Szerb Antal (szerk.)

Száz ​vers 33 csillagozás

Szerb Antal (szerk.): Száz vers Szerb Antal (szerk.): Száz vers Szerb Antal (szerk.): Száz vers Szerb Antal (szerk.): Száz vers Szerb Antal (szerk.): Száz vers Szerb Antal (szerk.): Száz vers

Cseppben a tenger – Száz versben a költészet.
Nosztalgiák és sorsok hullámoznak, éjszakák és bánatok pillanatai válnak maradandóvá, hatalmak és látomások ragadnak magukkal a kötet lapjain. Magányosok és szeretők, istenek és halandók adnak itt randevút egymásnak; angol és francia, görög és latin, német és olasz költők, versek találkoznak egymással és a magyar fordítóikkal, fordításukkal – és remélhetőleg a versek az olvasókkal, a kötet összeállítója, Szerb Antal jóvoltából.

A művek szerzői: Paul Verlaine, William Wordsworth, Friedrich Hebbel, Giacomo Leopardi, Friedrich Nietzsche, Rainer Maria Rilke, William Shakespeare, Louise Labé, Francesco Petrarca, Szapphó, Edgar Allan Poe, John Donne, Friedrich Schiller, Victor Hugo, John Keats, Friedrich Hölderlin, Pierre de Ronsard, Hugo von Hofmannsthal, Giosuè Carducci, Benvenuto Cellini, Robert Burns, William Butler Yeats, Georges Duhamel, Anakreón, Jean Cocteau, Michelangelo Buonarroti, Rupert Brooke, William Blake, John Masefield, G. K. Chesterton, Alfred de Vigny, Stefan George, Robert Browning, Heinrich Heine, Gérard de Nerval, Francis Jammes, Stéphane Mallarmé, Thomas Moore, Carl Spitteler, André Chénier, Theodor Storm, Arthur Rimbaud, Gottfried Keller, Eduard Mörike, Percy Bysshe Shelley, Alfred de Musset, Charles Baudelaire, Jules Laforgue, Guillaume Apollinaire, Paul Valéry, Walt Whitman, Samuel Taylor Coleridge, Conrad Ferdinand Meyer, Szent Ambrus, Assisi Szent Ferenc, Celanói Tamás, Paul Claudel, Angelus Silesius, Dunajcsik Mátyás, Szerb Antal, Caius Valerius Catullus, Quintus Horatius Flaccus, Alfred Tennyson, Sextus Propertius, Elizabeth Barrett Browning, George Gordon Noël Byron

Tartalomjegyzék

>!
Magvető, Budapest, 2007
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631425925
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1999
334 oldal · ISBN: 9635488734
>!
Magvető, Budapest, 1993
336 oldal · ISBN: 9631419231

3 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 11

Most olvassa 1

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Izolda +SP
Szerb Antal (szerk.): Száz vers

Őszintén meglepett, hogy elfogytak a versek, még volt egy csomó a könyvből! Utószó, meg szerkesztői jegyzetek…
Milyen jó ez a kötet! Van benne jópár olyan vers, ami klasszikus, amit tanultunk, ezerszer tanultunk, meg pár, amit csak egyetemen olvastam, meg jópár, amiről nemhogy nem hallottam, de még a szerzője sem rémlik. Szóval kellően nosztalgikus és üdítő egyszerre, a versek tematikus szerkesztése pedig nagyon jó íveket ad.
Szerb Antal menő. Ennyi. Az utolsó vers utolsó versszaka pedig remek lezárás és szívszorító feleselés a korral:
"Vasalhatsz bár ezer bilincsbe szorosan:
szabad vagyok, szabad szárnyalni magasan."

3 hozzászólás
>!
andóc
Szerb Antal (szerk.): Száz vers

Sokszor olvasgattam, kerestem benne szerelmet, csalódást, magányt és azt a valamit, amit éppen éreztem, de jól esett mástól kimondottnak látni.

>!
Rita_Margetán
Szerb Antal (szerk.): Száz vers

Kányádi Sándor: Merénylet

egy bizonyos mössziö lö poet
nem mindennapi vakmerőségre valló
tettet hajtott végre
antológiát szerkesztett
minden idők száz legjobb
verse címen erre
egy önérzetes oxitán megírta
minden idők százegyedik
legjobb versét

ezt ma olvastam, és rögtön eszembe jutott ez a kötet. :)

>!
theodora
Szerb Antal (szerk.): Száz vers

Nekem elsőre kevés vers tetszett, a már ismert klasszikusokon kívül, ám ez olyan könyv, amit újra elő kell venni, és elindít egy folyamatot az emberben.
Kedvem támadt előkeresni az egyetemen elemzett, megértett és megszeretett verseket, ezen kívül utánanézni annak a néhány költőnek, akinek a versei megfogtak ebben a gyűjteményben.

