Az ​angol irodalom kis tükre 15 csillagozás

Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre

Szerb Antal kis könyve nemcsak az irodalommal hivatásszerűen foglalkozóknak hasznos kézikönyv, hanem az érettségire, felvételire készülő diákoknak is – értékítéleteinek pontosságát, irodalmi érzékenységét bizonyítja az, ahogyan a számára még kortárs irodalmat elemzi. A kötet végén bibliográfia segít megtalálni azokat a műveket, melyek elolvasásához Szerb Antaltól kedvet kaptunk.

Eredeti megjelenés éve: 1929

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Magyar Szemle kincsestára

>!
ISBN: 9789633987018
>!
Holnap, Budapest, 1993
148 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633460212
>!
Bibliotéka, Budapest, 1990
80 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637795022

3 további kiadás


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

William Shakespeare


Most olvassa 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Aurore>!
Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre

Pierre Bayard szavaival élve: ezt is átlapoztam. (Felejthető volt.)
Amikor főiskolás angolos voltam, akkor kellett volna, vagy éppen előtte, a felvételire készülve, de azt mondják, sohasem késő megjavulni. :)
Itt is megcsillan néha-néha a jól ismert Szerb Antali humor és szellem, ám még nem az igazi. Hiába, az első könyv, az első könyv.

>!
Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1929
80 oldal
5 hozzászólás
ildiko_adam06>!
Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre

Tagadhatatlan Szerb Antal írás. Nagyon élesen, tűpontosan lát és fogalmaz meg angol írókat. Nagyon sok segítséget adott az eligazodásban. Meghozta a kedvem például az Üvöltő szelekhez, amit régóta kerülgetek. Megerősített Walter Scott szeretetében. És előre szólt, hogy mely írók írásai idejétmúltak már az ő idejében is, így manapság inkább más felé érdemes kacsintani. Mindezt gyönyörű megfogalmazással, kifejezésekkel.

chibizso>!
Szerb Antal: Az angol irodalom kis tükre

Jó kis összefoglaló, bár nem mindenben értek egyet Szerb Antallal, meg kevés volt a számomra új információ, de az nem a könyv hibája, inkább szakmai ártalom. :D De forgassátok ezt a kis könyvet, hasznos.

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

chibizso>!

Swifttel szemben az utókor is gonoszul és ironikusan járt el: a világ legkegyetlenebb szatírája halhatatlan gyermekkönyvként él tovább.

36. oldal

Aurore>!

A romantikus korszak legjobb regényírója nem volt romantikus és ezért kora alig ismerte: Jane Austen (1775-1827) a nagy realista regényírónő, az összekötő kapocs Fielding és Dickens között. Regényei az angol falusi intelligencia életének enyhén ironikus és roppant nagy éleslátással megírt rajzát tartalmazzák. Nincsen bennük semmi tetszelgés; a kisszerű élet kisszerű rajza. Érezhető, hogy maga az írónő is halálosan fontosnak tartja azokat az apró-cseprő pletyka- és házassági históriákat, melyeket leír. A nagy romantikusok színpompája mellett Jane Austen művészete teljesen színtelen; de benne van, amit a romantika nem ismert: az élet, az egyszerű praktikus élet nagy angol szeretete, Chaucer és Dickens életérzése.

52. oldal - Romantika (Magyar Szemle Társaság, 1929)

Kapcsolódó szócikkek: Jane Austen
7 hozzászólás
Aurorblade>!

Shakespeare egyáltalán nem magában álló jelenség, csak a legnagyobb a nagyok között, a többiek működésének nagy összefoglalója, kinek hírneve a kisebbekét elhomályosította. Ami a többiekben nagy, mind Shakespeare-ben glorifikálódott.

29. oldal

Aurore>!

Shakespeare életének egyszerűsége, prózaisága régóta arra csábította az embereket, hogy műveinek igazi szerzőjét nem benne, hanem egy kalandosabb, előkelőbb életű kortársában keressék. A legelterjedtebb feltevés az, mely lord Bacont jelöli meg a Shakespeare-drámák szerzőjéül; a legszellemesebb Bernard Shawé, aki szerint ezeket a darabokat nem William Shakespeare írta, hanem egy másik ember, aki ugyanakkor élt és szintén William Shakespeare-nek hívták.

