A ​személyes paraszti tudás érvényessége 2 csillagozás

Szilágyi ​Miklós évtizedek óta tanulmányozza a mezővárosi múltú alföldi kisváros, Kisújszállás paraszti társadalmát, s adatgyűjtésének részeként ötvennél több hosszabb-rövidebb életútinterjút készített. E magnetofonnal rögzített, etnográfiai célú személyes vallomások közül messze kiemelkedik forrásértékben egy 101 évet élt parasztgazdával 1988 és 1993 között folytatott, s 42 órányi felvételt eredményező beszélgetés-sorozata, mely a csodálatos memóriájú aggastyán teljes tudásának foglalata. Ez a könyv, mely átmentette a vallomásos formát, s hitelesen tükrözi a 20. századi mezővárosi parasztsorsot a kisiskolás kortól, a gondtalan gyermeki szórakozásoktól és gyermeki munkáktól az 1950-es évek kulákokat korlátozó intézkedéseinek keserű emlékéig, módszertani kísérlet is egyszersmind. A lábjegyzetekben közölt, a történeti és néprajzi szakirodalomból, valamint a helyi újságokból gyűjtött adatok „hitelesítik": szinte minden részletében igazolják az egyéni emlékezetet. A kisváros… (tovább)

Szilágyi ​Miklós évtizedek óta tanulmányozza a mezővárosi múltú alföldi kisváros, Kisújszállás paraszti társadalmát, s adatgyűjtésének részeként ötvennél több hosszabb-rövidebb életútinterjút készített. E magnetofonnal rögzített, etnográfiai célú személyes vallomások közül messze kiemelkedik forrásértékben egy 101 évet élt parasztgazdával 1988 és 1993 között folytatott, s 42 órányi felvételt eredményező beszélgetés-sorozata, mely a csodálatos memóriájú aggastyán teljes tudásának foglalata. Ez a könyv, mely átmentette a vallomásos formát, s hitelesen tükrözi a 20. századi mezővárosi parasztsorsot a kisiskolás kortól, a gondtalan gyermeki szórakozásoktól és gyermeki munkáktól az 1950-es évek kulákokat korlátozó intézkedéseinek keserű emlékéig, módszertani kísérlet is egyszersmind. A lábjegyzetekben közölt, a történeti és néprajzi szakirodalomból, valamint a helyi újságokból gyűjtött adatok „hitelesítik": szinte minden részletében igazolják az egyéni emlékezetet. A kisváros történetének és társadalomszervezetének, gazdálkodásának alapos ismeretében megfogalmazható tehát, hogy abban a városon és határán belüli szűkebb térben, ahol a vallomástevő igazán otthonos volt, bizonyosan érvényesek, tudományos igényű következtetések kiindulásaként is elfogadhatóak az egyéni tapasztalás és tájékozódás hitelesítette általánosításai. Azaz: módszertani tanulságok megfogalmazását is kikényszerítő volt az etnográfus Szilágyi Miklós és egy száz éves kisújszállási parasztgazda, Szabó Lukács találkozása.