Naplójegyzetek ​(1914-1943) 15 csillagozás

Szerb Antal: Naplójegyzetek (1914-1943)

Szerb ​Antal gyerek- és ifjúkorában szenvedélyes naplóíró volt, később csalódott a műfajban. (Egy alkalommal bevallotta, hogy arra számított, érett korában hallatlanul izgalmasnak fogja találni régi naplójegyzeteit, ám rájött: egy közepes regény is jobban érdekli, mit saját naplójának olvasása.) Ehhez képest a most megjelent, gyakorlatilag az összes fellelhető naplójegyzetet tartalmazó kötet túlnyomó része a kistizenéves és a húszas évei elején járó író és irodalomtörténész jegyzeteit tartalmazza, a kései Szerb Antal már csak pár oldalnyi naplót hagyott hátra, ez sem napló igazán, inkább idézetek, aforizmák, találó megállapítások gyűjteménye. A cserkésztáborról tudósító, önneveléssel elfoglalt, magyar és világirodalmi kultúráját megalapozó, a Sík Sándorral (tanárával és cserkészparancsnokával) éjszakába nyúlóan beszélgető kisdiák naplófeljegyzései egy bűbájos Szerb Antal-regényt ígérnek, pótolnak. Már irodalomtörténeti dokumentumnak bizonyulnak a húszas évek elejének naplóoldalai,… (tovább)

>!
Magvető, Budapest, 2001
350 oldal · ISBN: 9631422194

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta P>!
Szerb Antal: Naplójegyzetek (1914-1943)

Mindig megtisztelve érzem magam, ha naplót olvashatok – ami mindig egy igazi öröm számomra –, hiszen tudható, az írója nem közkincsnek szánta, hanem saját magának jegyezte fel az évek, napok eseményeit, megörökítve azokat későbbi éveire.
spoiler
Így főleg nagy örömmel láttam neki, hogy Szerb Antal 13 éves korától vezetett, tragikus halála előtt 2 évvel abbahagyott naplóját, ill naplóit megismerhessem.

A kötet nem egyetlen naplót, hanem több füzet, jegyzet, feljegyzés, összesen 4 füzet gyűjteménye. Többnyire gyorsírással, valamint sok esetben titkosírással, gyakori rövidítésekkel írta őket Szerb, az eredeti példányokat a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára őrzi.

Indításként a piarista kisdiák igen szigorú mindennapjairól olvashatunk, önmagával szemben alkalmazott szigorról elsősorban; katonás időbeosztással élt, az egyház tanításait szigorúan betartva, még véletlenül sem megszegve. Napi jótétemények precízen vezetve! Kissé aszketikus életet élt, korához képest főleg!

A tudományokhoz, elsősorban a humán tudományokhoz fűződő érdeklődése, rajongása már korán megmutatkozott, műveltsége sokrétű és tehetsége megkérdőjelezhetetlen. Örök kíváncsiság és tudásvágy hajtja már gyerekként is.
A naplójegyzetek annyiban tekinthetők rendhagyónak, hogy kevés szó esik családról, családi eseményekről, sokkal inkább tanulmányokról, iskolatársakról, és kimondottan gyakori a filozofikus eszmefuttatás, a melankólia, a kételkedés, kétség. Picit nyomasztó is volt olykor!

A kötet zárásaként, a Függelék-ben Szerb Antal második felesége, Bálint Klára előszava olvasható, melyet férje cserkésznaplójához írt, ebben mintegy összefoglalva, férje milyen családból jött, milyen nevelést kapott és milyen hatások voltak meghatározók és fellelhetők alkotói pályája során.

