül, onnan már felépülve Amerikába, majd végül egy másik forradalom tüzétől egyre hevülő Kubába.
A fiatal férfi karibi szigetországba történő utazása előtt dönt úgy, hogy a maga kezébe veszi sorsának irányítását. Éppen ez miatt is választja az amerikai, de tőle cserébe ismét passzivitást követelő jólét helyett a bizonytalan jövőt Kubában.
Innentől kezdve a magyar férfi újra és újra döntésekre kényszerül idegen földön, idegenek és új barátok közt. Döntései hatására teljesedik be sorsa és teljesedik ki az élete a katartikus vagy Szilvási által katartikusnak szánt és pátosszal átszőtt végkifejletig. Töménytelen szenvedésen, megpróbáltatáson és csalódáson vezet Pál útja magáig Fidel Castróig, majd a felkelők oldalán végül Havannába a győzelemig. Havannában azonban világossá válik számára, hogy megérkezés helyett egy újabb elindulás vár rá.
Szilvási „legújabb” regénye még az írói munkásságának első szakaszára jellemző témát (fiatalok a fegyveres ellenállásban) melegít fel, immár új környezetben, Kubában. A történet első felében bizony érezhető is egy, a későbbi Szilvásitől eltérő irói eszköztár alkalmazása. A kezdő fejezetekben sok mondat azonos hosszúságú, ütemük így monoton. Érdekes módon később ez megváltozik, és a kubai eseményeket már indulatoktól remegő és a szereplők veszélyes életével együtt lüktető leírások teszik az olvasó által is érezhető valósságá.
Kevés a kimagaslóan szép nyelvi remek még ebben a korai műben, de a kedvencem nekem ez a 34. oldalról: „Vékony, egyenes orrán még ott huncutkodtak a nyári szellők.”
Szilvásinak ezen regénye megerősíti az olvasóban azt a sejtést, amit a későbbi művei keltenek, hogy a latin-amerikai forradalmakkal, főként pedig Kubával, Castróval es Che-vel erősen rokonszenvezett. Nekem az az érzésem, hogy ennek alapja nem az ideológiai keményvonalas elkötelezettség volt Szilvási részéről, hanem a kubaiak vélt vagy valós puritanizmusának, áldozatvállalásának és a jobbító szándékának a tisztelete és csodálata.
Habár Az ormokon egy isten alszik a későbbi klasszikus regényekhez nem ér fel, kiadása jó hír az író műveit szeretőknek és a Szilvási kánonba szépen beilleszkdő új darabként gondolhatunk rá.
Ez volt az első Szilvási-könyv, amelyet olvastam, pedig a polcon ott van az összes, amely valaha megjelent. Bár nem a legelegánsabb, legirodalmibb magyar nyelven lett megírva, éppen ez volt a legnagyobb erénye. Egy magyar kommunista sorsa az 56-os forradalom és a kubai forradalom idején nagyon jó téma, pláne a történelmi távlatokból. Ma már egyértelműen lehetne történelmi regénynek nevezni, annak ellenére, hogy a regény nem sokkal az események után íródott. Már alig várom, hogy Szilvási további könyveit is a kezemben tarthassam.
Nem üti meg az ismertebb regényei színvonalát. Számomra érdektelen volt, azért tartott ennyi ideig, hogy elolvastam. Ráadásul ismét nagyon feltűnőek voltak a szerkesztési hibák, melyek a párbeszédeknél a legjobban szembetötlőek, a gondolatjelek hiánya, rossz sorkezdés, stb. Még egy ellenőrzést kívánt volna nyomtatás előtt.
Népszerű idézetek
– A forradalomban – mondta tűnődően –, csak kívülről nézve sok a romantika. Aki benne él, egykettőre észreveszi, hogy inkább kötelességekből áll. Ezért nagyon nehéz.
197. oldal - 9.
Eljött az idő, hogy álomra hajtsa fejét az indián isten. Kuba szabad lesz.
217. oldal - 9.
Különben is, itt nem sokat bajlódnak a bizonyítással. Előbb eunuchot csinálnak az emberből, aztán egy-két lövéssel kinyírják.
137. oldal - 6.
Pásztorok mesélik … Közel az éghez, a hegyek ormán, itt a Sierra Maestra rengetegében él egy isten, hogy vigyázzon az ő népére. ……
Ő csak akkor térhet nyugovóra, csak akkor heveredhet le egy magas csúcson, ha majd egyszer szabad lesz Kuba földje….
142. oldal - 6.
Mit csináljak? Összedőlt a világ odahaza, nem én akartam, hogy összedőljön, s ha bűnöm van, az csak annyi, hogy nem cselekedtem semmit senki mellett és senki ellen. De vajon én vagyok-e az egyetlen ilyen ember a világon?
63. oldal - 3.
Az egyik templomban harangoztak. Csak a kis harang szólt. Halottra csendítenek? – jutott eszembe, s rögtön társult a gondolat, hogy talán már előre az én halálomra szól a harang. Hemingway könyve jutott eszembe, amihez akkor jutottam hozzá, amikor 1951-ben kiselejtezték a gyári könyvtárból és el akarták vinni a zúzdába. Mindegy, hogy kiért és hol szól a harang – érted szól. Nagyon tetszett nekem az a könyv s ahogy most felötlött bennem az emléke, arra gondoltam, hogy én is hasonlatossá váltam Hemingway regényalakjához: Robert Jordanhoz, Pablóhoz, az öreg Anselmóhoz…
151. oldal
→ |
---|
Fidel szólalt meg újra:
– Pablo Major – mondta –, én kinevezem magát mesterlövész-kiképzőnek.
188. oldal - 8.
A zenészek kezét figyeld! De hogyan figyeljem az ő kezüket és hogyan tartsam célra a fegyvert. Nem a lőtéren vagyok…
171. oldal - 7.
Furcsa volt kora reggel, hogy Juan éppen Lenint idézte. Lenin mondását – nem tudta megjelölni, hol és mikor mondta Lenin –, hogy a forradalmak akkor törnek ki, amikor a nép már nem tud a régi módon élni, és az uralkodó osztály már nem tud a régi módon kormányozni.
97. oldal - 4.
Milyen furcsa is: itt vagyok én, Major Pál, budapesti szerszámkészítő, a magyar kommunista párt valamikori tagjelöltje, akit a kollégái azért javasoltak a pártba, mert becsültek, igen, itt vagyok, egy jenki milliomos kitartott korteseszköze, az unokahúgának a szeretője – itt lebzselek Miami mellett, eszem, iszom, gépkocsin furikázok, akár valami ingyenélő ficsúr, s hagyom, hogy kiszolgáljon egy kubai inas, aki tőlem akar megtanulni célba lőni, hogy talán nem is olyan sokára Fidel Castro felkelői között verekedjen.
101. oldal - 4.
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kondor Vilmos: Budapest novemberben 88% ·
Összehasonlítás - S. A. Locryn: Gyufaláng 94% ·
Összehasonlítás - Fábián Janka: A könyvárus lány 90% ·
Összehasonlítás - Gorka Eszter: Várni fogunk ·
Összehasonlítás - Szobotka Tibor: Züzü vendégei 83% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Hová álljanak a belgák? 95% ·
Összehasonlítás - Cserhalmi Dániel: Csengőfrász 92% ·
Összehasonlítás - Kékesi Dóra: A holnap érintése 92% ·
Összehasonlítás - F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye 90% ·
Összehasonlítás - Palotás Petra: Recepciós kisasszonyok 88% ·
Összehasonlítás