2002-ben a Magvető Kiadó három kötetben gyűjtötte össze Szerb Antal rövidebb terjedelmű, tudományos írásait. Ezek közül az első, és legterjedelmesebb a világirodalmi témájú tanulmányokat tartalmazza. A kötetet két hosszabb írás vezeti be: az első, a könyv címadója, egy alapos és szellemes áttekintés a huszadik század első negyedének legfontosabb nagyregényeiről, különös tekintettel a francia, angol, amerikai és német nemzetiségű szerzők műveire. A másik monografikus jellegű esszé az Angol irodalom kis tükre címet viseli, és a kezdetektől, az óangol nyelven született Beowulftól egészen az 1920-30-as évek legnépszerűbb szerzőiig (pl. H. G. Wells vagy John Galsworthy) nyújt áttekintést; majd az írás rövid kitérővel zárul, amely során betekintést nyerhetünk a korabeli ír és Egyesült Államokbeli irodalomba (W. B. Yeats, W. Whitman, Henry James).
A kötet legnagyobb része rövid, néhány oldalas tanulmányokból áll, a lehető legkülönfélébb irodalmi munkák, korstílusok és művészek… (tovább)
Hétköznapok és csodák 11 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1936
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Világkönyvtár Révai · Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák Magvető
Enciklopédia 3
Kedvencelte 2
Várólistára tette 31
Kívánságlistára tette 29
Kiemelt értékelések
Szerb Antal 75%
Én nagyon szeretem azt, ahogyan ír. És nem csak a regényeiben, hanem az irodalomtörténeti könyveiben is, ezt is szerettem.
Azt már észrevettem korábban, h amelyik könyvek nagyon tetszettek neki, azok ma már nem csak ismeretlenek, hanem beszerezhetetlenek is. A legutóbbi olvasásomkor jegyzeteltem, a mek-en összesen 3 volt fent közülük.
Most az tudatosult, h fázik azoktól a könyvektôl, amik nagyon híresek lettek, legtöbbjüket giccsnek tartja. A maradékot meg unalmasnak, ami valszeg azért lett híres, mert azt gondolták az emberek, hogy ez unalmas, csak zseniális mû lehet… Mint a legtöbb.
De pl Thomas Mann Józsefe is megkapja a magáét; ha az elsô 150 oldalt átlapozod, akkor a többi már olvasható, vagy nehéz és darabos, ha Anatole France írta volna, akkor könnyû lenne, és elgondolkodtató.
Szóval én baromi jól szórakoztam rajta!
Már olyan sokat írtam és dicsértem Szerb Antalt, hogy most nehéz újat írnom.
Nagyon tetszett ebben a műben az irodalomtörténeti korszakok jellemzőinek egy kicsit humoros, kicsit ironikus, kritikus formában történő bemutatása, elemzése.
Az általános bemutatást követően külön fejezeteket szentelt az író a francia regényíróknak, az angol regényíróknak, az amerikai regényíróknak, és a német regényíróknak, illetve munkásságukat össze is hasonlította.
Ebben a műben Szerb Antal ismét megmutatta hatalmas és szerteágazó irodalmi tudását, ismereteit.
Jó könyv ez. Szerb Tóni úgy tud írni irodalomtörténetről és -elméletről, mintha csak egy sör mellett mesélné. Igyunk!
Népszerű idézetek
Aki végigolvas egy olyan regényt, ami nem érdekli, nem igazi regényolvasó.
Hétköznapok és csodák - II. Angol regényírók
A sátán kutyája sub specie aeternitas sokkal többet ér, mint a lélektani regények túlnyomó többsége.
20. oldal
Az egész regény valami meghatározhatatlan módon titokzatos. Dosztojevszkijre emlékeztet: az ember folyton várja, hogy a következő pillanatban valami rettenetes fog történni, vagy valami borzalmas titok fog nyilvánosságra kerülni. Dosztojevszkijnél a rettenetes dolog be is következik. De Powys módszere sokkal borzalmasabb: a rettenetes dolog nem következik be. Mert a titokzatosság, amit érzünk, nem más, mint a valóság titokzatossága. Akit nem véd a gondolati és erkölcsi konvenciók ruhája, annak a világ hozzáér a meztelen énjéhez, és annak a számára a világ rejtelmes és hátborzongató jelentőséggel teljes. Powys csodálatos művészete az, hogy meg tudja ragadni ezt az életérzést, amely mindent a titok csillaga alatt fogad magába. Ez a legmagasabb realizmus, amelyhez író eddig elérkezett.