>!
Integető
Szerb Antal (szerk.): Száz vers

Szépséges válogatás, valahogy még egyetlen más verses kötet sem vette fel vele a versenyt. Még a József-Arany-Radnóti válogatás sem.
Az éjjeli polcom állandó lakója, megnyugtat, lecsendesít.
Talán azért szeretem ennyire, mert a versek nem csak fordításukban, hanem eredeti nyelven is szerepelnek. Bal oldalon idegen nyelven, jobb oldalon magyarul, gyönyörű fordításokkal.
Altatódal, fejfájáscsillapító, fantasztikus utazás, esti mese, szerelem, mikor mire van szükségem mielőtt lekapcsolom a lámpát.


Népszerű idézetek

>!
imma A+P

WILLIAM BLAKE

A tigris

Tigris! Tigris! éjszakánk
erdejében sárga láng,
mely örök kéz szabta rád
rettentő szimetriád?

Milyen katlan, mily egek
mélyén gyúlt ki a szemed?
Szárnyra mily harc hőse kelt,
aki e tűzhöz nyúlni mert?

Mily váll és mily müvész
fonta szíved izmait? És
mikor elsőt vert szived,
milyen kar s láb bírt veled?

Milyen pőröly? mily vasak?
Mily kohóban forrt agyad?
Mily üllőre mily marok
törte gyilkos terrorod?

S amikor befejezett,
mosolygott rád a mestered?
Te voltál, amire várt?
Aki a Bárányt, az csinált?

Tigris! Tigris! éjszakánk
erdejében sárga láng,
mely örök kéz szabta rád
rettentő szimetriád?

                 Szabó Lőrinc

157. oldal, 159. oldal · William Blake

3 hozzászólás
>!
Izolda +SP

Johann Wolfgang von Goethe:
Rád gondolok

Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár.

Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.

Téged hallak, ha tompán zúg a hullám,
és partra döng;
a ligetben, ha néma csend borul rám,
téged köszönt.

Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Ó, jössz-e már!
               (Szabó Lőrinc)

41. oldal · Johann Wolfgang Goethe

>!
Izolda +SP

Francis Jammes:
A ház rózsával lenne itt teli

A ház rózsával lenne itt teli, s dongó darázzsal.
Vecsernye szólna délután lassúdad kondulással;
a szőlőfürtök áttetsző kövek ilyenkor s lassan
szundítanának benn az árnyékos lugasban.
Ó, hogy szerethetnélek itt. Tiéd e szív, merész
huszonnégy évem, gőgöm és egész
fehér rózsáktól illatos költészetem tiéd;
és mégsem ismerlek, hiába minden hát, nem élsz.
Mert azt tudom, ha élnél, vélem élnél,
velem lennél te itt, velem rejteznél ott a réten,
nevetve csókolnál, fölöttünk szőke méhek,
mellettünk hűs patak s a lombok összeérnek.
A napfény hullna csak, hallgatnánk, hogy sziszegne,
mogyorócserje vetne apró árnyékot füledre
s már nem nevetnénk, mert kimondhatatlan volna
szerelmünk és a szánk némán egymásra forrna;
s érezném ajkaid pirossán, mily varázslat!
a rózsát, szőlők jóizét s mérgét a vad darázsnak.
               (Radnóti Miklós)

239. oldal · Francis Jammes

>!
Izolda +SP

Anakreón:
Töredék a halálról

A halánték deres immár, a haj őszül koponyámon,
fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már,
oda van múltam, az édes, rövid és csúf, ami jön még.
Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet,
ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő,
s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre.
               (Radnóti Miklós)

155. oldal · Anakreón

>!
imma A+P

ROBERT BURNS

John Anderson, szivem, John

John Anderson, szivem, John,
kezdetben, valaha
hajad koromsötét volt
s a homlokod sima.
Ráncos ma homlokod, John,
hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre,
John Anderson, szivem.

John Anderson, szivem, John,
együtt vágtunk a hegynek,
volt víg napunk elég, John,
szép emlék két öregnek.
Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen,
s lent együtt pihenünk majd,
John Anderson, szivem.

                         Szabó Lőrinc

109. oldal · Robert Burns

>!
imma A+P

CARL SPITTELER

Csak király

Cornelius Clemens konzul szólt: „Kivánom,
hogy minden rabszolgám csak azt a munkát
kapja, amelyhez kedve, vágya vonja.
Csak mit szivesen, azt végezzük jól el.
Rossz helyre téve mit sem ér az ember,
jó fazekas is kontár kerti munkán."

De egyszer szemlét tartott birtokán
s látott egy szolgát, akin gúnyolódtak
a többiek, mert az sután s ügyetlen
munkált az úton, tétován, ütése
saját ujját sebezte kalapáccsal.

