Éjszakai ​őrség (Őrség 1.) 369 csillagozás

Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Moszkva utcáin a hétköznapi emberek között természetfölötti lények járnak észrevétlen. A Setét és a Fény erői egyaránt jelen vannak, s a két tábor közötti törékeny fegyverszünetet az Éjszakai és a nappali Őrség vigyázza.
Most azonban viharfelhők gyülekeznek a város komor bérkaszárnyái felett: a varázslók, vámpirok, alakváltók és boszorkányok hidegháborúja forrósodni kezdett. Ha összecsapásuknak nem sikerül elejét venni, maga a pokol szabadul el a földön.

Szergej Lukjanyenko sorozatinditó regénye hihetetlen népszerűségre tett szert az első megjelenése óta eltelt években, és rajongótábora már nem korlátozódik Oroszországra. A könyvből készült film elvitte hirét Amerikába és a világ szinte minden szegletébe. Azóta az 'Éjszakai Őrség' már valamennyi fontosabb nyelven olvasható.
A GFK sorozatban végre magyarul is hozzáférhető lesz hamarosan a teljes sorozat.

Eredeti mű: Сергей Лукьяненко: Ночной дозор

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Metropolis Media, Budapest, 2007
450 oldal · ISBN: 9786155628559 · Fordította: Thuróczy Gergely
>!
Metropolis Media, Budapest, 2007
436 oldal · ISBN: 9789638735713 · Fordította: Thuróczy Gergely

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Anton Gorogyeckij · Olga · Borisz Ignatyjevics / Geszer


Kedvencelte 73

Most olvassa 27

Várólistára tette 251

Kívánságlistára tette 134

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
Timár_Krisztina ISMP
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Elöljáróban: nem tudok sakkozni.
(Pirul.)
Én megpróbáltam, becsszó! Eljártam sakk-körbe is! Meg tudom különböztetni a lóugrást az anpasztól!
A „baj” az, hogy a legtökéletesebb mértékben hidegen hagy az, hogy lejátsszak valakivel egy partit, illetve hogy nyerni akarjak. A feladványokat megoldogatni, az igen, az mindig is tetszett. Kitalálni, hogy világos vagy sötét hogy nyer x lépésből. De kitalálni, hogy konkrétan én hogy nyerjek?! Két lépés után megunnám.
Bocsánat, kedves sakkrajongó barátaim. :(

Ezért kap ez a könyv négy csillagot tőlem. Mert ez egy 450 oldalas sakkjátszma, ahol mindenki igyekszik kitalálni, hogy a másik mit fog lépni, és erre neki mit kell lépni, hogy tizenkét lépés múlva legalább egy döntetlenhez eljussanak. Ja, és még az se biztos, hogy ki az ellenfél, illetve egyáltalán ki játszik, és ki marad ki a játszmából, meg hogy amúgy mi a tét.

Amúgy nagyon jó könyv ám! A világ, amelyet felépít és berendez, igazán nagyon tetszett. Minden ízében ki van találva, a legapróbb elemekig. Egyrészt borzasztó egyszerű és mesei (van a Setét és van a Fény, mindkettőnek sok-sok természetfölötti tagja, akik ellenségek), másrészt borzasztó bonyolult és emberi (háttérben a realisztikusan, sőt naturalisztikusan megrajzolt mai Moszkva, előtérben meg egy tüneményes varázs-bürokrácia, főnökséggel, karrieristákkal, papírmunkával, hozzá való aktatologatókkal, bírósággal és sok-sok kafkaian gonosz csapdával). Az utóbbit persze úgy építi fel, hogy időnként mutat némi szamárfület a mai kelet-európai hivatali rendszernek, ezeken még én is tudtam röhögni, enné meg a fene, mert nálunk is ez van. Az elbeszélő és a többi fontosabb szereplő is bejött nekem, bár az érzelmi viszonyaikat nem mindig tudtam követni, de azért igyekeztem. Többekkel ellentétben a stílussal se volt sok bajom, bár a fordítás határozottan hagy maga után kívánnivalókat, de a szleng nem zavart, szokva van. :)

Persze ha már természetfölötti lények és Moszkva, akkor nekem is jobban tetszik Bulgakov, de azért nem kérem számon Lukjanyenkón, hogy ezt a mércét nem ugorja meg. :) A történet izgalmas, sok a rejtély, amelyekre sorban fény (Fény) derül, a nyomozás hol ellankad, hol hihetetlen sebességűre gyorsul, és szerencsésen eltalálta Lukjanyenko, hogy mindezt egy olyan szereplőre bízza, aki a Fény oldalán küzd, de nemcsak az elvont Jóért, hanem a saját kisbetűs javáért is. Akkor van gubanc, ha a kettő egy kicsit nem esik egybe.
Bulgakovot nem kérem rajta számon. De azért a közép-ázsiai vonatkozásokat egy kicsit igen. :( Ha már kazah származású az író. És ha már tele van a közép-ázsiai hagyományvilág a legváltozatosabb mitikus-mágikus lényekkel. Akkor használja már jobban ezt a hagyományt. Ha egy mód van rá. Vagy legalább valami szláv mesefigurát tegyen bele. Baba Jagát vagy mittudomén. :( Kérem szépen. :(

