A ​néma 160 csillagozás

Szilvási Lajos: A néma Szilvási Lajos: A néma Szilvási Lajos: A néma

„Kemény ​kaland egy írónak, aki már elmúlt ötven, hogy egy mai srácról, napjaink húszéveseinek egyikéről írjon regényt: abból a nemzedékből válasszon főszereplőt, amelyet képletesen (netán valósan is?) időtlen idők választanak el az ő generációjától, tőle magától” – ismerteti Szilvási Lajos új regénye írópróbáló terhét. Pedig nem először veti alá magát ilyenféle próbatételnek: hasonló korú fiatalok közegébe merült (sikerrel) a Hozomány, az Egymás szemében, a Lélekharang megírásakor is, most azonban részben a társadalmon kívüli, saját törvényű – illetve többnyire törvénybe ütköző – narkós, csöves tenyészetekbe merészkedett el író-felderítőként, részben pedig egy önpusztító magatartás eredetét, természetét kíséri figyelemmel egy, a családja ellen lázadó „kádergyerek” – illetve éppen e helyzet meghatározó volta ellen lázadó, tehetséges, derék fiatalember – tragikus fordulatú sorsában. „Lestár Balázs gondolataiból a napjainkban mind járványosabb életérzés, az elidegenedésnél is… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1985

>!
Háttér, Budapest, 2004
542 oldal · ISBN: 9639365297
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1987
536 oldal · ISBN: 9631533891
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1984
536 oldal · keménytáblás · ISBN: 963152843X

Enciklopédia 3


Kedvencelte 34

Most olvassa 9

Várólistára tette 73

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Szilvási Lajos: A néma

Az első gondolat, ami eszembe jutott mindjárt a legelején, az a világfájdalom.
Nagyon szépen és igazán átérezhetően vannak megfogalmazva a gondolatok, a történések, én egy picit soknak érzem az önsajnálatot, többször éreztem elégedetlennek Balázst a sorsával, holott az alakulásában igencsak benne volt már a keze.
Éreztem halvány iróniát abban, ahogy az elején gyakran emlegeti, hogy neki még joga-oka van ebbe a lakásba visszatérni, kritizálgatja, ha nem is erősen, de mindig jelen levően az anyja takarítási mániáját, rendrakási stílusát.
Hozzám azért elég közel áll az a korszellem, nem sok a különbség közöttünk, és valóban volt a fiatalokban egy érdekes, semmi más korhoz nem hasonlítható világfájdalom. Főleg azokban – na ez persze most is így van –, akik anyagilag jobban vannak eleresztve.
A fiatalok sorsa egyébként adott, tudvalevő, hogy mi lesz velük, gyakorlatilag a bajok megtörténte után már szinte automatikusan csobog a történet a saját medrében.
De azért jó olvasni, mindig van benne egy-egy világmegváltó mondat, gondolat.
Ezért szeretem többek között Szilvásit, mert mindenhova elrejt valami olyan gondolatot, amiről azt hisszük, hogy végre mi is megtalált(j)uk általa az élet nyitját.

>!
Manni
Szilvási Lajos: A néma

Negyedszer olvastam ezt a könyvet. Másodszor, mióta moly vagyok. Másodszor próbálok összehozni egy elfogadható értékelést. Másodszor nem sikerül.
Annyira ismerem ezt a könyvet, hogy pontosan tudom, mikor melyik emlék jön, ez a mocskos igazság. Mégis, mindig egy kicsit belehalok. Ez a könyv, a néma, Balázs, Balázs és Kisjutka, ők minden, ami vagyok, amit szeretek, amit utálok, ami vonz és taszít egyszerre.
Szerettem volna valami szépet írni a könyvről, csakis a könyvről, nem magamról. Nem megy. Talán sose is fog menni. Ez a mocskos igazság.

>!
Katalyn77
Szilvási Lajos: A néma

1983-ban játszódik a történet, Lestár Balázs gondolatain keresztül könnyedén ráhangolodhatunk a 80-as évek hangulatára. Balázs 18 évesen kirepült a családi fészekből. A szülei jól élnek, értelmiségi család, de Balázs lázad, nem akar a felnőttek, és az élet játszmáiban részt venni, csalódik apjában, és úgy gondolja megszökik a szülei által elvárt életút elől. A sors azonban úgy hozza hogy megsérül és újból haza kerül, felbukkan egy nem várt szerelem, és sok régi dolog más megvilágításba kerül. Kisjutka nagyon tündéri, teljesen átéreztem a helyzetét, és nagyon szorítottam neki. Nekem kicsit sok volt itt-ott Balázs elmélkedése a férfi szüzességről, és egyéb világmegváltó irányzatokról, de valahol érthető volt, hisz Balázs kereste a helyét a világban. Valóban néhol kicsit idősebbnek tünt Balázs a gondolatai alapján, de nem volt zavaró, és eleve ő egy kicsit, (ahogy a regényben megismertük) mindig"kilógott a sorból" a kortársai közül.

>!
esztie
Szilvási Lajos: A néma

Szilváshoz kell egy fix hangulat, hogy maradéktalanul élvezni és értékelni lehessen az alkotását. Ezzel szerencsére ez esetben semmi probléma nem volt.
Végtelenül keserű és mélabús. Néma, de beszédes.
Maximálisan rá tudtam hangolódni Balázs lelki világára, van is bennünk nem kevés közös. A könyv vége felé azonban kezdett átmenni a dolog egy olyan irányba, hogy a gondolatmenete egyenesen zabálta a lelkemet, ami nyilván Szilvási zsenialitásának munkája, azonban semmiképp sem volt kellemes, ennyire én még nem vagyok megnyomorítva. Valami mocskos mód enervált és szipolyozott.
És a vége… jaj, a vége. Ilyen az élet. Ez a mocskos igazság…

>!
Minka
Szilvási Lajos: A néma

Egy húszéves néma fiú életét és gondolatait ismerhetjük meg, aki nem találja helyét a világban, nem találja az élet értelmét. Tetszett Balázs karaktere, annak ellenére, hogy helyenként szerintem nem húszévesként gondolkozik. Annak kimondottan örültem, hogy régi ismerősök is felbukkannak a könyvben. Ez a kötet is felkerül a kedvencek listámra.

