Nyitott házasság – korszerűbb életstílus 3 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Budapest, 1988 Enciklopédia 35
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 2
Kiemelt értékelések
Elég szerencsétlen ez a borítófotó a könyvhöz, mert éppen azt az előítéletet erősíti, amivel szakítani szeretne, vagyis ami szerint a nyitott házasság (a közvélekedés szerint) azt jelenti, hogy a férj és a feleség is szabadon „megcsalja” a másikat, csak egymás mellett élnek, és csupán a házassági eskü tartja össze őket stb. A könyvből azonban kiderül (de ezt már kevesen fogják elolvasni), hogy a nyitott házasság valami egészen másról szól, és annak voltaképpen csak a legvégső fokozata, a bizalom legmagasabb és legszilárdabb szintjén megvalósítható – de nem kötelezően bekövetkező – része a szexuális kapcsolatteremtés külső partnerekkel. Szóval talán jobb lett volna a nyitott helyett a „demokratikus” vagy a „modern” jelzőt használni, mert a nyitottról mindenkinek rögtön a képen látható felállás jut eszébe. spoiler
Valamikor évekkel ezelőtt került fel a várólistámra ez a könyv, kíváncsi voltam, hogyan is kell elképzelni egy nyitott házasságot vagy egy nyitott kapcsolatot. Vannak benne érdekes és szimpatikus felvetések, mégis nehezen tudom elképzelni, hogy a valóságban hogyan is tudna működni egy ilyen dolog. Az a nagyfokú bizalom, ami egy nyitott kapcsolathoz kell, nagyon nehezen építhető ki (legalábbis szerintem), de nemcsak a partnerben, hanem saját magában is nagyon kell bíznia az embernek.
Abban viszont nagyot tévedett Szilágyi Vilmos, hogy x éven belül ez teljesen elfogadott és természetes dolog lesz, és ez fogja felváltani a házasságot.
Elég régi könyvről van szó, új gondolatot én sem találtam benne. Mindenesetre érdekes, hogy egy ilyen meglett férfi szakember a nemi egyenlőséget, házimunka egyenlő elosztását propagálta már akkor. Fennáll a gyanú persze, hogy mindezt pusztán az olvasmányaiból ollózta össze, ugyanis a feminizmus burka meg-meg repedezett a szövegen, és kikandikált némi szexizmus a sorok közül. Azért ajánlom mindenkinek, aki magyarul akar olvasni erről a témáról.
Népszerű idézetek
A tapasztalatlan ember bizalma gyakran naiv és irreális. Amikor valaki alighogy megismerkedett egy szimpatikus partnerrel, máris bizalmába fogadja, és föltárja neki titkait, ezzel saját csalódását készíti elő. Bizalmat csak a kipróbált jó barát érdemel!
121. oldal, Vannak-e "veszélyes igazságok"? (Idegenforgalmi, 1988)
A civilizáció kezdete sokak szerint egyben a monogámia általánossá válását jelentette. Ez azonban csak részben igaz. Ahogyan Engels írta, a monogámiát a férfiak találták ki a nők számára; magukra nézve azonban egyáltalán nem tartották kötelezőnek.
21. oldal, Magántulajdon és házasság (Idegenforgalmi, 1988)
A szerelem azért viszi ugrásszerűen előre a személyiségfejlődést, mert lehetővé teszi saját lelki határaink átlépését. Nyitottságot teremt, melynek révén képesek vagyunk befogadni egy másik ember lelkivilágát, s gazdagodunk az ő élményeivel, tapasztalataival, látásmódjával.
82. oldal, Egyéniség és házasság: a "sündisznódilemma" (Idegenforgalmi, 1988)
Minthogy a féltékenység lényege, hogy feltételezi a partner feletti kizárólagos rendelkezés jogát és ennek veszélyeztetettségét egy vetélytárs által, nyilvánvaló, hogy önzés, hatalomvágy és tulajdonosi szemlélet nélkül nincs féltékenység. Ezekhez gyakran társul a szorongás, a düh, a gyűlölet, a bosszúvágy és hasonló negatív érzelmek.
150. oldal, Betegség-e a féltékenység? (Idegenforgalmi, 1988)
A jó házasságot sokan tévesen úgy értelmezik, hogy abban nincsenek viták, nézeteltérések és konfliktusok. Ehelyett békesség, szeretet és megértés uralkodik.
Ez azonban tévedés, méghozzá veszélyes tévedés!
Veszélyes, mert irreális, mert a viták kerüléséhez vezet és azokkal együtt lemond a párkapcsolat fejlődésének belső mozgatóerőiről, dinamikájáról. Feszültségek és ellentmondások nélkül azonban nincs fejlődés!
127. oldal, 9. Konfliktusok kreatív kezelése (Idegenforgalmi, 1988)
[…] …a nemi szerepek merev elkülönítése nemhogy hasznos, hanem egyenesen káros mind egyénileg, mind társadalmilag, mivel elválasztja, sőt szembeállítja egymással a férfiakat és a nőket. Ha kezdettől fogva más-más szerepekre, feladatokra nevelik a nemeket, ha soha sincs mód arra, hogy kilépjenek a nekik szánt szerepekből, akkor a másik nem mindkettőjük számára idegen világ marad. Akkor a „nemek harca”, ellenségeskedés elkerülhetetlen. A nemek szerinti specializálódás megnehezíti, hogy helyettesíthessék egymást, amire pedig a családban gyakran szükség lenne. Akadályozza a közös érdeklődés és a kölcsönös megértés kialakítását.
69. oldal, A szerepkülönbségek viszonylagossága (Idegenforgalmi, 1988)
A féltékeny nem a másikat félti, hanem önmagát. S nem azért, mert reális veszélyben van, hanem mert betegesen bizonytalan, s ezt túlzott kapaszkodással, a másik kisajátításával próbálja ellensúlyozni. A magabiztos, lelkileg önálló, autonóm ember nem hajlamos a féltékenységre, még akkor sem, ha szerelmes. Az érett szerelem ugyanis kölcsönös és kiegyensúlyozott, s inkább áldozatra kész, mint kisajátító.
149. oldal, Féltékenység, bizalmatlanság (Idegenforgalmi, 1988)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kacsur Adrienn: Szexpert ·
Összehasonlítás - Soma Mamagésa: Hogyan ne sárkányosodjunk el? 83% ·
Összehasonlítás - Soma Mamagésa: Tiszta szex 82% ·
Összehasonlítás - Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete 82% ·
Összehasonlítás - Tamás Rita: Ne pánikolj, sportolj! 92% ·
Összehasonlítás - Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2. 92% ·
Összehasonlítás - Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán? 92% ·
Összehasonlítás - Henri Boulad: A halálban ugyanis megszületünk ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó: A tizenhárom hattyú ·
Összehasonlítás - Fekete István: Szerelmem ·
Összehasonlítás