Szóval szép volt, jó volt – nekem kicsit kevés volt. Meg nem tudok sakkozni.
De azért a Nappali őrségre kíváncsi leszek. :)

>!
Fallen_Angel P
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Hát, ez förgeteges volt.*
Meglehetősen optimista voltam az Őrség-sorozattal kapcsolatban, mert rögtön négy részt megvettem belőle. Az első nem okozott csalódást, sőt kimondottan tetszett. Varázslók, vámpírok, alakváltók, metró, vodka, boszorkányok, katasztrófák, vodka – ez mind belefér a kilencvenes évek borongós hangulatú Moszkvájában játszódó urban fantasybe. Az orosz főváros egyszerre ismerős és egzotikus. A magát átlagos mágusnak tartó Anton az Éjszakai Őrség munkatársaként keveredik a nagy dolgok közepébe. A sztori végig érdekes, a könyv világa jól kitalált, a folytatásra pedig hamarosan sort kerítek.

*gyenge szóvicc, egyrészt utalás a történet egyik elemére, másrészt a könyv időnként furcsa nyelvezetére

>!
Leonidas
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Nagyon sokáig gondolkoztam, hogy egyáltalán beszerezzem-e ezt a könyvet. A film nem okozott csalódást, de még mindig nem győzött meg arról, hogy érdemes lenne elolvasni. Őszintén szólva irtózom a vámpíros regényektől, és az urban fantasy műfaj se igazán a szívem csücske. Kár volt bizonytalankodni, mert ez a regény nagyon jó.
Az alapötlet igazán remek. Az emberek világával párhuzamosan létezik egy sötétebb,kegyetlenebb világ, ahol évezredek óta dúl a háború a Másfélék között. Nagyon tetszett, ahogy fokozatosan egyre többet tudtam meg a világ működéséről. Itt a Fénypártiak sem teljesen fehérek, inkább szürkék. Nem harcolnak kesztyűs kézzel a Gonosz ellen, mert úgy esélyük sincs a győzelemre. Maguk is mocskos trükköket vetnek be a Nappali őrséggel szemben. Mindez mögött ott van a rendszerváltás utáni Oroszország valósága. A nyomor,alkohol, szovjet időkből maradt autók, maffia, újgazdag oroszok, mindez megtalálható a történetben. Lukjanyenko leírta a valóságot, és nem színezte ki. A főhős Anton, egy igazi hétköznapi ember, vagyis pontosabban nem ember, hanem az Éjszakai őrség közepes képességű mágusa. A szemszögéből éljük át az egész történet. Remek volt Antonnal nyomozni, a metrón vagy autóval utazni, és közben fél Moszkvát megismerni.
Az író olyan érzelmet csikart ki belőlem, amit nem hittem volna, hogy valaha is érezni fogok: megsajnáltam egy vámpírt.
Igazán jól szórakoztam. Nagyszerű urban fantasy, amit érdemes elolvasni.

2 hozzászólás
>!
jehuka P
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Maga a történet megérdemelné akár az 5 csillagot is: ütős kis urban fantasy alaposan átitatva keserédes szláv életérzéssel és intelligens humorral, tele meglepő fordulatokkal. Lukjanyenko erős hangulatú jól felépített, fantáziadús világot teremt, eredeti karakterekkel dolgozik és mindeközben meglepően mélyenszántó filozófiai kérdéseket boncolgat. Kifejezetten tetszett a „Jó” és a „Rossz” jelen esetben a „Fény” és a „Setét” ábrázolása, árnyaltsága, egymáshoz való viszonya. Az egész történetet nagyon „reálissá” (ha élhetek ezzel a kifejezéssel egy fantasy esetében), emberivé tette. Csak valahogy a stílusa nagyon nyögvenyelős lett. Lehet, hogy a fordítás miatt, de akkor is lerontotta az összhatást. Ettől függetlenül egész biztos megismerkedem a Nappali őrséggel is :)