Kedvetlenül fordul tiszttartójához
a konzul és szemével kérdi, mint van.
„Bocsáss meg", szól az, „mindent megpróbáltam
a kallótól a takács mühelyéig,
de ez bizony nem értett semmihez sem."

Cornelius Clemens most türelme-vesztve
ily szóval fordult az ügyefogyotthoz:
„Mi volt hát otthon, mondd, a mesterséged?"
A rabszolga bánatfelhőzte arcát
sötét gőggel emelte: „Csak király."

A konzul hallgatott, részvéte felkelt
s az ember sorsán hosszan eltünődött.
S mert kegyes úr volt, így szólt: „Öljétek meg."

                                                 Szerb Antal

211. oldal, 213. oldal · Carl Spitteler

>!
Izolda +SP

Arthur Rimbaud:
Ma bohème

Mentem, két öklöm ronggyá rohadt zsebemben.
A köpeny vállamon már eszmévé szakadt.
Szolgáltalak Múzsám, menvén az ég alatt,
s nem álmodott még hejh! szerelmet senki szebben!

Féltett nadrágomon nagy lyuk ékeskedett.
Kicsiny Hüvelyk Matyi, rímet pergetve léptem
s mélán. Szállásra a Nagy Medve várt az égen.
Csillaghad döngicsélt lágyan fejem felett.

Hallgattam züm-zümük s egy árok volt az ágyam
szeptember estjein s a homlokomra lágyan,
mint frissitő ital, estharmat csöppje hullt;

rímeltem s míg a fák között vad árny hajolt át,
térdemre dőltem és sebzett cipőm zsinórját
pengettem egyre csak, mint lanton méla húrt!
               (Radnóti Miklós)

291. oldal · Arthur Rimbaud

1 hozzászólás
>!
sophie P

William Wordsworth
A Velencei Köztársaság halálára

Uralkodott a kincsekkel tele
Kelet fölött s Nyugat védője volt;
Velence senkinek meg nem hajolt,
nemes sarj volt, Szabadság gyermeke.

Sem bősz erő, sem csel nem győzte le;
szűz város volt, tündöklő és szabad,
S mikor jegyest választhatott, a vad,
örök tenger lett hű szerelmese.

S megérte bár, hogy hervad dicstelen
s hogy dísze hull és többé mitse vár, –
tünődjünk most a tűnő érdemen,

s hogy így elérte őt is a halál.
Gyászoljatok ti férfiak velem:
oly nagy volt hajdan s árnya sincs ma már.

Radnóti Miklós fordítása

207. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Velence
>!
Izolda +SP

Walther von der Vogelweide:
A hársfaágak csendes árnyán…

A hársfaágak
csendes árnyán,
ahol kettőnknek ágya volt,
ott láthatjátok
a gyeppárnán,
hogy fű és virág meghajolt.
Fölöttünk az ág bogán
ejhajahujj!
dalolt ám a csalogány!

Vígan futottam
ki a rétre
és kedvesem már várt reám.
Oly izgatottan
jött elémbe! –
Mily boldogság volt, Máriám!
Hogy megcsókolt-e? Meg biz ám!
Ejhajahujj!
Most is pirul belé a szám.

S tréfás-kacagva
hamar ágyat
vetett szép pázsitos helyen.
Nevethet rajta
s titkon vágyat
érezhet ki arra jön,
mert jól láthatja a nyomot,
ejhajahujj!
amit a fejem nyomott.

Ha tudná más azt,
hogy mi jártunk
ott: ó hogy szégyellném magam!
Nem sejti más azt,
mit csináltunk
csak ő maga, meg én magam,
meg egy kis madár a fán,
ejhajahujj!
az nem árul el talán!
                    (Babits Mihály)

37. oldal · Walther von der Vogelweide

>!
Izolda +SP

Angelus Silesius párrímeiből

Vasalhatsz bár ezer bilincsbe szorosan:
szabad vagyok, szabad szárnyalni magasan.
               (P. Szedő Dénes)

395. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Babits Mihály (szerk.): Erato
Salvador Dalí: Pater Noster
Pipics Zoltán: Dictionarium bibliothecarii practicum
Ágoston Katalin (szerk.): Szókincspróba 1.
Oratio Dominica polyglotta / Az Úr imádsága több nyelven
Andrew Marvell: The Complete Poems
Dér Terézia – Nótári Tamás: Exemplaria Graeca
Kapitánffy István: Kapitánffy István válogatott tanulmányai
Kovács Péter (szerk.): Fontes Pannoniae Antiquae – Az antik Pannonia forrásai
Kovács Péter – Fehér Bence (szerk.): Pannonia története Kr. u. 54–166 közt