Acélsereg (Káoszszív 2.) 13 csillagozás

Szilágyi Zoltán: Acélsereg

A közkedvelt Acélgólem folytatásában fény derül arra, Amram hogyan is alkotta meg az első gólemeket, és azt is megtudjuk, hogy az „emlékezetét” fokozatosan visszanyerő órásmester visszatérése milyen hatással van a szférák szövedékére. Ténykedése így vagy úgy, de mindenkit érint; sokan segíteni, mások akadályozni próbálják. Cole tovább kutat elvesztett családja után, Jabarinak pedig választania kell a hűség, és a lelkiismerete között.
A kötetben megismerkedünk a démonok mögött álló erőkkel, és megtudjuk, ki vette át az uralmat Malcolm felett. Fokozatosan megismerjük a szférákat működtető erőket és összefüggéseket, és a rájuk leselkedő szörnyű veszélyt.

>!
Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2015
364 oldal · ISBN: 9789637051838 · Illusztrálta: Szilágyi Zoltán

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
VNoémi P
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

Számomra az Acélsereg az év egyik legfordulatosabb, legöszetettebb regénye volt, ami minden oldalon hozott valami újdonságot, és folyamatosan meglepetéseket okozott. Jó sci-fi-hez híven volt egy nagyon jó tudományos háttere, ami nem rugaszkodik el túlságosan a valóságtól, de ugyanakkor igazán megmozgatja az agyat, elgondolkodtat.
Az első részt még kicsit komornak találtam, és fiúsnak, ez a második rész viszont már mindenki számára élvezhető lesz, ugyanis ugyan úgy megvan benne az izgalom, a harc és a romantika is. A karaktereket végre megismerhettük közelebbről is, és helyére került az első rész kontextusa is. Az Acélgólemtől egy sokkal tartalmasabb, részletesebb, eseménydúsabb történet, ami az elejétől a végéig élvezhető. Én már nagyon várom a befejező kötetet. :)

http://egyszervolt-konyvsarok.blogspot.hu/2015/12/szila…

>!
lilla_csanyi P
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

Az Acélgólem csak egy lightos kis felvezető volt az Acélsereghez képest. Mind izgalom, mind csavarok, mind feszültség, mind erőszak terén felülmúlta az első részt. Pedig már az is magasra tette a lécet.
A kötet két nagyobb egységre bomlik: az első részben megismerhetjük Jabari és Amram közös múltját, és az ő szférájuk történetét. A második rész pedig onnan folytatódik, ahol az előző kötet befejeződött.
Hiába könyörög azonnali folytatásért az első regény történetszála, az előzmények ismerete szükséges, és nem kevésbé érdekes, úgyhogy ugyanolyan hamar magába szippantja az olvasót, mint az alaptörténet.
Nagyon remélem, hogy mihamarabb jön a befejező rész, mert én már tűkön ülök! :)

>!
kellyolvas P
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

A sorozat első része röpke bevezetőnek tűnik a második rész mellett. Több mint duplányi oldalszámon a szerző bőven megmagyarázza az előzményeket, a regény első felét foglalják el Jabari és Amram múltjának részletei, a második felében folytatódik a történet Cole-al a központban.
Ez a második rész egy adrenalinlöket volt, nagyon sok minden történik, és ember/olvasó legyen a talpán, aki némely részletét elsőre felfogja. A szerző keményen megdolgoztatja az agysejteket, de kárpótol is, újra részt vehetünk a szférák közötti utazáson, szereplők találkoznak és veszítik el egymást újra. Nekem nagyon bejöttek a szerző ötletei, például a pilóták jövőbe látása, és ezeknek a vízióknak a szabályai, kölcsönhatásai. Imádtam a steampunk elemeket! Nagyon ajánlom a sorozatot, ideális olvasmány a 10-16 éves srácok számára. Izgalmas, feszültséggel teli regény, ami több órányi remek szórakozást hoz az olvasóknak. Bővebben:
http://www.kellylupiolvas.com/2015/12/szilagyi-zoltan-a…

>!
Kriana
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

Nem akartam elolvasni a könyvet. Tényleg nem.
Elhatároztam, hogy csak akkor kezdek neki, ha már a 3. kötet is kéznél van, mert bele fogok pusztulni a várakozásba. De az Acélsereg galád módon addig vigyorgott rám a polcról, hogy megtörtem.
Most pedig ehetem a kefét, ki tudja még meddig, rághatom tövig a körmeimet, mert igen rövid idő alatt a végére értem ennek a nagyszerű történetnek, és nincs tovább. :(

