Reformkori útirajzok 0 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny
Enciklopédia 4
Szereplők népszerűség szerint
Kívánságlistára tette 3
Népszerű idézetek
Az oktatás szelleme még mindig nagyon skolasztikus: a professzorok előírt kézikönyvek alapján kénytelenek előadásaikat megtartani, vagy ha maguk írnak könyvet, cenzúráztatva kinyomattatni. Állandó gyanakvás és szűklátókörűség kíséri munkájukat, így felvilágosultabb gondolatokat, újabb eszméket, nézeteket csak néha-néha lehet becsempészni az előadásokba, a könyvekbe. A legképzettebbek ezért rendszerint nem tesznek közzé semmit, hogy míg ostobának tartják őket, és nem feltételeznek róluk semmi gyanúsat, tehetségüket ugyan véka alá rejtve, de csendben azért néha mégis hasznosan működhessenek. A hallgatóknak tanulmányaikban minden lépésük meg van kötve. Bármely szakról legyen is szó, nem tanulhatnak sem többet, sem kevesebbet, mint amit a szabályok megengednek. Ennek rendszerint az a következménye, hogy csupán igen középszerű embereket képeznek, és hogy a leginkább tehetségeseket, akik legkevésbé tudják ezt a kényszert követni, legtöbbször elkedvetlenítik.
120. oldal (Jan Ackersdijck: Selmecbányáról Pest felé)
Némelyek a mostani város helyén római telep maradványait keresnek; ezek a régiségeknek ex professo tisztelői, kik azon axiómát: „bor s dohány minél régibb, annál jobb”, mindenre rászabják, akár illik, akár nem, s azt hiszik, Kézdivásárhelynek Isten tudja minő becsületére válik, hogy az új ivadék azon síremlékek fölött főzi a rozspálinkát, melyek körül a nagy nemzet hős árnyai lengenek.
59. oldal (Ürögdi Nagy Ferenc: Brassótól - Kézdivásárhelyig)
A két pincér nemigen szép, de nem is fiatal. Többi közt nekik szokásuk mondani, hogy minden étel kész, ha azután egy óra múlva hozzák is. Mikor pedig a fizetésre kerül sor, aprópénze egyiknek sincs — s később erről szívesen megfeledkeznek. Ez új divat, melyet Pesten nem lelni fel pincérekben.
77. oldal (Vértesi: Szalatnyai Fürdő Hont vármegyében)
Továbbmenvén, egy majorba értünk; az emésztést előmozdító pornak elnyelése megéheztetett, térjünk be egy pohár tejre, vagyis tejszínre, miképp azt nevezni szokás. A tej kissé savanykás, különben pedig a víztől csak színe által különbözik, s a kalács egy kissé sületlen és keletlen. De ez nem baj, mert a mai világban untig megszokhattuk már a sok sületlenséget; fizessük meg tehát békével a hat garast, és ballagjunk tovább.
176. oldal (Nagy Ignác: Zöld mulatság)
A tihanyi part nagy részén a mészkősziklák egyenetlen szirtfalat alkotnak a víz fölött, míg a félsziget belsejének felülete olyan alakú, mint egy vulkán krátere, közepében egy apró tóval. Némelyik sziklán még vulkáni tevékenység nyomait is felfedezni véltem, s nagyon szerettem volna tovább vizsgálódni, de hát a hölgyek vártak bennünket, s ugyan ki habozna, ha a geológia és a galantéria között kell választania.
150. oldal, John Paget: Füred és a Balaton
Ámbár pedig az igen éltes korú emberek itten a ritkaságok közé számláltatnak, mégsem tulajdoníthatjuk e körülményt a vidék egészségtelen állapotjának, s azt hisszük, hogy a kora elhalásnak okai csupán a nehéz munkák szorgalmas gyakorlása, s erős borokkal visszaélésen alapulnak.
159. oldal (Fertő környéke)
Tihany magában nem szép hely, a házak mind kőből építve, rendetlenül állanak parton, völgyön. A sziget keleti részén magas, de nem éppen meredek parton áll a két vörös tornyú templom, s ezzel összeragasztva az apátság, mely a templommal négyszöget képez.
…
Az Apát úr, Brestyenszky Adalbert, igen szívesen fogadott. Inkább magas, mint alacsony termetű, s mintegy 48-50 éves. Nem kövér. Akkor meghűtés miatt változást érzett. Arca nyílt és bizodalmas, magaviselete nyájas, előadása világos, művelt, s mutatja a tanult és gondolkodó férfiút.
127. oldal (Bártfay László: Napló)
Lajos és Zsigmond királyok tíz helységet is ajándékoztak s adományoztak e városnak, mi által a már akkor is igen gazdag város még inkább gyarapodott és szaporodott, s nem egyszer látogatá meg Lajos király. Gazdagsága nagy királyunk, Mátyás alatt nemcsak magának a nagy Hunyadi fiának, de az országnak is volt hasznára, mert pénzeivel nem egy bajból rántotta ki a királyt. A levéltárban, mint szent ereklyét lehet látni nagy Mátyásnak saját kezűleg aláírott nyugtatványát 1200 forintokról, melyek Mátyás által azért vétettek föl, hogy királyilag utazhasson vissza Budára.
63. oldal (Medve Imre: Bártfa, szabad királyi város)
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Antalffy Gyula: A reformkor Balatonja ·
Összehasonlítás - Julia Pardoe: A magyarok városa 1-2. ·
Összehasonlítás - Horvát János: Kubai retró 95% ·
Összehasonlítás - Bajor Zoltán: Budapest természeti kalauza ·
Összehasonlítás - Estók János: Széchenyi István gróf élete és kora ·
Összehasonlítás - Antal Judit: Igazgyöngy ·
Összehasonlítás - Révész Emese: A magyar historizmus ·
Összehasonlítás - Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós hűtlenségi pere ·
Összehasonlítás - Sárosi Ervin: Zarándokúton Nyugat-Tibetben ·
Összehasonlítás - Simon Brigitta – Bidnay Csaba: Együtt külön utakon 91% ·
Összehasonlítás