18. oldal - XVI. század (Az angol renaissance) (Magyar Szemle Társaság, 1929)

Kapcsolódó szócikkek: William Shakespeare
Aurore>!

Scott megteremtette a történelmi regény típusát, melyet azután egész Európa eltanult tőle; Shakespeare után ő az az angol író, aki legnagyobb hatással volt az egyetemes irodalomra. Regénytechnikájának alapelemei: a főszereplők költött személyek, a történelmi eszméket képviselő alakok csak mint epizód-alakok szerepelnek. Több párhuzamos esemény halad egymás mellett, hogy az elbeszélést a legérdekesebb résznél meg lehessen szakítani. Az elbeszélés centruma valami folklorisztikus mozzanat: monda, babona, mondává lett személy; ez az egész elbeszélésnek bizonyos realitás fölötti, enyhe misztikus ízt ad.
Scott regénytechnikáját el lehetett tanulni: de nem lehetett eltanulni legvonzóbb vonását, humorát; ez többé nem technika kérdése, hanem a kiválasztott nagy mesemondók kegyelemszerű öröksége, Isten ajándéka.

48-49. oldal - Romantika (Magyar Szemle Társaság, 1929)

Kapcsolódó szócikkek: Walter Scott
8 hozzászólás
Aurore>!

Fegyvere a humor. A dickensi humor a valóság-ábrázolás specifikus fajtája. A valóság, amint mindennapi életünkben átéljük, voltaképpen nem humoros; de Dickens kiragad belőle egy részletet és azt olyan sokáig, olyan sok oldalról mutogatja, hogy nevetségessé válik, amint az ember arca eltorzul, ha nagyon sokáig nézi a tükörben.

53. oldal - Viktória kora (Magyar Szemle Társaság, 1929)

Kapcsolódó szócikkek: Charles Dickens · humor
Szelén>!

Alakjai szájába sohasem adott más igazságokat, mint amelyek az emberiség közkincsét alkották már az ő korában is és ezeket sem ő mondta, hanem az alakjai. Rejtett bölcseséget is hiába keresni sorai mögött; tudósok életüket töltötték Hamlet-magyarázással, de minden eredményük csak belemagyarázás volt, mert Hamlet nem akar többet jelenteni, mint amennyit szó szerint jelent: egy egyszeri tragédiát, aminek semmiféle tanulsága nincsen. Hogy Shakespeare drámái mögött mindegyre titokzatos és megmérhetetlen mélységeket érzünk, az nem azért van, mintha valami mélységes gondolat rejtőzködnék mögöttük, hanem azért, mert a tökéletes költői forma varázsa, a Shakespeare-darabok páratlan költőisége és drámaisága, feltárja előttünk, ködös sejtelemként, az emberi léleknek, önönmagunknak beláthatatlan mélységeit.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William Shakespeare
chibizso>!

Későbbi versei szerzőjéül már nem is önmagát vallotta; ezeket a verseket szerinte szellemek költötték és diktálták, ő csak leírta azokat.

44. oldal

1 hozzászólás
Aurore>!

Scott regénytechnikáját el lehetett tanulni: de nem lehetett eltanulni legvonzóbb vonását, humorát; ez többé nem technika kérdése, hanem a kiválasztott nagy mesemondók kegyelemszerű öröksége, Isten ajándéka.

49. oldal - Romantika (Magyar Szemle Társaság, 1929)

Kapcsolódó szócikkek: Walter Scott
Aurore>!

Wilde kedvenc kifejezési formája, a paradoxon, Angliában azóta sem ment ki a divatból.

63. oldal - Viktória kora (Magyar Szemle Társaság, 1929)

Kapcsolódó szócikkek: Oscar Wilde
1 hozzászólás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Bill Bryson: Shakespeare
Gerald Durrell: Istenek kertje
Gerald Durrell: Állatkert a kastély körül
Gerald Durrell: Életem értelme
Gerald Durrell: Vadállatok bolondja
Stephen Hawking: Az idő rövid története
J. Baines – J. Málek: Az ókori Egyiptom atlasza
Gerald Durrell: A lehorgonyzott bárka
Richard Dawkins: A legnagyobb mutatvány
Katie Daynes: Hogyan látunk?