Minden elismerésem Szilágyi Zoltáné, mert nem csak hosszúság szempontjából sikerült felülmúlnia az Acélgólemet, hanem történetileg is. De még milyen történettel. :)

Kezdjük azzal, hogy egyáltalán nem okozott nehézséget visszarázódnom a történetnek helyt adó világba, pedig emiatt az elején egy kicsit aggódtam. De nem. Olyan volt, mintha nem is egy évvel ezelőtt olvastam volna az első kötetet, hanem csak tegnap tettem volna le. És nálam egy sorozatnál ez nagyon fontos. :)

Aztán ott volt még a történet. Annyira izgalmas, és fordulatos és nagyon jól felépített volt az egész, hogy szinte képtelen voltam letenni, egy ültő helyemben olvastam el az utolsó 300 oldalt. :)

A könyv első felében válaszokat kaptam az Acélgólem során felmerült kérdéseim többségére. Megismerhettem Jabarit és Amramot, az Alfa világot, a gólemek kialakulásának történetét és egy kicsit közelebb jutottam a szférák rejtélyéhez is.
A második felében pedig hatalmas lendülettel folytatódott tovább a cselekmény, és végig a körmömet rágtam, hogy vajon mi történhet még szegény Dr. Cole-lal. Nem volt egy perc megállás se, sokszor csak kapkodni tudtam a fejem, mert annyi minden történt egyszerre. Az író annyi remek ötletet húzott elő a varázscilinderéből, hogy az egy másik önálló regényhez is elég lenne.
De nem elég, hogy rengeteg ötletet zsúfol bele a könyvbe, mert az önmagában kevés. Ezeket nagyon jól is hasznosítja.

És végül ott vannak a szereplők is.
Bevallom, az elején nem tudtam eldönteni, hogy ki is az igazi főszereplője a könyvnek talán most sem tudom igazán. Még az első kötetben megkedveltem Dr. Cole-t, most pedig Jabari, Fora és még a bolond Amram is a szívemhez nőttek.
Mindegyikük nagyon érdekes személyiség, és kíváncsi leszek, mi lesz velük a zárókötetben.

Szóval nálam ez a könyv az idei év kedvencei között van most. :)

>!
Fummie P
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

A könyvet két részre lehetne osztani, nagyjából pont a felénél. Az első felében Jabari múltját ismerhetjük meg, a második részben pedig folytatjuk a történetet ott, ahol az Acélgólemnek vége szakadt. Amennyire dühös voltam az elején, annyira hálás lettem ennek a kitérőnek, mivel nagyon sokat felejtettem az Acélgólem óta, és bár sehol nem meséli el újra, mi történt eddig, lassan csak összeállt a kép. Nem igazán emlékeztem Jabarira az Acélgólemből, valahogy annyira lefoglalt Dr. Cole, hogy kiszorította a többi szereplőt De ez a rész legalább annyira Jabariról szólt, mint amennyire az Acélseregről. Megismertük a fiút, honnan jött és milyen élete volt. Nagyon szimpatikus lett számomra, még úgy is, hogy hibákat követett el, viszont láttam az okait. Megértettem a motivációit, és addigra már nem zavart, ha olyan dolgot csinált, ami nem minden szempontból elfogadható, mert tudtam, miért csinálja, és ez valahogy felmentette. Szóval megszerettem a fiút, na.
Szilágyi Zoltán még mindig nagyon jó történetvezetésben. A cselekmény izgalmas, és ugyan a könyv első fele csak felvezetés volt, de néha jobban lekötött, mint a második fele. Csavarok is vannak benne bőven, bár némelyiket azért sikerült kitalálnom előre. Nagyon szeretem még mindig a világot, amiben játszódik. Ahogy egyre többet tudunk meg a gólemekről és a szférákról, úgy lesz minden egyre érdekesebb, és akarok még többet tudni. A stílus egyre jobb, nem is bizonyítja ezt jobban az, hogy egy percig sem unatkoztam, szerettem olvasni a leírásokat, a különböző szférák különböző helyzetét. Na meg persze a borító megint gyönyörű, hála Sánta Kirának.
(Bővebben a blogon.)