>!
Fearzone
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Nehezen indult nekem ez a konyv. Fura volt a nyelvezete, valamint ebook, es mostanaban inkabb a fabol keszult konyveimet olvastam.
Ugy gondoltam nem fogom szeretni, aztan par hete ujraneztem a 2 filmet (es bar total masrol szol) ismet magaval ragadott az a bizonyos orosz fantasy hangulat, es ismet elovettem…
Ez egy zsenialis konyv, nem sima fantasy, rengeteg filozofiai kerdest feszeget, ami nekem kulon kedvencem.
Szoval….johet a kovetkezo resz! :)

>!
vargarockzsolt P
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Érdekes, izgalmas és elgondolkodtató regény. Érdekes, mert a szerző kitalál egy különös, irreális világot, amely párhuzamosan működik a mi reális világunkkal, és amely egészen különös magyarázatát nyújtja a mi világunk eseményeinek. Izgalmas, mert a főszereplővel azonosulva látjuk, érezzük: komoly a tét. És elgondolkodtató, mert komoly filozófiai problémákat jelenít meg. Ha a szerző felfogásával egyetértenék, akkor a cselekményvezetés hibáit, és a nyelvi megformáltság nem túl magas színvonalát félre téve, öt csillagot adnék.
Ha az ördög megjelenik Moszkvában, akkor Bulgakov lesz a mérce, és ahhoz képest ez a regény csak egy egyszerű sci-fi. Az olvasók nem is várnak-várhatnak tőle többet. Akkor viszont kérdés, a filozófiai mondanivaló hogyan érvényesül. Mennyire elfogadható az erkölcsi relativizmus, amelyet a szerző sugall? Tényleg azt sugallja, vagy csak az értetlen olvasó fordítja így le magának a „mondanivalót”? Nem tudom, talán a folytatás segít majd az eligazodásban. Kap tőlem még egy esélyt. Jöhet a Nappali őrség!

7 hozzászólás
>!
meacska P
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Szerintem az jelent valamit, hogy már olvasom is a folytatást!
Higgyétek el, ez nagy szó! Most, hogy megszereztem az Ezüstegért (Fable), nagyon-nagyon nagy gondban voltam, hogy az Éjszakai őrség után melyiket is kezdjem el. Őt választottam. Márpedig ha én lovacska helyett mást választok, akkor ott lennie kell valaminek. Valami plusznak :)

Persze az is igaz, hogy hétvégére beütemeztem a film megnézését (nem most láttam először), így nagyon haladni akartam a történettel. És piszok zavaró, hogy még mindig rengeteg nem dolgot nem értek, bár ez köszönhető annak is, hogy most néztem meg a filmet. És vagy nem fedi a könyveket, vagy belekevertek dolgokat a további kötetekből is. Nemsokára kiderítem. Jelenleg egy katyvasz az egész :D

Az elején majdnem feladtam, annyira zavart a fordítás, rémszörnyű lett… De kitartottam és a végére vagy belejött a fordító, vagy én szoktam meg, nem tudom… Ne adjátok fel, a következő kötetek már más munkáját dicsérik!

A történet egyedi, kissé komor, kicsit oroszos, filozofikus, ugyanakkor nem ül le a cselekmény, és mindig megtudunk valami újat. Nem egy habkönnyű olvasmány, oda kell figyelni mindenre, nehogy útközben lemaradjunk valahol, de élvezhető. Tetszett.

(NE nézzétek meg olvasás közben a filmeket!)

2 hozzászólás
>!
zamil P
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Ez a regény valahogy ˇMásféle".
A mai rendszerváltás utáni Oroszország világára rá lett ültetve egy másik zordabb, szürkébb világ a „homály”. A 90-es évek orosz légköre, kultúrája igen jól bele lett építve a regénybe, valóság szagot adott neki, már maga ez plusz volt amit az orosz íróktól, személy szerint én el is várok, nem vagyok oda az amerikai álomvilágért. A homály lényei mindkét világban élnek, és ha betartják a szabályokat akár örök életűek is lehetnek. Erre megállapodásra figyel a jó és rossz oldal őrsége, az éjszakai és nappali őrség.A két világ közti átjárás jól kitalált, ahogy valahol mindkettőben egyszerre léteznek az szerintem nagy húzás. A regény három egybefüggő történetből áll, és meg kell mondjam a cselekmény nem látható előre, igazán olvastatja magát.
Sajnos fél csillagot le kellett vonnom az értékelésből, mert hiányoltam az elején egy kis leírást a másfélékről, hogy a regény már a kezdettektől érthetőbb legyen.
Csak ajánlani tudom, annak aki az igényes fantasy regényekért van oda.