Szerb Antal személye, élete tiszteletre méltó, sorsa, halálának körülményei megindítóak, megrázóak; művei igen fontosak és kedvesek számomra, a napló ezek között nem áll az első helyen, mindenesetre érdekes volt megismerni, milyen kisdiák volt ő egykor, hogyan bontakozott ki az a végtelen tudásszomj, mely végigkísérte pályáján, életén, egészen haláláig.

langimari>!
Szerb Antal: Naplójegyzetek (1914-1943)

Naplójegyzetek. Mélységesen titkos, mélységesen mély, mélységesen gyermeki, mélységesen emberi. A négy csillag részemről nem a naplót értékeli, a levonás inkább a napló nyilvánossága miatt. Ennek látszólag ellentmond, hogy mégis elolvastam, de nem tehettem mást. A könyvespolcomon állt évek óta olvasatlanul, és annyira ízléses ez a kiadás, meg annyira kedves az kis gyermekkori fotó a borítón. Kézbe vettem hát, ámbátor úgy gondolom, hogy ennyire talán nem szeretném nyilvánosság elé adni a magánéletemet. És ennyire talán Szerb Antal Kristóf se szerette volna, de az utókor döntése ellen már semmit nem tehet. Továbbra is nagyon kedvelem őt. És ígérem titokban fogom tartani, amit olvastam…


Népszerű idézetek

sybarita>!

Bennem sokkal nagyobb tudásszomj van, mint amennyit anyagilag megengedhetek magamnak.

277. oldal

Eszter01>!

A nők mind egyformák, csak az egyik ilyen, a másik olyan.

275. oldal

Eszter01>!

Még egy vonása van az arcának, de nem mindég, és talán nem is mindenki számára: a lelkesedés sugara szemében. Ez a legfontosabb. Mert csak aki a gyermeket és az embert egyesíti magában, képes a tiszta lelkesedésre; a gyermek magában nem, mert mindenért lelkesedik – a csak-komoly ember szintén nem, mert önkritikája megbénítja nagy gesztusa közepén. Már pedig a lelkesedés a szivárványhíd, mely véges ember-mivoltunkat a végtelen értékekkel összeköti.

120. oldal

2 hozzászólás
Carmilla >!

Szörnyű, hogy megnyomorítja a középiskola az emberiséget, hogy fejleszt neuraszténiásokat, szellemi rokkantakat és látókörmentes uniformis-embereket.

Eszter01>!

Csak az irodalom őrzi meg az ember ifjúságát; a sokat olvasó egy kicsit mindig diák marad.

274. oldal

Carmilla >!

A romantikus ember szerelme sohasem az igazi, egyszeri, mindig kell hogy legyen egy tovább, a végtelen felé. A házasság a romantikus embert nyárspolgárrá teszi.

Kapcsolódó szócikkek: nyárspolgár
Eszter01>!

Látszik, hogy komoly vagy, csak-komoly, és a paradoxon-érem másik oldala: a gyermekség, lekopott rólad. Pedig ha vizsgáljuk szomorodó esti órán, vajon mit ér a te komolyságod, nagyra becsült barátom? Áttudatosítod magadat és világodat, minden dolog gondolattá lesz a számodra és fogalommá, a Ráció mindig mélyebbre ereszkedik alá elvont fellegekből, és amint halad, abban a mértékben apad az őstenger, mely valaha egész énedet betöltötte volt, mindegyre apad, és már csak végzetes órákon hallod a zúgását, ha mámor, eksztázis, külső erők pillanatokra megváltanak saját intellektusod járma alól.

116. oldal

Eszter01>!

A szerelemnek az emberi szeretet összes formáit magában kell egyesítenie, ez az univerzalitás a szerelem művészete.

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
gacs_a_kacsa>!

Ó, ha a kapitalizmust is ki lehetne kapcsolni életünkből! A fő hiba talán itt van.

110. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Radnóti Miklós: Napló
Karinthy Ferenc: Napló I-III.
Márai Sándor: A teljes napló 1943–1944
Márai Sándor: Napló 1976–1983
Szilvási Lajos: Egymás szemében
Füst Milán: Teljes napló I-II.
Kibédi Varga Áron: És felébred, aminek neve van
Márai Sándor: Napló részletek 1943–1944, 1945
Hamvas Béla: Naplók I-II.