„Miért ​én éltem, az már dúlva van” 0 csillagozás

Vörösmarty-tanulmányok
Szilágyi Márton: „Miért én éltem, az már dúlva van”

Vörösmarty ​Mihály életműve az utóbbi évtizedekben mintha háttérbe szorult volna: az utolsó, átfogónak szánt monográfia 1957-ben jelent meg a költőről, a kritikai kiadása pedig mindmáig befejezetlen. Ez a könyv a felejtés ellenében született: egy olyan, alapvetően műelemzések sorozatából felépülő, új összegzés, amely Vörösmarty egész pályájának áttekintésére vállalkozik, s tanulmányok füzéréből rajzol ki egy erős, monografikus koncepciót a 19. század egyik legjelentősebb magyar írójáról. Annak reményében, hogy ismét és újra rá tudja ébreszteni az olvasókat, hogy ez az életmű nekünk és rólunk szól. Vörösmarty túlságosan nagy költő ahhoz, hogy ne foglalkozzunk vele.

„Setét eszmék borítják eszemet
Szivemben isten-káromlás lakik
Kivánságom: vesszen ki [a] világ'S e' földi nép a' legvégső fajig
Mi a' világ nekem ha nincs hazám?
Elkárhozott lélekkel hasztalan
Kiáltozom be a' nagy végtelent:
Miért én éltem, az már dúlva van.
Illy férfitól… (tovább)

>!
Kalligram, Pozsony, 2021
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634682370

Most olvassa 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Hansági Ágnes: Az Ixion-szindróma
Makay Gusztáv: „Édes hazám, fogadj szívedbe!…”
Hermann Zoltán: A boldogtalanság iskolája
Tüskés Gábor – Knapp Éva: A Fortunatustól a Törökországi levelekig
Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus
Horváth Károly: A romantika értékrendszere
Dukkon Ágnes: A veszélyes szépség útjain
Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond
Regéczi Ildikó: Térképzetek az orosz irodalomban
Rozsnyai Ervin: Kizökkent idő