Reformkori ​útirajzok 0 csillagozás

Szigethy Gábor (szerk.): Reformkori útirajzok

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny

>!
Magyar Közlöny, Budapest, 2013
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155269073

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Mátyás király


Kívánságlistára tette 3


Népszerű idézetek

Amapola P>!

Az oktatás szelleme még mindig nagyon skolasztikus: a professzorok előírt kézikönyvek alapján kénytelenek előadásaikat megtartani, vagy ha maguk írnak könyvet, cenzúráztatva kinyomattatni. Állandó gyanakvás és szűklátókörűség kíséri munkájukat, így felvilágosultabb gondolatokat, újabb eszméket, nézeteket csak néha-néha lehet becsempészni az előadásokba, a könyvekbe. A legképzettebbek ezért rendszerint nem tesznek közzé semmit, hogy míg ostobának tartják őket, és nem feltételeznek róluk semmi gyanúsat, tehetségüket ugyan véka alá rejtve, de csendben azért néha mégis hasznosan működhessenek. A hallgatóknak tanulmányaikban minden lépésük meg van kötve. Bármely szakról legyen is szó, nem tanulhatnak sem többet, sem kevesebbet, mint amit a szabályok megengednek. Ennek rendszerint az a következménye, hogy csupán igen középszerű embereket képeznek, és hogy a leginkább tehetségeseket, akik legkevésbé tudják ezt a kényszert követni, legtöbbször elkedvetlenítik.

120. oldal (Jan Ackersdijck: Selmecbányáról Pest felé)

Kapcsolódó szócikkek: oktatás
Amapola P>!

Némelyek a mostani város helyén római telep maradványait keresnek; ezek a régiségeknek ex professo tisztelői, kik azon axiómát: „bor s dohány minél régibb, annál jobb”, mindenre rászabják, akár illik, akár nem, s azt hiszik, Kézdivásárhelynek Isten tudja minő becsületére válik, hogy az új ivadék azon síremlékek fölött főzi a rozspálinkát, melyek körül a nagy nemzet hős árnyai lengenek.

59. oldal (Ürögdi Nagy Ferenc: Brassótól - Kézdivásárhelyig)

Amapola P>!

A két pincér nemigen szép, de nem is fiatal. Többi közt nekik szokásuk mondani, hogy minden étel kész, ha azután egy óra múlva hozzák is. Mikor pedig a fizetésre kerül sor, aprópénze egyiknek sincs — s később erről szívesen megfeledkeznek. Ez új divat, melyet Pesten nem lelni fel pincérekben.

77. oldal (Vértesi: Szalatnyai Fürdő Hont vármegyében)

Amapola P>!

Itt is, mint már máshol is, megfigyeltem, hogy a magyarok milyen meghitt viszonyban vannak a latin nyelvvel. A múzeum alkalmazottja, aki körülvezetett bennünket, és fogadott kíserőnk latinul beszéltek egymással.

108. oldal (Jan Ackersdijck: Selmecbányáról Pest felé)

Amapola P>!

Magyar darab volt, az ország történelmének egyik epizódját állította színpadra, képzelhetni, hogy illett ehhez a jelentéktelen német operamuzsika: tetejében az egészet valami hihetetlen mélabúval ütötték agyon.

138. oldal (John Paget: Füred és a Balaton)

Amapola P>!

Továbbmenvén, egy majorba értünk; az emésztést előmozdító pornak elnyelése megéheztetett, térjünk be egy pohár tejre, vagyis tejszínre, miképp azt nevezni szokás. A tej kissé savanykás, különben pedig a víztől csak színe által különbözik, s a kalács egy kissé sületlen és keletlen. De ez nem baj, mert a mai világban untig megszokhattuk már a sok sületlenséget; fizessük meg tehát békével a hat garast, és ballagjunk tovább.

176. oldal (Nagy Ignác: Zöld mulatság)

Amapola P>!

A tihanyi part nagy részén a mészkősziklák egyenetlen szirtfalat alkotnak a víz fölött, míg a félsziget belsejének felülete olyan alakú, mint egy vulkán krátere, közepében egy apró tóval. Némelyik sziklán még vulkáni tevékenység nyomait is felfedezni véltem, s nagyon szerettem volna tovább vizsgálódni, de hát a hölgyek vártak bennünket, s ugyan ki habozna, ha a geológia és a galantéria között kell választania.

150. oldal, John Paget: Füred és a Balaton

Amapola P>!

Ámbár pedig az igen éltes korú emberek itten a ritkaságok közé számláltatnak, mégsem tulajdoníthatjuk e körülményt a vidék egészségtelen állapotjának, s azt hisszük, hogy a kora elhalásnak okai csupán a nehéz munkák szorgalmas gyakorlása, s erős borokkal visszaélésen alapulnak.

159. oldal (Fertő környéke)

Amapola P>!

Tihany magában nem szép hely, a házak mind kőből építve, rendetlenül állanak parton, völgyön. A sziget keleti részén magas, de nem éppen meredek parton áll a két vörös tornyú templom, s ezzel összeragasztva az apátság, mely a templommal négyszöget képez.

Az Apát úr, Brestyenszky Adalbert, igen szívesen fogadott. Inkább magas, mint alacsony termetű, s mintegy 48-50 éves. Nem kövér. Akkor meghűtés miatt változást érzett. Arca nyílt és bizodalmas, magaviselete nyájas, előadása világos, művelt, s mutatja a tanult és gondolkodó férfiút.

127. oldal (Bártfay László: Napló)

Amapola P>!

Lajos és Zsigmond királyok tíz helységet is ajándékoztak s adományoztak e városnak, mi által a már akkor is igen gazdag város még inkább gyarapodott és szaporodott, s nem egyszer látogatá meg Lajos király. Gazdagsága nagy királyunk, Mátyás alatt nemcsak magának a nagy Hunyadi fiának, de az országnak is volt hasznára, mert pénzeivel nem egy bajból rántotta ki a királyt. A levéltárban, mint szent ereklyét lehet látni nagy Mátyásnak saját kezűleg aláírott nyugtatványát 1200 forintokról, melyek Mátyás által azért vétettek föl, hogy királyilag utazhasson vissza Budára.

63. oldal (Medve Imre: Bártfa, szabad királyi város)

Kapcsolódó szócikkek: Mátyás király

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja
Julia Pardoe: A magyarok városa 1-2.
Horvát János: Kubai retró
Bajor Zoltán: Budapest természeti kalauza
Estók János: Széchenyi István gróf élete és kora
Antal Judit: Igazgyöngy
Révész Emese: A magyar historizmus
Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós hűtlenségi pere
Sárosi Ervin: Zarándokúton Nyugat-Tibetben
Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon