Szent ​királylányok 4 csillagozás

Árpád-házi Szent Margit és Szent Erzsébet
Szilágyi Rita: Szent királylányok

"Az ​első magyar nők, akik nem voltak királyok feleségei, mégis széles körben ismertté váltak, szent királylányok voltak.
Erzsébet hercegnő, II. András király lánya volt az első és talán máig a legismertebb magyar nő. A korabeli házastársi és vallási alázat mintaképe lett, akit ez egész keresztény világban már 800 éve tisztelnek, templomok sokasága viseli a nevét.
Nem sokkal Erzsébet halála után, a tatárjárás idején született IV. Béla lánya, Margit, aki az unokahúga volt az előbbinek.
Őt szülei eleve, fogadalomból apácának szánták. Igyekezett túltenni minden vele szemben állított elváráson, életét „engesztelő áldozatnak” tekintette…
Érdekes módon az ő szentté avatása nem volt olyan gördülékeny és problémamentes, mint a nagynénjéé.
Mint következő köteteinkben is, a főszereplők mellett jó néhány nőalak megjelenik még könyvünk lapjain.
Megemlékezünk egy olyan nőről, akit a görögkeleti egyház tisztel a mai napig szentként. Piroskáról, László… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar királynék és nagyasszonyok Duna International

>!
90 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155129407

Most olvassa 2

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Aemitta>!
Szilágyi Rita: Szent királylányok

Szilágyi Rita: Szent királylányok Árpád-házi Szent Margit és Szent Erzsébet

Nekem sajnos nem nyerte el tetszésemet a könyv: a könyv negyedénél forgattam, hátha találok utalást arra, hogy ez gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyv lenne, vagy felnőtt korosztálynak szánták? Az előbbire tippeltem, de nem találtam utalást rá, hogy a fiatalabbakat célozták volna meg vele.

Szent Erzsébetről több hitelesebb forrásmunkát elolvastam már, noha a korából kevés információ maradt fenn, és az utána következő évszázadok alatt nagyjából ezek-, vagy feltételezések alapján szőtték körülötte tovább a legendákat.
A könyv sajnos nem tér ki arra, hogy Konrád atya mekkora szerepet játszott Szent Erzsébet életében, épp hogy csak megemlíti. Ő egyébként manipulálta a minden szavát szentírásnak vevő fiatal asszonyt, aki minél áhítatosabban szeretett volna élni. Kár, hogy a könyv az alaptalan pletykákat is belefűzte a történetébe, és a lényeges, valódibb információk kimaradtak.
Azon már kiakadtam, hogy II. Frigyes megkérte a kezét bár ez még így történhetett –, de a szerző vajon miért ragaszkodik ahhoz a feltevéshez, hogy szívesen mondott volna rá igent Árpád-házi Erzsébet? Nem értem. 1226-ban fogadalmat tett Konrád atyának, hogy férje halála esetén soha többé nem megy férjhez, és teljesen rábízza magát lelki vezetője akaratának (ez a könyvből nem derül ki, hanem Summa vitae).

Szent Margitról szóló résztől ennek fényében már nem sokat reméltem. Itt is az alapsztorit adja le, mint amit általános suliban tanultunk róla körvonalakban.

Csalódottságomat ellensúlyozza a gazdag, színes képi anyag.


Hasonló könyvek címkék alapján

Estók János – Szerencsés Károly: Híres nők a magyar történelemben
Estók János: Királynék könyve
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Kéri Katalin: Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon
Puskely Mária: Az Árpád-ház szentjei
Magyar Zoltán: Az Árpád-kori szentek legendái
Puskely Mária: Árpádházi Boldog Erzsébet és a 14. századi misztika
Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Erzsébet
Gál Péter József – Molnár V. József: Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály, Magyarországnak édes oltalma