Az antik mítosz és a másik antik mítosz, a Biblia magában foglalta az emberi mindenséget. Nem volt olyan dolog, amiről ne beszélt volna a mitológia.
10. oldal
Az egész regény [Powys: Wolf Solent] valami meghatározhatatlan módon titokzatos. Dosztojevszkijre emlékeztet: az ember folyton várja, hogy a következő pillanatban valami rettenetes fog történni, vagy valami borzalmas titok fog nyilvánosságra kerülni. Dosztojevszkijnél a rettenetes dolog be is következik. De Powys módszere sokkal borzalmasabb: a rettenetes dolog nem következik be.
Hétköznapok és csodák - II. Angol regényírók
Thomas Mann íróművészetének központi vonása mindig az irónia volt. Az a fajta irónia, ami összefér paradox módon a tisztelettel ugyanaz iránt a dolog iránt, ami fölött gúnyolódik, sőt sok esetben a szeretet kifejeződése. Nem a rombolás, hanem a megismerés iróniája. Alles ist gerade und alles ist ungerade. Amit igazán megismerünk, az elveszti ködös és körvona nélküli nagyszerűségét, barátságos mosolyt vált ki belőlünk, a minden dologban benne rejlő groteszket is meglátjuk benne, de ugyanakkor felfedezzük benne azt az intim nagyszerűséget is, ami emberileg mindennél többet ér.
147. oldal
Joyce egyedülálló tehetsége az, hogy úgy tud írni, mintha állandóan félálomban lenne vagy villamos után szaladna.
Kétségkívül különös tehetség, de kérdés, hogy érdemes-e? Nem pusztán olyanfajta tehetség ez, mint azé a nőé Eric Linklater regényében, aki fejjel lefelé lógva a trapézról, operaáriákat tud énekelni? A szándék, a regény módszere szempontjából nagyon helyes, a monologue intérieurenek, a modern regény egyik legfontosabb stíluseszközének a következetes kidolgozása. Csak a megvalósítás módjával szemben merülhetnek fel aggályok. A hős, akinek a tudatát látjuk hétszáz oldalon át kiteregetve, valószínűleg fogyatékos értelmű – máskép nem valószínű, hogy egész nap, hétszáz oldalon keresztül semmi intelligens dolog ne jusson eszébe. Bloomnak, a regény hősének, több, mint hősének, a regény egyetlen tárgyának a gondolkozása túlnyomóan a táplálkozás és az anyagcsere körül mozog. Akármilyen csekély véleménye is van az olvasónak önmagáról, mégsem tudja elhinni, hogy ez az emberre vonatkozó igazság. Nem hiheti, hogy minden ember többé-kevésbbé olyan, mint Bloom. Nem lett volna mégis célirányosabb egy félig-meddig épeszű ember tudatával foglalkozni, ha már ennyit fáradozott az író, – kérdi az olvasó.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fejes Endre: Gondolta a fene ·
Összehasonlítás - Juhász Gyula: Örökség ·
Összehasonlítás - Gulyás Pál: Nyugaton át kelet felé ·
Összehasonlítás - Géher István: Shakespeare-olvasókönyv 88% ·
Összehasonlítás - Deczki Sarolta: A jereváni rádió ·
Összehasonlítás - György Péter: A gyanútlanság vége ·
Összehasonlítás - Szentkuthy Miklós: Múzsák testamentuma ·
Összehasonlítás - Kovács Krisztina: A tágasság otthonossága ·
Összehasonlítás - Jékely Zoltán: Sorsvállalás ·
Összehasonlítás - Kuczka Péter: Határvidék ·
Összehasonlítás