>!
Nikkincs
Szilvási Lajos: A néma

Az eddig olvasott 3 Szilvási-regény balzsam volt a lelkemnek, mosolyogtam rajtuk, szurkoltam a szereplőknek. Itt most Szilvási egy új arcát ismerhettem meg: fogott egy smirglit és lecsiszolt az eddigi balzsamból rólam ezzel a Balázs sráccal és a néma, de mégis oly beszédes történetével. Lestár Balázs, ott a helyed Fábián Attila mellett a képzeletbeli dobogóm első helyén!

>!
dreamborder
Szilvási Lajos: A néma

Az első Szilvási könyv,amit olvastam.Felejthetetlen élmény volt.

>!
gwyneira
Szilvási Lajos: A néma

az első Szilvási regényem volt, az első meghatározó könyv és az első kedvenc. azóta sem mertem tőle mást olvasni, pedig sok művével szemeztem, de félek, hogy nem tetszenének úgy, mint ez és elveszne a varázsa.
nem tudom, mi fogott meg benne ennyire, mert valóban nem túl pörgős történet, de annyira hangulatos az a kor.

>!
Vata
Szilvási Lajos: A néma

Na igen. A néma! Nem tudom pontosan hányszor olvastam már, de mindig nagy hatást tesz rám ez a könyv. Sokan mondják hogy egy elég bugyuta s nem túl értékes könyv. De mindenkinek más az. Annak idején jókor került az asztalomra, hogy olvassam el. Jó kis könyv! Egyfelől jó kis korkép egy letűnt korról, másfelől vannak benne gondolatok, amik megmozgatják az ember eszét. Főleg aki hajlamos elgondolkodni azon amit olvasott…

>!
Florentino
Szilvási Lajos: A néma

Elsősorban lenyűgözött az egyszerű mondanivalók bonyolult kifejezésmódja, az ahogyan az összes körülihatóságra alkalmas szavat megtalálja az adott mondanivalóhoz. Nem olvastam még ilyen jellegű könyvet, a némaság sokoldalúsága bonyolult gondolatokban. Maga a történet nem nyűgözött le, de az ahogyan le van írva az elragadtatott. 4 csillagos a könyv nekem.


Népszerű idézetek

>!
Manni

– Tudom, hogy moslék a világ, de ne loccsantsák minden nap többször a tányéromba. Önállóan is el tudom látni magam rossz közérzettel.

155. oldal

>!
Manni

Nincs a szívemnek semmi baja! Éppen olyan, mint én. Néha bolondul elharapódzik benne a pánik, megbokrosodik tehetetlenségében, hányja-dobálja magát, aztán belefárad a félelmébe, lehiggad, mint a földönfutó, ha körülnéz és látja, hogy senki se hajt a nyomában.

528. oldal

1 hozzászólás
>!
Manni

Amióta világ a világ, sohasem voltak még ennyire infantilisek benne a tinédzserek, mint ebben a mi elektronikus korunkban. Panaszkodtok, jajgattok, sírtok, mert egyéniségek akartok lenni, de csak csordában tudtok létezni. Csordán kívül rögtön rátok jön a híg hasmenés, csorda nélkül elveszett kölyökkutyák vagytok…

88. oldal

9 hozzászólás
>!
Manni

Odább húzódtam terjengő lábszagának holdudvarából.

334. oldal

2 hozzászólás
>!
Manni

Ha pontosan megjelenek, meg ha szabályosan ott mozgok, vagyis nyugisan elvégzem, amit parancsolnak, akkor senkinek se ötlök a szemébe, tehát olyan az egész életkép, mintha én se lennék ott, meg senki se lenne körülöttem. Úgy létezek ezzel a cseles élettechnikával, hogy sehol se vagyok, és senki se vagyok. Egzaktabbul kifejezve: egy senki vagyok.

235. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984)

4 hozzászólás
>!
Manni

Nem vagyok itthon. Sehol se vagyok. Tesz-vesz egy ember formájú személyiség a bőrömben, de ennek az élőlénynek a kiléte érdektelenül tisztázatlan.

40. oldal (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984)

>!
Minka

Nem hazudott. Azonos volt a hazugsággal, ő maga volt a hazugság, a ferdült gerincével, a beesett mellkasával, a göndör szakállával, a sötét szemüvegével. Ötvenhat kiló hazugság közlekedett szennyfoltos tornacipőben.

110. oldal

>!
Manni

Az önuralommal megvert emberek fegyelmezett kétségbeesését szörnyűbb látni, Balázs, mint a fegyelmezetlenek zokogását, jajgatását hallgatni…

166. oldal

>!
morcosmosómedve

Bőgnöm kéne, de nem bőgök, hagyom hülyéskedni az agyamat…

>!
mizi_zi

Miért gyűlölöd az embereket?… Toni nem nézett rám, valahová a messzi hátam mögé címezte a kérdést. Nem gyűlölöm az embereket. Taszítanak, ez minden.


Hasonló könyvek címkék alapján

Böszörményi Gyula: Nász és téboly
J. Goldenlane: Csillagok szikrái
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.
Szabó Magda: Tündér Lala
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Raana Raas: Ellenállók
Szabó Magda: Abigél
Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Békés Pál: Csikágó
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét