Az ​emlékezet labirintusa 1 csillagozás

Szergej Ivanov: Az emlékezet labirintusa

"E könyv az emlékezet kialakulásának, fejlődésének állomásait, az emlékezetkutatás legfontosabb mozzanatait kíséri végig, sok színes, olvasmányos és egyidejűleg fontos információt tartalmazó példával, kísérletek, kóresetek leírásával, irodalmi idézetekkel igazítva el az olvasót a pszichológia e sajátságos területének áttekinthetetlenek látszó útvesztőjében.
A kiadó életkortól függetlenül minden érdeklődőnek ajánlja Szergej Ivanov könyvét, amely hasznos szórakozást, új ismereteket és bőséges tudományos információt nyújt az emlékezetkutatás történetének legérdekesebb eseményeiről és eredményeiről."

>!
Móra, Budapest, 1977
360 oldal · ISBN: 9631109690 · Fordította: Lorschy Katalin · Illusztrálta: Bányai István

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Am>!
Szergej Ivanov: Az emlékezet labirintusa

Imádtam ezt a könyvet…:)
Nem mai darab már, sokat fejlődött azóta a tudomány az emlékezetkutatás területén is, de nagyon érdekes és felettébb szórakoztató volt, majd egyszer biztosan újraolvasom…:):):)


Népszerű idézetek

Aranyka>!

Bonyolultságukat tekintve nem egyformák az emlékezetnyomok megjelenésének folyamatai. A legegyszerűbb a ráismerés. Ez is alakul ki a legkorábban. Legkésőbb az aktív visszaemlékezés képessége jön létre. Még egy felnőtt is kétszer annyi elemet ismer föl, mint amennyit aktívan visszaidéz.
Ugyanilyen egyenetlenül fejlődnek a bevésés folyamatai. A gyerekeknél eleinte a képek közvetlen rögzítésének képessége alakul ki. Az emlékezet szinte nem is lépi túl az érzékelés határait. Ebből adódik a gyerekekre jellemző eidetizmus (szelekció). Körülbelül 4 éves korukig nem tudnak szándékosan megjegyezni valamit, és még kevésbé tudnak különleges fogásokat alkalmazni. De mohón habzsolják a világot, és a felnőtteknek nincs nyugtuk a kérdéseiktől. Igaz, később nem jól emlékszünk saját kisgyerek korunkra. Azoknak az éveknek az epizódjai elszórt kis tüzekként pislákolnak az emlékezetünket.
A pszichológusok úgy gondolják, hogy ez gyermekkori amnézia, a történelmi emlékezet hiányának következménye: akkor még nem tudtuk az egyik benyomást kapcsolatba hozni a másikkal. Kant hozzáteszi, hogy akkor még személyiségünk se volt.
…Az iskolában emlékezetünk különválik az érzékeléstől. Már van mire emlékeznünk. A benyomásokat, készségeket, tudást tartós kapcsolatok fűzik össze. Tanulni kezdünk, és hozzálátunk földolgozni azt, amit megtanultunk. A szemléletes képeket fogalmakkal, a közvetlen bevésést pedig nyelvi és logikai kapcsolatokkal cseréljük föl. A beszédbeli érintkezés és a szüntelen tevékenység – a játék, tanulás, olvasás, nézelődés és végül a munka – során az emlékezet folyton élesedik. Élményeink pontosabbakká és mélyebbekké, érzelmeink finomabbakká és változatosabbakká válnak, és az emlékezet a maga szolgálatába állítja az ész és az érzelmek minden vívmányát. A gyermekkorban szerzett benyomások tartósabbak, az érett fővel szerzettek viszont szélesebb körűek.

192-193. oldal

Aranyka>!

Én tettem" – súgta emlékezetem. „De én nem tehettem” – tiltakozott a büszkeségem, mire az emlékezetem meghátrált. (Nietzsche)
Ha az ember valamilyen kiélezett konfliktusba vagy érzelmi állapotba kerül, amelynek még a gondolata is elviselhetetlen számára, akkor a segítségére siethet az un. védekező gátlás, és az élmény háttérbe szorul, és feledésbe merül. Az embert megmenti az önfenntartás ösztöne, amely időnként hatalmasabb, mint az emlékezet.
Az ilyen felejtést S. Freud elfojtásnak nevezte. A kellemetlen benyomások nyomai vagy a velük kapcsolatos, az ember beállítódásával összeegyeztethetetlen asszociációk, amelyek sértik az önérzetét, egyszóval"megkeserítik az életét", gátlás alá kerülnek, és visszaszorulnak a tudat alatti szférájába. De nem tűnnek el egészen. Alig, hogy csökken az éberség szintje, vagy gyöngül a figyelem, a legkülönösebb formában és a legalkalmatlanabb időpontban máris felszínre törnek.

203. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Richard J. Davidson – Sharon Begley: Az agy érzelmi élete
Juhász Pál: A klinikai neurológia alapjai
Hámori József: Az idegsejttől a gondolatig
Osmanné Sági Judit – Erdélyi Alisza: Mi a neuropszichológia?
Steven Pinker: Hogyan működik az elme
Daniel N. Stern: A jelen pillanat
Oliver Sacks: Seeing Voices
Joshua Greene: Moral Tribes
Robert Sekuler – Randolph Blake: Észlelés
Norman Doidge: A változó agy