>!
Dyus33 P
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Nem mondom, hogy mindent értettem, furcsa nekem ez az orosz életérzés, mivel első találkozásunk, de a Fény és Setét harca megragadta a fantáziámat. Imádtam a filozofálgatásokat, a nyitva hagyott erkölcsi kérdéseket, mert napközben, míg tettem-vettem, az agyam vissza-visszakalandozott a történethez, és próbálta átégetni magán a lényeget. Nem jártam mindig sikerrel, és abban sem vagyok biztos, hogy én magam Fénypárti lennék e :) Számomra a fordítás nem volt bizarr, biztos, hogy jó néhány régi szót használatba fogok venni, még ha majd furcsán néznek is rám. Antoska, Olga, Szveta, Tigrincs, Jegor, Borisz Ignatyjevics, élveztem veletek ezt a mesét, valamikor majd folytatom a történeteiteket.

>!
Metropolis Media, Budapest, 2007
436 oldal · ISBN: 9789638735713 · Fordította: Thuróczy Gergely
1 hozzászólás
>!
Eta IP
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség

Nem értem, miért a magas értékelés.
Egyrészt a fordításért *****************. „Fiúcska”??? Egy 13 éves fiú? Látott ez a fordító már közelről 13 éves fiút? Mindegyik jó két fejjel magasabb nálam, és úgy tudnak vazzegolni, hogy még egy kemény szívű tengerészben is megállna az ütő egy pillanatra. Sima, 13 éves fiúk. NEM fiúcskák. Az max. 5 éves korig. Már a 7 éves fiam is kiborulna ettől a dumától. Másrészt az erőltetett szlengtől (szatyrocska és társai?) komolyan kivert a víz. És a magyarban nem „mondta lágyan”, hanem „mondta halkan” a helyes fordítás. Szóval a fordítónak két csillag.
Másrészt meg egy dark herripotter reshake, még Hedvig is szerepel benne, csak Olga néven, némileg újragondolva (esetleg Hermione beledolgozva a bagolyba :-PP). Dumbledore meg Borisz. De a humora nincs olyan jó, mint Rowlingnak. És a karakterek sem érdekelnek. De azért még elolvasom a többit is, mert a szabira csak az őrségeket hoztam magammal

8 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
csartak MP

Némelyik könyvben túlságosan sok az igazság. Másokban – túl kevés a hazugság. Az embereknek nem is lenne érdemes olvasni mindezt, ráadásul saját nyugalmuk érdekében. Éljenek csak továbbra is megszokott történelmük tudatában.

203. oldal

>!
Grészilú_Fríbus

A konyak, a bor… mindez a szívhez szól.
– És a vodka mire való?
– A lélekhez. Ha már nagyon, de nagyon fáj.

353. oldal

>!
Papusz SP

A háborúban az a legfélelmetesebb, ha megérted az ellenséget. Megérteni – ez azt is jelenti, hogy egyszersmind megbocsátasz neki.

>!
Folyóvíz

… soha nem lenne szabad arra gondolnom, hogy a győzelem képtelenség. Elég csak erre gondolni – és máris vesztettél.

365. oldal

>!
Panda

A szerelem – szerencse, de csakis akkor, ha hiszed, hogy örökké fog tartani. És még ha minden alkalommal hazugságnak is bizonyul, csakis a belé vetett hit ad a szerelemnek erőt és örömet.

Második történet - 2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: szerelem · szerencse
>!
baluguru

– Megtanítalak. Nem ördöngösség. Azt kell mondjam, hogy nagy mázlid volt, Anton.
– Ugyan miben?
– Egy hét múlva már az intimbetét használatát is meg kellett volna tanítanom…
– Mint minden normális férfi tévénéző, természetesen magam is tudom, hogy megy az ilyesmi. A betétre élénk kékk színű löttyöt zuhintunk, aztán pedig erősen az öklünkebe szorítjuk…

200. oldal

>!
meacska P

Egy kívülálló azt hihette volna, hogy két testi-lelki jó barátnő elhatározta: eltölt együtt egy csöndes estét tévézgetéssel, lekváros tea iszogatásával, egy üveg száraz bor társaságában, és persze a három örök téma kibeszélésével, úgymint: a pasik szemetek, nincs mit fölvenni, és a legfontosabb – miképp lehetne lefogyni.

214. oldal

4 hozzászólás
>!
jehuka P

… a Fény nem birkózhat úgy a Setéttel, hogy közben ne használja fegyveréül bármely megengedhető eszközt…

170. oldal

>!
sztimi53 P

Milyen érzés lehet számkivetettnek lenni? Amikor nem azért büntetnek, mert elkövettél valamit, hanem mert képes lennél elkövetni?

39. oldal, 2007.


A sorozat következő kötete

Őrség sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Charlaine Harris: Vérszag
Cassandra Clare: Csontváros
Karen Chance: Holdvadász
Cassandra Clare: Az angyal
J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg
Benina: Milan könyve
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Mi történt Peruban?
Rachel Hawkins: Hex Hall
Svetlana Chmakova: Esti tagozat 1.