>!
Vác_nembéli_István_fia_istván
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

Első kötet után nem is volt kérdés hogy el fogom olvasni.Remek volt nem kelet csalódnom ,meg ismertük hogy jöttek létre a káosz szívek , a gólemek .egy kis előzmény hogy jobban megismerjük órásmestert ,Jabari-t ..mit és hogyan tettek ..miért is olyannak amilyennek .
néha vissza kellett lapozni 1 -2 bejelölt részhez hogy pontosan képben legyek ,be lehet hogy csak nálam volt így.
a rajzok tetszettek benne ,nem volt túl sok de illet óda ahova került.
jó volt olvasni, könnyen pörögtek az oldalak .csak ajánlani tudom mindenkinek .
a következő részt is várom ,és reméljük utána fog még írni ..

>!
ibolya09
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

Ez a könyv számomra egy kicsit lassan indult be, mégpedig azért, mert az első fejezet az első könyv előtti időkről szólt, így tudtam, mi várható, mi lesz a végkifejlete. A fejezet vége viszont nagyon ütött, izgalmas volt. Miután lezártuk a múltidézést, a regény igazán beindult. Annyi információt kaptam, a szereplők állandóan mozgásban voltak, a történet folyamán csak kapkodtam a fejem, hogy most mi van, így élvezettel olvastam. A szereplők közül Dr. Cole a kedvencem, Jabarit hol kedveltem, hol nem, attól függően, hogy éppen kinek az oldán állt, kit támogatott, a könyv végén most éppen kedvelem. Kezd ő is jó irányba haladni. Fora igazán meglepett, az ő története nagyon izgalmas, elképesztő. Az egész történet igazán hihetetlen. Annyira kitalált, annyira jól átgondolt, hogy egyszerűen úgy érzem, hogy ez a világ akár létezhetne is, és lehet, hogy létezik is.

>!
elmouse
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

Az inkább csak bevezetőnek jó első kötet után ez a regény már nagyon rendben van. Izgalmas, jól felépített, a szereplők jól kitaláltak és még logikusan felépített is. (Legalábbis nem találtam rajta fogást.)
Egy bajom volt csak vele, hogy a végén eléggé töményen zúdítja ránk a szférák és lakói ill. a szférák közötti utazás mibenlétét.
Várom a befejező kötetet.

>!
Péter_Alajos_Balázs
Szilágyi Zoltán: Acélsereg

Az Acélgólem kis rövid könyve után, ez már tényleg elkezd bevinni a sűrűbe. Részletesebb és tágabb lesz a világa, ami gondolom majd még tovább fog bővülni. Tök jó volt, nem bírtam letenni. Nagyon várom a harmadik részt!!! Bátran ajánlom, szerintem aki felveszi nem fog benne csalódni…


Népszerű idézetek

>!
VNoémi P

– Várjon! Mit akar csinálni?
– Amit ilyenkor szoktam – mondta morcosan, és a kabinba hajtogatta magát.
– Meggyilkol mindenkit?
– Az a „B” terv.

193. oldal

>!
VNoémi P

Ha úgy néz ki, mint egy tudós, és úgy viselkedik, mint egy tudós, akkor bizonyára az is!

16. oldal

>!
VNoémi P

Furcsa, hogy minél finomabb dolgokat akarunk létrehozni, annál nagyobb gépekre van szükség, igaz?

33. oldal

>!
VNoémi P

Mindenki jön valahonnan, és mindent meg lehet tanulni, Jabari. A kíváncsiságot és a tisztességet viszont nem.

32. oldal

>!
VNoémi P

Bármilyen meglepetés rejtőzhetett a felfoghatatlanul bonyolult mechanizmus mélyén.

40. oldal

>!
VNoémi P

…a világban léteznek dolgok, amelyek messze túlszárnyalják az emberi képzeletet.

61. oldal

>!
VNoémi P

Lányként kétszer annyit és kétszer olyan jól kellett dolgoznia mindenért, és ezért sok tekintetben megállíthatatlan ágyúgolyóra hasonlított.

107. oldal

>!
VNoémi P

A tudatlanságod a legnagyobb fegyvered.
Nincs senkid, nincsenek céljaid. Egy magányos falevél vagy, aki csak sodródik, és senki sem tudja, hol ér földet.

196. oldal

>!
VNoémi P

Napokon keresztül váratlan jócselekedetén rágódott. Még sohasem tett ilyet korábban. Eddig mindig a túlélést helyezte előtérbe… a pénz visszaadásával pedig épp ezt az alapvető irányelvet rúgta fel.

17. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

W. Hamilton Green: Mars 1910
Raana Raas: Árulás
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Raana Raas: Elágazó utak
On Sai: Lucy
Zsoldos Péter: Távoli tűz
László Endre: Jóholdat, Szíriusz kapitány!
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Duncan Shelley: A félelem íze
Douglas Rowland: Cherubion alkonya 4. – Ikeristenek