Magyarország ​romlásáról 3 csillagozás

Szerémi György: Magyarország romlásáról Szerémi György: Magyarország romlásáról

Jobbágycsaládból származott, s élete végéig a néppel érzett Szerémi Görgy, II. Lajos és Szapolyai János király udvari káplánja. 1490 körül született, veszedelmes korban élt, s amit látott, megtapasztalt, vagy amit hallott – akár pletykákat is –, élete vége felé papírra vetette. Epistolát (levelet) írt, s benne a parasztháborúról, a mohácsi vészről s általában a 16. század első feléről a kortárs közvetlenségével tájékoztat. Terjedelmes, de végig érdekes „levelének” címzettje Verancsics Antal erdélyi prépost volt, de most, hogy az Olcsó Könyvtárban, magyar fordításban is megjelenik – címzett a mai magyar olvasó. Fogadják szeretettel a századok távolából máig ható üzenetet.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1979
402 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631514595
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1961
318 oldal · keménytáblás

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
Szerémi György: Magyarország romlásáról

Nem azért érdekes és elolvasásra érdemes ez a könyv, mert ellenőrzött történelmi tényeket tartalmaz. Erről szó sincs. Ez nem egy megbízható világítótorony az adott korszak tengerén, amire vakon rábízhatjuk magunkat annak pontos megismeréséhez. De a pontos korrajzhoz nagyon is hozzátartozik, hogy az ország vezető embereit milyen ismeretek, pletykák, téveszmék befolyásolták döntéseik meghozatalánál. Keveredik itt a valóság, rosszhiszemű híresztelések, babonák és alaptalan remények, mindaz, amit ma általában városi legenda néven szoktunk összefoglalni, még ha ez így eléggé anakronisztikusnak tűnik is.


Népszerű idézetek

tschk P>!

Minthogy elhatározták felszentelését, megkenték királyi kenettel a fejét és kezét, hogy kelyhet vehessen kezébe.

137. oldal

tschk P>!

Egy nagy török jött, hogy őfelsége, a király parancsolja meg, hogy keressenek a hajókon keresztény foglyokat, hogy békésen megszabadítsák őket. Így akkor sokat megszabadítottak. De egy magyar menyecske sehogyan sem akart elmenni, hanem szívesen maradt volna a törökkel… Sehogy sem akart visszatérni férjéhez; de azután a farán megverték a bestyét.

272. oldal

tschk P>!

Húshagyó hetében nagy tréfát csináltak… A városokból szép fiatalasszonyokat hívtak be ebédre és vacsorára, férjeiket leitatták, s paráználkodtak a fiatalasszonyokkal. De egyet, Szíjgyártó Tamásnét sohasem bírták ráhajlítani a rosszra, hanem tökéletesen megmaradt ez a házasság tisztaságában. A többi szajha gyűlölte tökéletes becsületessége miatt.

276. oldal

tschk P>!

Én újra megmondtam neki, hogy igazak a szavaim. Megragadtam őt hajánál és megvertem, ahogy csak tudtam, s ő is engem, ahogy csak tudott, de az Isten segítségével ő volt alul, és én felül. Ezt hallva János király … és az egész budai udvar, nevettek, hogy két pap párbajt vívott egymással, s György káplán győzött.

157. oldal

tschk P>!

A tél fagyos volt, s mondják, hogy sok csecsemő az úton a hidegtől elaludt a mi Urunk Jézus Krisztusban; éppúgy a nagyok is.

247. oldal

tschk P>!

Majd a császár kihirdette, hogy mindenki vásároljon és szerezzen be élelmet Nándorfehérvárig.

245. oldal

tschk P>!

Volt János királynak sok lengyel gyalogosa. Köztük kereszteltem, és egyúttal megszenteltem házasságot is táborukban, mert volt szertartáskönyvem, stólám, palástom, s vizet szentelhettem, ahol szükség volt rá; kereszteltem, mert ládikámban egy kis lapos palackban volt velem forrásvíz; vittem magammal, mert a lengyelek nemzettek sátraikban; háborúban ők nem tudnak asszonyok nélkül elmenni.

172. oldal

tschk P>!

… mert gyapjút piszkol a farkas a tétlen pásztor alá…

156. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

B. Szabó János: A tatárjárás
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Romsics Ignác: Magyarország története
Anne Applebaum: Vasfüggöny
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Aczél Endre: Acélsodrony – A nyolcvanas évek
Glatz Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája
Nagy György: Magyarország apróbetűs története
Kiss Péter – Molnár István Géza – Tóth László (szerk.): Képeslapok és fotók a 20. századi Egerről
Bertók Krisztina – Bódi-Schubert Anikó – Iványiné Mészáros Krisztina – Tóth Csaba (szerk.): 75 éves a forint