A ​hellenisztikus görög művészet 0 csillagozás

Szilágyi János György: A hellenisztikus görög művészet

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Művészettörténet

>!
Gondolat, Budapest, 1959
56 oldal · puhatáblás

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

Szelén>!

Az új birodalmak görög-makedón származású uralkodói számtalan várost alapítottak vagy építettek újjá; ezek voltak a hellénisztikus világ új gazdasági, politikai és kulturális központjai, mint a Ptolemaiosok dinasztiája által kormányzott Egyiptomban Alexandria; a Seleukidák Szíriától Indiáig terjedő birodalmában Antiocheia; a kisázsiai partvidéken elterülő pergamoni birodalom székhelye Pergamon, és a hellénisztikus világ kereskedelmi központjai, Délos, Rhodos szigete, a kisázsiai parton pedig újjáéledt nagymúltú görög városok, mint Milétos vagy Ephesos. Ezek lettek a központjai a hellénizmus első századában fellendülő természettudományoknak, a bennük alapított könyvtárakban dolgoztak az irodalomtudomány műveli és a költők, akik mindenfelől az új uralkodói udvarok közelébe sereglettek, s elsősorban bennük találtak megrendelőket és méltánylókat a művészek is.

Szelén>!

Nagy Sándor halála után birodalma több részre bomlott, amelyeken volt hadvezérei és azoknak utódai uralkodtak. Ezek az új birodalmak az idejét múlt városállam-szervezet és a hanyatló keleti monarchiák válságának ideiglenes megoldását jelentették, de a hódítások eredményeként bekövetkezett rövid virágzás után hamarosan maguk is válságba jutottak, s egymásközti folytonos háborúiknak a győztes római légiók megjelenése vetett véget. I. e. 30-ban az utolsó hellénisztikus állam, Egyiptom is elvesztette önállóságát, és a római birodalom részévé lett.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Ingo F. Walther (szerk.): Művészet a 20. században
Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete I-II.
Jánosi-Halász Rita – Entz Sarolta – Fekete-Horváth Erika: Állatok a múzeumban
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban
Ibos Éva: XIX–XX. századi magyar festészet
Frank Zöllner: Leonardo da Vinci
Orosz István: A követ és a fáraó
Daniel Arasse: Művész a műben
Aradi Nóra (szerk.): A korai középkor
Rappai Zsuzsa (szerk.): Hokuszai